„A hősiesség nincs szobrokba dermesztve”

Az ország biztonsága, függetlensége és keresztény hagyományai állt az ünnepi üzenetek középpontjában.

Szombat reggel katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. Áder János köztársasági elnök az azt követő a tisztavatáson azt mondta, a „hazaszeretetet nem temettük el a múlt nagyjaival együtt súlyos márványtömbök alá, és a hősiesség nincs szobrokba dermesztve”, mert hősiesnek lenni nemcsak a történelmi cselekedetek révén lehet, hanem becsületes munkával, kitartó szorgalommal, tiszteletreméltó teljesítménnyel is.

Simicskó István honvédelmi miniszter azt mondta, Magyarország olyan állam, amely „együttműködésre törekszik, megbízható barát és szövetséges”, ezzel együtt „élni és boldogulni szeretne”. A legfontosabb a magyar emberek és Magyarország biztonságának garantálása – szögezte le.

Áder János köztársasági elnök délelőtt a Sándor-palotában Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében átadta a Magyar Szent István Rendet Marton Éva operaénekesnek és Makkai Ádám költőnek. Az államfő a legmagasabb állami kitüntetést elnyerő díjazottakról azt mondta, hogy ismerik a tehetséggel járó felelősség súlyát, és bármilyen messze jártak is, érezték, hogy Magyarországhoz, a magyar hazához tartoznak.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János Hódmezővásárhelyen tartott ünnepi beszédében kijelentette, Magyarország soha nem mondott le szuverenitásáról, a keresztény, független állam Szent István öröksége.

Az Európai Unió nem egy több száz éves politikai szövetség, hanem egy tesztüzemmódban működő kezdeményezés – mondta a miniszter, majd hozzátette: „Brüsszel ma nagyobb határsértő, mint a bevándorlók”, hiszen a „zéró legitimitású, senki által meg nem választott” európai vezetők kényük-kedvük szerint próbálják alakítani a tagsági szerződést, pedig szuverenitásáról egyetlen tagállam sem mondott le.

Az EU-t „építési területnek” nevező Lázár János hangsúlyozta: Magyarország 2010-ig passzív, némán bólogató résztvevője volt az uniónak, 2010 óta azonban aktív szereplője az együttműködésnek.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Gyöngyösön arról beszélt, hogy meg kell védeni Szent István örökségét, és mindazt, ami magyarrá teszi Magyarországot. Azt mondta, nem adták ingyen a mögöttünk hagyott ezer évet, és a következő ezret sem fogják ingyen adni. Napról napra meg kell érte küzdenünk, így október 2-án is – utalt a kvótanépszavazásra.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Tolna megyei Nagymányokon rendezett egyházi ünnepségen az ország megtartásának és építésének fontosságáról szólt. Kiemelte, Szent István megteremtette az ország egységét, megőrizte azt, területét minden irányban megnagyobbította. Az ország határait megvédelmezte, alakja ebből a szempontból is aktuális – fogalmazott.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Kiskunfélegyházán tartott beszéde után az MTI-nek úgy fogalmazott, az ország függetlenségének és szabadságának Szent István-i és keresztény alapokon nyugvó védelme szolgálhatja hosszú távon Magyarország boldogulását. Szent István példája azt mutatja, hogy sosincs ingyen a szabadság és a függetlenség – mondta.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár Komlón arra szólított fel, hogy legyünk mi Szent István örökösei, kincseink őrzői a „Nyugat-Európában megbukott multikulturalizmussal” szemben.

Ma Magyarország Európa és a világ viharos tengerén egy biztos és stabil sziget, olyan hely, ahol az állam folyamatosan képes teljesíteni az emberek iránti kötelességét: hogy minden erejével megvédje polgárait – jelentette ki Szájer József (Fidesz-KDNP) EP-képviselő az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Szent István-napi ünnepségén szombaton.

A szónok kiemelte: Magyarország öt éve elfogadott alaptörvénye nem pusztán méltó szövegű, a magyar emberek közös hitvallásaként megfogalmazott dokumentum, hanem az állam, a nemzet mindennapi működésének alapjául szolgáló biztos szabályrendszer. „Méltó folytatása a Szent István-i egységes állameszmének és ezeréves történelmi alkotmányunknak” – fogalmazott Szájer József, aki szerint az alaptörvény elfogadása volt annak az országépítő munkának az első lépése, amelynek eredményei ma már egyre többek számára láthatók és érezhetők.

Emlékeztetett: szemünk láttára telt meg tartalommal az alkotmány új eszméje, amely szerint az államnak mindig a polgárokat kell szolgálnia. Eközben sok olyan külföldi politikus is „köszörülte a nyelvét” alaptörvényünkön, akinek országa ma „feltett, ha nem kitárt kézzel” figyeli az őket elözönlő emberáradatot, ahol nem ritkán törvényen kívüli, önálló joghatóságú „zárványok” működnek – mondta Szájer József. Rámutatott: napjainkban ezek a politikusok akarják másoknak és a magyaroknak is megmondani, kivel éljenek együtt, kiket engedjenek be az országukba.

Hangsúlyozta: alaptörvénynek és az erős magyar államnak hála, a bennünket kritizálókéval szemben az állam működőképes, és ha nem is hibák, tévedések nélkül, de ellátja minden feladatát, így jogi és gyakorlati értelemben is garantálja a magyarok biztonságát és tisztességes gyarapodását. A kormány az október 2-ai népszavazással ahhoz kér segítséget, hogy a jövőben is képes legyen erre – húzta alá a képviselő, hozzátéve: ahhoz az európai léptékű küzdelemhez kérnek támogatást, amely a nemzetek alapvető önrendelkezési jogának védelmében folyik.

Brüsszelből nézve különösen jól látszik, hogy az európai vezető politikusok egy jelentős része mennyire nem akar hallgatni az emberekre. Ezért kell minél hangosabban, világosabban és határozottabban szólni, nehogy félreértsék, félremagyarázzák – mondta a politikus.

Az ünnep alkalmából tartott ellenzéki megszólalásokról szóló cikkünket itt olvashatja.