Nincs még megnyugtató megoldás a védőnői szolgáltatás igénybevételének ügyében sem – szögezte le Székely László. Még 2013-ban szintén Szabó Máté kérte Balog Zoltántól, hogy rögzítse törvényben a védőnői szolgáltatás kötelező igénybevételét, illetve hogy milyen jogkövetkezményekkel jár az elutasítása. Az erre vonatkozó jogszabály-módosítást az Agárdon a családja által halálra éheztetett másfél éves gyermek ügye kapcsán kérte az ombudsman, ahol a jó anyagi körülmények között élő szülők és nagyszülők teljes visszavonultságban éltek, a védőnői ellátásról lemondtak, és egy idő után a kötelező védőoltásokat sem adatták be a babának. Az ombudsman három évvel ezelőtti kezdeményezése ellenére azonban a kormányzat nem tett semmit az ügyben, továbbra is le lehet mondani a védőnői ellátásról, pedig azóta újabb gyermeket éheztetett halálra a családja. Idén tavasszal Gyöngyösön egy másfél éves kislány vesztette így életét.
Elmaradt a nevelőszülői hálózatokban a pszichológus alkalmazásának jogszabályi előírása is. Sok esetben azoknak a gyerekeknek is szükségük lenne a pszichológus által nyújtott lelki segítségre, akik nem gyermekotthonban, hanem nevelőszülőnél élnek. A nevelőszülői hálózatoknak azonban a törvény egyáltalán nem biztosít pszichológust. Ezt a hiányosságot sem volt hajlandó orvosolni az elmúlt két évben a szaktárca, az ügygazda ebben az esetben a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A biztos jelentéseinek hatására ugyanakkor számos fontos módosítás született. Így például az ombudsman kezdeményezésére került ki a munka törvénykönyvéből az a szabály, amely nem minősítette munkában töltött időnek a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartamát. A szóban forgó rendelkezés szerint amennyiben a munkavállaló 31 vagy annál több napot volt beteg egy évben, akkor a betegszabadság nem számított munkában töltött időnek, így arra az időre nem járt arányosan a szabadság sem. A jogszabályt tavaly év elején módosította a kormány.
