Ezzel egybecsengően nyilatkozott lapunknak Lattmann Tamás nemzetközi jogász is. – A közigazgatási gyakorlat nem jelent feltétlen lojalitást az aktuális hatalomhoz – szögezte le, vagyis szerinte maga a modell nem tekinthető alapvetően működésképtelen vagy a hatalom közvetlen kiszolgálására feltétlenül alkalmas elképzelésnek.
Már csütörtökön több ellenzéki párt is felháborodását fejezte ki, mert attól tartanak, hogy a kormány ennél az új bíróságnál eltussolhatná az ügyeit. Tegnap az MSZP is csatlakozott hozzájuk. Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője szerint a Fidesz tulajdonképpen az állami szervek számonkérhetőségét akadályozná meg. Ahhoz hasonlította az ügyet, mintha a vádlott a saját családtagjaiból választhatná ki az esküdteket. A többi baloldali és liberális ellenzéki párthoz hasonlóan az MSZP is úgy véli, hogy a Fidesz az egyetlen olyan hatalmi ágat, a független igazságszolgáltatást szeretné kiiktatni, amelyet még nem tudott teljes egészében elfoglalni. Egyúttal jelezte azt is, hogy az igazságügyi tárca által meghirdetett ötpárti egyeztetésre nem fognak elmenni.
A kormány ugyanakkor azzal érvel, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter már 2014. júniusi miniszterjelölti meghallgatásán célként jelölte meg a közigazgatási bíráskodás újraszabályozását. Éppen ezért a tárca egy kodifikációs nagy bizottságot hozott létre, amelyben valamennyi jogászi hivatásrend képviseltette magát. A kormány céljának azt nevezték, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egy olyan professzionálisan működő – a Kúria alatt elhelyezkedő – közigazgatási felsőbíróság jöjjön létre, amely a „végrehajtó hatalmat kellő hatékonysággal ellenőrizni tudja, és biztosítja a jogbiztonság érdekében az egységes és magas színvonalú joggyakorlatot”.
