„Csak ne öljenek!” – A muszlim központnál jártunk

A valóságban és a különféle véleményeken keresztül is körbejártuk a Gutenberg teret.

„Nincsen ezzel baj. Jöjjenek, higgyenek. Csak ne öljenek.”

Egy kutyát sétáltató harmincas-negyvenes nő is azt mondta, nem szokott „ránézésre” zsidó vagy muszlim embereket látni a környéken. A tér közepén lévő játszótéren üldögélő, hatvanas éveiben járó Jutka szerint egyáltalán nem gond, hogy a rabbiképző mellett létesül a muszlim kulturális központ. „Hadd jöjjön a nép, nekem nincs bajom egyikkel sem. Ha bevándorolnak, itt vannak, ha kimennek, kimennek. Csak ne legyen baj” – jelentette ki, hozzátéve: aki rossz, bármelyik országban rossz.

„Békességben legyenek, az a lényeg. Elférnek”

– mondta Jutka. Szerinte baj akkor is történhet, ha nem egymás mellett létesül két efféle intézmény. Ugyanígy vélekedett egy ötvenes évei vége felé járó járókelő is: a nő szerint csak generálják a konfliktust azok, akik azon problémáznak, hogy rabbiképző mellett létesül a muszlimoknak szóló központ.

Miután az Atv.hu elsőként hírt adott a centrum létesüléséről, a Budapesti Zsidó Hitközség Rabbisága a Facebookon tett közzé tiltakozó nyilatkozatot, ám rövid idő után eltávolította. A Népszabadság úgy tudja, hogy Radnóti Zoltán, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) rabbitestületének elnöke „kellő egyeztetés nélkül” hozta nyilvánosságra az írást, amit a szervezet vezetői nem vettek jó néven. Így végül Radnóti oldalára saját véleményként került ki a közlemény.

Határozottan tiltakozott az ellen, hogy „a Schreiber Sándor utcai zsinagógakörzet mellett néhány méterre, a »Jótékonysági Béke Alapítvány« fennhatósága alatt (lopakodva) ingatlant vásárolva egy muszlim »kulturális« központ épüljön”. Reméli, hogy az önkormányzat és a Belügyminisztérium tenni fog az „áldatlan állapot megszüntetéséért”. A fő problémája nem a központ létesülésével van, hanem azzal, hogy az említett alapítvány megjelent a környéken – írta. Hozzátette:

„Az alapítvány vezetője azon »palesztin« személy (Saleh Tayseer), akit nem oly rég a Budapesti Zsidó Múzeum elleni merényletkísérlettel gyanúsítottak meg és helyeztek előzetes letartoztatásba.”

Az eljárást végül bizonyítékok hiányában megszüntette a Fővárosi Főügyészség, ám a fogorvos így is több mint két hónapot töltött előzetes letartóztatásban, ezért később valamennyi kártérítést kapott. Kábítószerrel való visszaélés miatt is folyt egyébként ellene eljárás, az alapítványt mégis a mai napig ő vezeti. Száleh Tajszír helyettese, Szamer Alvani lapunknak azt mondta, az alapítvány vezetője csak

„jön-megy, most is külföldön van, zarándoklaton”.

Tajszír még 2014-ben bejelentette, elköltözik Magyarországról, mert „munkásságának eredménytelensége” miatt „kedvét és reményét vesztette a hazai hitterjesztéssel kapcsolatban”.

Száleh Tajszír csalódottságában közrejátszhatott az is, hogy hét évvel ezelőtt ugyan már megvolt az engedélyük az akkor még az MSZP-s Molnár Gyula vezette XI. kerülettől, hogy a Budaörsi útra építsenek egy háromszáz fő befogadására alkalmas mecsetet, amely mellé iskolát és egy ötvenezer kötetes könyvtárat terveztek, a beruházás végül meghiúsult. A Fidesz kerületi önkormányzati képviselője, Surányi Ildikó ugyanis aláírásokat gyűjtött és lakossági fórumot szervezett annak érdekében, hogy ne jöhessen létre a Jótékonysági Béke Alapítvány kulturális központja. A szintén fideszes vezetésű VIII. kerületet viszont a jelek szerint nem zavarná a muszlim központ, pedig Kocsis Máté polgármester tavaly még nagyon ágált a többségében szintén muszlim migránsok ellen.

Azt, hogy a zsidóknak a központot létrehozó alapítvány vezetőjével van baja, alátámasztja a Szombat című politikai és kulturális folyóirat portáljának keddi cikke. Ebben az állításuk szerint a Hit Gyülekezetéhez közel álló Vigyázó blog posztját idézik, amely hosszasan foglalkozik a jordániai születésű palesztin fogorvos, Tajszír viselt dolgaival. Sőt, egy 2004-es Hvg.hu-cikkre hivatkozva azt írták, az alapítvány alapítója, a bosnyák diplomata-útlevéllel rendelkező Elfaith Hassanein többször is gyanúba keveredett a délszláv háború alatt Al-Kaidához köthető csoportoknak való illegális fegyverszállítás miatt.

A Jótékonysági Béke Alapítvány és a hozzá kötődő Iszlám Egyház működteti egyébként a Bartók Béla úton fekvő Dárusszalam Mecsetet is, amelynek Facebook-oldala a kulturális központtal kapcsolatos híreket követően elérhetetlenné vált. A mecset a szaúd-arábiai Al-Haramain jótékonysági szervezettől kapott pénzügyi támogatást. A Blikknek akkor maga Tajszír ügyvédje ismerte el, hogy kétszer is járt Budapesten annak a szaúdi alapítványnak a vezetője, amely mintegy százhúszmillió forintot próbált átutalni a Jótékonysági Béke Alapítványnak. Az ügyvéd azt is elismerte, hogy az összegből mecsetet építettek és ingatlant vásároltak volna.

Megkérdeztük az ügyben a másik magyarországi muszlim csoportot, a Magyar Iszlám Közösséget – márciusban jártunk a nyílt napjukon is –, amely azonban a kulturális központ létesítéséről csak a sajtóból értesült, és nem kívánt állást foglalni az ügyben, illetve a vitában.

###HIRDETES2###