A kormány februárban döntött azon intézkedésekről, amelyek célja, hogy a Budapest környéki elővárosi közlekedés egységesen állami megrendelési és lebonyolítási keretek között működjön.
A kormányhatározatban szereplő intézkedések végrehajtásáért a Fővárosi Közgyűlés áprilisban döntött arról, hogy a BKV-ból kiválással létrejön a HÉV-üzemágazatot magában foglaló új gazdasági társaság. A törvény szerint az átalakulásról két alkalommal kell határoznia a közgyűlésnek. Az első döntést tehát áprilisban már meghozták, és akkor megbízták a BKV igazgatóságát, hogy gondoskodjon a második döntéshez szükséges iratok, így az átalakulási terv előterjesztéséről.
A vagyonmegosztás során a BHÉV működéséhez szükséges eszközök és azok elválaszthatatlan részei, valamint az ezekhez szorosan kapcsolódó vagyontárgyak kerülnek a BHÉV tulajdonába. Eszerint a vagyonmegosztási arány: BHÉV 3,1, BKV 96,9 százalék.
A kiválás után a BHÉV saját tőkéje több mint 18 milliárd forint lesz. A szétválás időpontja november elseje, és az előzetes tervek szerint mintegy 135-145 millió forintba kerül. A BHÉV vezérigazgatója november elsejétől Feldmann Márton lesz.
Az előterjesztést 18 igen szavazattal, 9 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.
Gy. Németh Erzsébet (DK) azon kérdésére válaszolva, hogy az utasokat mennyire érinti majd a szétválás, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes azt mondta: az a cél, hogy az utasokat ne érje hátrány az új struktúra kialakítása miatt. Az elszámolási kérdésekről még folynak a tárgyalások, azok várhatóan november végén lezárulnak – közölte.
Horváth Csaba (MSZP) arról beszélt, hogy szerinte „számítási” problémák vannak a szétválásról szóló előterjesztésben, különösnek nevezte, hogy a több mint 100 kilométeres HÉV-hálózatot infrastruktúrával együtt csupán mintegy 19 milliárd forintra értékelik. Mint mondta, ennek ma az előállítási költsége meghaladná az ezermilliárd forintot.
Bolla Tibor, a BKV elnök-vezérigazgatója azt mondta, az amortizáció miatt szerepel az előterjesztésben az említett érték.
Tarlós István főpolgármester Horváth Csaba szavai reagálva azt mondta: ne keltse azt a látszatot, hogy „mi mindenféle odafigyelés nélkül magunktól löknénk oda bármit”.
Döntött a 3-as metróvonal felújítása miatt szükséges járműpótlás forrásait biztosító rendelkezésről szerdán a Fővárosi Közgyűlés.
A testület a döntéssel felkéri Tarlós István főpolgármestert, hogy figyelemmel a 3-as metró pótlását szolgáló autóbuszokról szóló kormányhatározatban foglaltakra, gondoskodjon az autóbuszos szolgáltatási szerződés kormányhatározatban meghatározott időszakára vonatkozó pénzügyi fedezetének a főváros mindenkori költségvetésében és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) üzleti terveiben történő szerepeltetéséről.
A BKK július 12-én indította el a 3-as metró felújításának idejére szükséges pótlóbuszok megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárást a részvételi felhívás elküldésével.
A részvételi jelentkezések bírálatát a BKK elvégezte, az érvényes jelentkezést benyújtóknak megküldte az ajánlattételi felhívást és az egyéb szükséges dokumentumokat, ezzel megindította a közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszát.
A szerződés megkötésének várható időpontja szeptember vége, október eleje, az esetleges vitarendezéssel, jogorvoslati eljárással nem számolva – olvasható az elfogadott előterjesztésben.
Rámutattak, ahhoz, hogy a nyertes szolgáltató mihamarabb megkezdhesse majd a szükséges előkészületeket, nélkülözhetetlen a BKK részére – a fedezet nélküli kötelezettségvállalást elkerülve – egy olyan, a szükséges forrásokat biztosító fővárosi rendelkezés, amellyel, a kormányzati elvárásoknak megfelelően, a nyertes ajánlattevővel a szerződés megköthető.
A 3-as metró pótlásáról szóló kormányhatározat szerint a kormány költségvetési támogatást nyújt a fővárosi önkormányzatnak a 150 metrópótló busz szolgáltatása megrendelésével járó esetleges többletköltségek fedezetéül.
A javaslat vitájában a szocialista Horváth Csaba és a DK-s Gy. Németh Erzsébet is azon félelmének adott hangot, hogy a fővárosnak jelentős többletköltséget jelent majd a buszszolgáltatás vásárlása. Tarlós István főpolgármester azt hangsúlyozta: semmit nem változott a helyzet, érvényes a kormányhatározat, az államnak minden többletköltséget vállalnia kell.
