Elutasított ombudsmani kezdeményezések

Az alapvető jogok biztosa törvénymódosítási kezdeményezéseinek harmadát nem fogadja meg a kormány.

Nincs még megnyugtató megoldás a védőnői szolgáltatás igénybevételének ügyében sem – szögezte le Székely László. Még 2013-ban szintén Szabó Máté kérte Balog Zoltántól, hogy rögzítse törvényben a védőnői szolgáltatás kötelező igénybevételét, illetve hogy milyen jogkövetkezményekkel jár az elutasítása. Az erre vonatkozó jogszabály-módosítást az Agárdon a családja által halálra éheztetett másfél éves gyermek ügye kapcsán kérte az ombudsman, ahol a jó anyagi körülmények között élő szülők és nagyszülők teljes visszavonultságban éltek, a védőnői ellátásról lemondtak, és egy idő után a kötelező védőoltásokat sem adatták be a babának. Az ombudsman három évvel ezelőtti kezdeményezése ellenére azonban a kormányzat nem tett semmit az ügyben, továbbra is le lehet mondani a védőnői ellátásról, pedig azóta újabb gyermeket éheztetett halálra a családja. Idén tavasszal Gyöngyösön egy másfél éves kislány vesztette így életét.

Elmaradt a nevelőszülői hálózatokban a pszichológus alkalmazásának jogszabályi előírása is. Sok esetben azoknak a gyerekeknek is szükségük lenne a pszichológus által nyújtott lelki segítségre, akik nem gyermekotthonban, hanem nevelőszülőnél élnek. A nevelőszülői hálózatoknak azonban a törvény egyáltalán nem biztosít pszichológust. Ezt a hiányosságot sem volt hajlandó orvosolni az elmúlt két évben a szaktárca, az ügygazda ebben az esetben a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A biztos jelentéseinek hatására ugyanakkor számos fontos módosítás született. Így például az ombudsman kezdeményezésére került ki a munka törvénykönyvéből az a szabály, amely nem minősítette munkában töltött időnek a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartamát. A szóban forgó rendelkezés szerint amennyiben a munkavállaló 31 vagy annál több napot volt beteg egy évben, akkor a betegszabadság nem számított munkában töltött időnek, így arra az időre nem járt arányosan a szabadság sem. A jogszabályt tavaly év elején módosította a kormány.

Az ombudsman javaslatának eleget téve egyértelműsítette a kormányzat a gyógyszertári ügyelet és készenlét szabályait is. Székely László ebben az ügyben azért indított vizsgálatot, mert egy hozzá forduló gyógyszerész kifogásolta, hogy anyagi kompenzáció nélkül kötelezhetik ügyeleti, készenléti szolgálatra a gyógyszertárakat. A problémát idén tavasszal orvosolták.

Szintén a biztos kezdeményezésére vált lehetővé, hogy a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott személy is nyilvántartásba vehető legyen álláskeresőként. Figyelembe vették az ombudsman megállapításait az igazságügyi szakértőkről szóló törvény megalkotása során is, valamint több oktatási jogszabály is az ő javaslatai alapján módosult, így például neki köszönhetően csökkentették a felsőoktatási felvételi eljárás jogorvoslati határidejét is, mivel korábban akár ősz végéig is eltarthatott az eljárás, jócskán belelógva a tanévbe.

Az eredmények között érdemes megemlíteni azt is, hogy a Merényi Gusztáv Kórház pszichiátriai osztályának azonnali felújítására 40 millió forintot csoportosított át a kormány, miután az ombudsmani hivatal lesújtó képet adott az intézmény állapotáról, és az osztály bezárását javasolta.

A legutóbbi eredmény pedig a múlt hétre tehető, amikor Lázár János a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) szabályozásával összefüggő ombudsmani kezdeményezést – a Magyar Nemzet kérdésére – úgy kommentálta, hogy a csokkal kapcsolatos eredmények összegzésére novemberben kerül sor, és akkor az ombudsman észrevételét érdemben fogják mérlegelni. Hozzátette, hogy őt személy szerint meggyőzte Székely László érvelése. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, a csokot szabályozó kormányrendelet az ombudsman szerint ésszerű indok nélkül kirekeszti a jogosultak közül a 20 évnél idősebb, nappali tagozatos középiskolásokat, az ugyanilyen idős egyetemisták után viszont jár a szülőknek a lakástámogatás. Székely László azt kérte a nemzetgazdasági minisztertől, fontolja meg a szabályozás módosítását, hogy a 20–25 év közötti nappali tagozatos középiskolások is gyermeknek minősüljenek a csok igénylésekor.