Csaknem bruttó kilencmilliárd forint. Ennyi állami és önkormányzati megbízást nyert el tavaly a közbeszerzési eljárásokon a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, illetve a Századvég Gazdaságkutató Zrt. A két társaság közösen vagy külön pályázva tizenhat tenderen volt sikeres. Ráadásul az óriási összeg nem jelenti a két tanácsadó-kutató cég tavalyi teljes bevételét, ezek a pénzek ugyanis csak a nyilvános közbeszerzési eljárásokon elnyert összegek.
A tavalyi csillagászati összeghez képest meghökkentő, hogy a Századvég-csoport 2016-ban egyetlen közbeszerzési eljáráson sem vett részt. Az idén egyébként a Századvég Alapítvány két kulcsfigurája is távozott a kuratóriumból. Lánczi Andrást a Budapesti Corvinus Egyetem rektorának választották. A kuratórium elnökhelyettese, Szalay-Bobrovniczky Kristóf június 20-tól pedig londoni nagykövetként tevékenykedik.
A Századvég-csoport „kiüresedése” miatt lapunk egyebek mellett arról érdeklődött a társaságnál, miért nem indult az idén közbeszerzéseken a Századvég Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. A csoport válaszában azzal magyarázta távolmaradását a kormányzati tenderektől, hogy a korábban megnyert közbeszerzések megvalósítása hosszú távú szakmai feladat, amelyet a szerződések alapján több évig lát el a Századvég.
Ugyanakkor az agytröszt ezen érvelése kissé sántít, ugyanis 2012 óta minden évben rendszeresen nyertek el közbeszerzési pályázatokat, méghozzá többször milliárdos tételben. A korábbi években pedig nem hivatkoztak a hosszú távú feladatok ellátására, hanem folyamatosan pályáztak az állami tendereken.
A Századvég megkeresésünkre közölte azt is, hogy továbbra is részt vesz a magyar politikai gondolkodás formálásában és a közvélemény tájékoztatásában. Mint írták, szakértőik folyamatosan megnyilvánulnak, és naponta fejtik ki álláspontjukat vagy publikálnak a különböző médiafelületeken, a migrációs, makrogazdasági és aktuálpolitikai témákban egyaránt. Összegezve kijelentették, hogy a Századvég nemhogy passzívvá válik, hanem aktivitása tovább erősödik. Hozzátették: a Századvég továbbra is változatlanul ellátja a kormányzati tanácsadási feladatait.
A Fidesz-közeli agytröszt utolsó közbeszerzési megbízását tavaly karácsony előtt egy nappal nyerte el. A társaság a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közel bruttó 800 millió forintos tanácsadói tenderén volt befutó. Az utolsó szerződéskötés dátuma pedig kulcsfontosságú lehet, ugyanis nagyjából azzal egy időben döntött a Kúria arról, hogy ki kell adni a Vs.hu újságírójának azt a közel 78 ezer oldalnyi Századvég-tanulmányt, amelyet a Miniszterelnökség tartott vissza. A tárca három év pereskedés után volt kénytelen kiadni a kormányközeli elemzőcég által 2012 és 2014 között, 4,1 milliárd forintért készített tanulmányokat.
Az iratokat végül az idén februárban kapta meg a Vs.hu. Kiderült, hogy a Miniszterelnökség titkolózása nem volt alaptalan, ugyanis csupán a dokumentumok negyedét lehetett valódi elemzésnek, illetve tanulmánynak nevezni. A fennmaradó iratok közvélemény-kutatási nyersanyagok voltak, amelyekről a szakértők úgy vélekedtek, hogy fabatkát sem érnek. A Századvég ugyanis – mások mellett – olyan kínos elemzéseket végzett, mint például a termelői piacok népszerűsége, illetve hogy abból milyen következtetéseket lehet levonni a lakosság pártszimpátiájára vonatkozóan. Különös megállapításokra jutottak. Azon kérdésükre, hogy „szokott-e ön termelői piacra járni?”, a következő eredmények születtek: „ha igen, és annak hangulatával teljes mértékben elégedett, akkor ön a legnagyobb valószínűséggel MSZP-szavazó, ám ha inkább elégedetlen, akkor jó eséllyel LMP-s vagy kereszténydemokrata érzületű”.
Ugyanakkor nem ez volt a Századvég-csoporthoz köthető egyetlen olyan ügy, amely miatt esetleg olyan kormányzati döntés születhetett, hogy az agytrösztöt takaréklángra kell állítani. 2014-ben robbant ki az úgynevezett kitiltási botrány, amelyben az amerikai étolajgyártó vállalat, a Bunge közbenjárására az étolajjal való áfacsalás és korrupció miatt az Egyesült Államok hat magyar állampolgárnak büntetésből megtiltotta, hogy a területére léphessen. Az ügy bíróságra került, ahol az amerikai társaság partnere tanúvallomásában azt állította, hogy az étolaj áfájának csökkentését a kormányhoz közel álló, befolyásos Századvég-csoport tudja elintézni, az ára pedig kétmilliárd forint. Az egyik kitiltottként Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. korábbi elnökének neve vetődött fel a sajtóban. A hírek szerint épp a Bunge ügyében üzérkedett befolyással, és emiatt került rá a listára. Heim ezt kategorikusan visszautasította.
Az áfacsökkentési ügy pikantériája, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Nemzet kérdésére néhány hónapja elárulta, hogy a Századvég állami és piaci megrendelésre is végzett – öt-hat – olyan kutatást, amely az áfacsökkentés gazdasági hatásaival foglalkozik.