A testület módosította a fővárosi hajléktalanrendeletet, mivel a XI. kerületi önkormányzat az eddigieken túl még több olyan közterület kijelölését kérte, ahol tilos a közterületen élni.
A XI. kerületi önkormányzat képviselő-testülete május 26-án döntött azon helyszínekről, melyek kijelölését kéri a Fővárosi Közgyűléstől. A kerület szerint az elmúlt két évben olyan közterületi helyszínek alakultak ki, amelyeken rendszeresen életvitelszerűen tartózkodnak a hajléktalanok, és azokat közbiztonsági, településképi vagy kulturális szempontok miatt indokolt a rendelet hatálya alá vonni.
Az eddigiek túl tehát tilos az életvitelszerű közterületi tartózkodás a Bikás park, az Etele út melletti park, a Költők parkja, a Nagyszeben tér, a Nevegy utca – Rétkerülő utca találkozásánál lévő park, a Bartók Béla út Sárbogárdi út és Vasút utca közötti szakasza és ezeknek a határvonalától számított 100 méteres távolságon belüli kerületi tulajdonú közterületen. Továbbá az Alsóhegy utca – Karolina út – Villányi út találkozási pontjától számított 100 méteres körtávolságon belüli kerületi tulajdonú közterületen.
A javaslatot 21 igen szavazattal 7 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
A Fővárosi Közgyűlés arról is döntött, hogy száznegyvenmillió forintból újíthatják fel a III. kerületi, Pók utcai gyalogos felüljárót.
A felüljáró biztosítja a Szentendrei út és a Szentendrei HÉV feletti gyalogos közlekedést a Római parti lakótelepen élőknek.
Az egyhangúlag elfogadott javaslat szerint a hídszerkezet műszaki állapota jelentősen leromlott, és a híd alatti vasúti és közúti közlekedési forgalom biztonságát veszélyezteti. A hídszerkezetről több esetben is vas-, illetve fémlemez-darabok hullottak.
A vasszerkezeti elemek több helyen elkorrodálódtak, lógnak a HÉV felsővezeték-rendszer fölött, a betonrészek pedig megrepedeztek és válnak le, ami veszélyezteti a vezetékeket és a járműveket, valamint a vasútbiztonságot.
A felújítás során megújul a híd teljes szerkezete. Kijavítják a beton- és vasbeton szerkezetet, megtisztítják és korrózióvédelemmel látják el a fémelemeket.
A munkálatok elvégzéséhez feszültségmentesítés szükséges, ezért a munkálatok tervezett ütemezése a BKV-val egyeztetett időpontban valósulhat majd meg.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai döntésével felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy folytasson egyeztetést a nemzeti fejlesztési miniszterrel, valamint a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. vezetőivel a hulladékgazdálkodási feladatok ellátása feltételeinek tisztázására.
A testület által megtárgyalt előterjesztés szerint a szolgáltatási díj mértéke az erre vonatkozó rendeletben szereplő díjképlet alapján „egyes szubjektív megítélésre alkalmas tényezők miatt teljes pontossággal jelenleg nem határozható meg”.
A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. által készített előzetes díjkalkuláció alapján megállapítható, hogy ez az előírás a rendeletben meghatározott díjképlettel az FKF esetében nem teljesül, és nem teljesülne még a maximális elérhető díj esetén sem. Ennek következtében az FKF gazdálkodásában csaknem évi 10 milliárd forint hiány keletkezhet – írták.
Az FKF gazdálkodásában jelentős likviditási problémát okoz, hogy a havi számlázásról az új rendszerben át kellene állnia negyedévesre, ami veszteségmentes működés – a fenti hiányzó forrás biztosítása – mellett is jelentős likvidforrás-igényt keletkeztet. Ez az FKF számításai szerint a teljesítésigazolás, a számlázás-kifizetés átfutási idejét tekintve nagyságrendileg ugyancsak 10 milliárd forint folyamatos forrásigényt jelent – tették hozzá.
Tarlós István a javaslat vitájában úgy fogalmazott, nincs kibékülve a hulladékgazdálkodásban kialakult helyzettel, de azt reméli, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökkel péntekre tervezett találkozóján ezt a kérdést is sikerül tisztázniuk. A főpolgármester problémaként említette, hogy a város eddigi nyereséges ágazata mindenképpen veszteségessé válik az új rendszerben, ráadásul az átalakítás már elnyert uniós támogatásokat is veszélyeztet.
A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta a Budapest és a Laosz Népi Demokratikus Köztársaság, Vientián közötti megállapodást. Eszerint Vientián és Budapest fejleszti együttműködését, szakértőik tudás- és tapasztalatcserét folytatnak a városüzemeltetés és a közműszolgáltatások terén, különös tekintettel a közösségi közlekedés, infrastruktúra, városfejlesztés, szennyvízkezelés, vízellátás és hulladékgazdálkodás fejlesztésére, továbbá a felek a kultúra és turizmus területén is együttműködnek, valamint elősegítik a két főváros közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyülését.
Az egyetértési megállapodás aláírása illeszkedik a magyar kormány külügyi és külgazdasági stratégiájához: a délkelet-ázsiai régió a magyar külpolitika és a gazdasági együttműködés szempontjából Magyarország számára kiemelt térség – olvasható az elfogadott előterjesztésben.
A testület szerdán döntött arról, hogy árkedvezményekkel kívánják bevonni a távhőszolgáltatásba a Budapesten működő állami és önkormányzati intézményeket. A főváros területén végzett távhőszolgáltatásról szóló rendelet módosításával lehetővé válik az úgynevezett külön kezelt intézményeknek nyújtott távhőszolgáltatás kedvezményes ármegállapítása.
A távhőszolgáltatásról szóló törvény szerint külön kezelt intézmény: a központi költségvetési szerv, a központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.
Mivel a Budapesten lévő külön kezelt intézmények többsége nagy fogyasztási igénnyel rendelkező költségvetési szerv, a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (FŐTÁV Zrt.) indokoltnak tartja ezen ügyfélcsoport hosszú távú bevonását a távhőszolgáltatásba, amely a városnak is megfelelő környezetkímélő fűtési technológián túl további nagy hőigénnyel bíró ügyfelet vonz és köt le a távhőszolgáltatásba – olvasható az elfogadott javaslatban.
Az előzetes hatásvizsgálat szerint a fogyasztói kör bővítése, új felhasználók bekapcsolása a távhőrendszerbe javítja a rendszer kihasználtságát, ezen keresztül eredményességét.
A környezetbarát távhőszolgáltatás országos energiapolitikai eszköz, az Országgyűlés által elfogadott 2030-ig irányt mutató Nemzeti Energiastratégia végrehajtásának fontos eszköze. Kiváló lehetőség a klímavédelem és a fenntartható fejlődés szolgálatában, ezért jogi szabályozással is erősíteni kell a nemzeti vagyon részét képező távhőrendszerek védelmét – írták.
A rendelet módosítása segíti a környezetkímélő fűtési technológia elterjedését és kiszélesítését, vagyis a rendeletmódosítás eredményeképpen pozitív környezeti és egészségi következmények várhatók – áll a dokumentumban.
A módosítás szerint az alapdíjkedvezmény mértéke bizonyos feltételek – például a lekötött hőteljesítmény és a szerződéses futamidő figyelembevétele – mellett elérheti a legmagasabb 60-75 százalékot is.
Az előterjesztést 23 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.
Budapest bemutatkozik az október 4-6 között Münchenben megrendezendő Expo Real nemzetközi ingatlan- és beruházási szakvásáron – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
A fővárosi önkormányzat törekszik arra, hogy Budapest kedvező célterülete legyen a nemzetközi ingatlanfejlesztéseknek, befektetéseknek. E pozíció megteremtése és erősítése, a befektetői kör vonzása alapvető a tervezett városfejlesztési projektek megvalósítása érdekében, különös figyelemmel a 2017-es vizes világbajnoksággal összefüggő fejlesztésekre és a 2024-es olimpiai pályázathoz kapcsolódó előkészületekre.
A nemzetközi kiállításokon való részvétel, a Budapest régió gazdasági adottságainak bemutatása pozitívan segítik a fenti szándékok megvalósítását – olvasható az elfogadott előterjesztésben, amelyet a három főpolgármester-helyettes nyújtott be.
A 120 négyzetméteres kiállítóhely létrehozásának és működtetésének összköltsége 39,6 millió forint. A fővárosi önkormányzat ehhez 12,7 millió forinttal járul hozzá.
Az eddigi vezetőknek szavazott bizalmat szerdán a Fővárosi Közgyűlés három budapesti színház esetében: a Tháliát továbbra is Kálomista Gábor, a Madáchot Szirtes Tamás, az Újszínházat pedig Dörner György irányíthatja.
A színházi vezetőkről zárt ülésen döntöttek a fővárosi képviselők.
A Madách Színház igazgatói posztjára Szirtes Tamás egyedül pályázott. A Thália Színház vezetői tisztségére kettő, az Újszínházéra pedig tizenkettő pályázat érkezett. Az Újszínház esetében az illetékes bizottság négy pályázót – Bodó Viktort, Dörner Györgyöt, Hargitai Ivánt és Radó Denise-t – terjesztett a közgyűlés elé, amely végül az eddigi vezetőnek szavazott bizalmat.
Mindhárom megbízatás öt évre szól: a Thália Színház igazgatója március 1-től, a Madách és az Újszínház vezetője pedig 2017. február 1-től töltheti be a posztot.
A XIII. kerületben található Dráva utcai csomópont és az Árpád híd között kialakítandó új, eddig névtelen Duna-parti sétányt Oroszország fővárosáról, Moszkváról nevezik el – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén.
A IV. kerületben három, újonnan kialakított közterületet neveznek el: két sétány esetében határon túli települések neveit – Huszt és Beregszász – örökítik meg, míg a terület tengelyét adó útszakasz a helyi kötődéssel bíró szalézi vértanú szerzetesnek, boldog Sándor Istvánnak állít emléket.
A XXII. kerületben a Hűség utcáról nyíló új lakópark utcáit is elnevezik lakossági kezdeményezésre: lesz Szent Mihály, Harangjáték, Dallam és Irsai Olivér utca. A közelben található a nagy múltú Szent Mihály kápolna, az Irsai Olivér név pedig – mint szőlőfajta – illeszkedik a kerületben szőlőfajtákról elnevezett közterületnevek sorába – olvasható az egyhangúlag elfogadott javaslatban.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülését megelőzően az ellenzéki pártok sajtótájékoztatót tartottak. Horváth Csaba, az MSZP budapesti képviselője felszólította a városvezetést, hogy ne a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) „titokszobáiban” döntsenek a fővárosi járatritkításokról, hanem azokat terjesszék a Fővárosi Közgyűlés nyilvános ülése elé. A szocialista politikus „szimpla csalásnak vagy hűtlen kezelésnek” nevezte, hogy a városvezetés egy napirendi javaslatában 19 milliárd forintra értékeli az állami kiszervezés előtt álló, több mint száz kilométer pályaszakasszal rendelkező HÉV-ágazatot, amelynek az új előállítási költsége ezermilliárd forintra tehető.
Az MSZP egy másik budapesti képviselője, Szaniszló Sándor botrányosnak nevezte, hogy a fővárosban kétszer annyiba kerül a szemétszállítás, mint Felcsúton, miközben Budapesten rövidebbek a szállítási útvonalak és korszerűbb eszközöket használnak.
A Demokratikus Koalíció (DK) felszólította Tarlós István főpolgármestert, hogy tegyen meg mindent azért, hogy az állam ne vegye el a budapestiek által befizetett szemétdíjat a vidéki szemétszállítás hiányának finanszírozására.
Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt budapesti képviselője szerdán, a Közgyűlés ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, októbertől gondok lehetnek a szemétszállítással, és akár „Nápoly példája is felderenghet a budapestiek előtt”.
Csárdi Antal, az ellenzéki párt budapesti képviselője szerdán, a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a főváros azért tervezi kiszervezni a HÉV-közlekedést, hogy később azt átadhassa az államnak.
Az LMP politikusa emellett botrányosnak nevezte a 3-as metró felújításához kapcsolódó buszpótlás ügyét is. A kormány egy „nem létező nemzeti buszgyártásra hivatkozva” próbálja meg helyzetbe hozni saját gazdasági érdekkörét, és ebben az sem akadályozza meg őket, hogy emiatt tovább csúszik a beruházás – fejtette ki.
Csárdi Antal hangsúlyozta továbbá, hogy a budapesti olimpiai pályázat szintén a kormánypárthoz köthető gazdasági körök helyzetbe hozásáról szól. A főváros ugyanis – a pályázat sikerességétől függetlenül – „súlyos milliárdokkal tömné ki” azt a projektcéget, amely 2024-ben irányítaná és szervezné a játékok lebonyolítását – mondta.
Tokody Marcell, az ellenzéki párt budapesti képviselője szerdán tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a közgyűlés februárban tárgyalt volna először a felújítás alatti buszpótlásról, a kormány nyomására azonban háromszor is le kellett vennie ezt a kérdést a napirendről. A Jobbik politikusa szerint a beruházás emellett azért is csúszik, mert a kormány és a főváros a mai napig nem tudott megállapodni a felújítás finanszírozásának mikéntjéről.
A 3-as metró rekonstrukciójának elkezdése ugyanakkor azért is lenne kiemelten fontos, mert ez a járat naponta félmillió embert szállít, vagyis többet, mint a MÁV az egész ország területén – fejtette ki Tokody Marcell.
