Megfakult kormányzati szürkeállomány

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A Századvég-csoport az idén már egyetlen közbeszerzésen sem indult.

Horváth Csaba László
2016. 09. 20. 8:10

A Fidesz-közeli agytröszt utolsó közbeszerzési megbízását tavaly karácsony előtt egy nappal nyerte el. A társaság a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közel bruttó 800 millió forintos tanácsadói tenderén volt befutó. Az utolsó szerződéskötés dátuma pedig kulcsfontosságú lehet, ugyanis nagyjából azzal egy időben döntött a Kúria arról, hogy ki kell adni a Vs.hu újságírójának azt a közel 78 ezer oldalnyi Századvég-tanulmányt, amelyet a Miniszterelnökség tartott vissza. A tárca három év pereskedés után volt kénytelen kiadni a kormányközeli elemzőcég által 2012 és 2014 között, 4,1 milliárd forintért készített tanulmányokat.

Az iratokat végül az idén februárban kapta meg a Vs.hu. Kiderült, hogy a Miniszterelnökség titkolózása nem volt alaptalan, ugyanis csupán a dokumentumok negyedét lehetett valódi elemzésnek, illetve tanulmánynak nevezni. A fennmaradó iratok közvélemény-kutatási nyersanyagok voltak, amelyekről a szakértők úgy vélekedtek, hogy fabatkát sem érnek. A Századvég ugyanis – mások mellett – olyan kínos elemzéseket végzett, mint például a termelői piacok népszerűsége, illetve hogy abból milyen következtetéseket lehet levonni a lakosság pártszimpátiájára vonatkozóan. Különös megállapításokra jutottak. Azon kérdésükre, hogy „szokott-e ön termelői piacra járni?”, a következő eredmények születtek: „ha igen, és annak hangulatával teljes mértékben elégedett, akkor ön a legnagyobb valószínűséggel MSZP-szavazó, ám ha inkább elégedetlen, akkor jó eséllyel LMP-s vagy kereszténydemokrata érzületű”.

Ugyanakkor nem ez volt a Századvég-csoporthoz köthető egyetlen olyan ügy, amely miatt esetleg olyan kormányzati döntés születhetett, hogy az agytrösztöt takaréklángra kell állítani. 2014-ben robbant ki az úgynevezett kitiltási botrány, amelyben az amerikai étolajgyártó vállalat, a Bunge közbenjárására az étolajjal való áfacsalás és korrupció miatt az Egyesült Államok hat magyar állampolgárnak büntetésből megtiltotta, hogy a területére léphessen. Az ügy bíróságra került, ahol az amerikai társaság partnere tanúvallomásában azt állította, hogy az étolaj áfájának csökkentését a kormányhoz közel álló, befolyásos Századvég-csoport tudja elintézni, az ára pedig kétmilliárd forint. Az egyik kitiltottként Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. korábbi elnökének neve vetődött fel a sajtóban. A hírek szerint épp a Bunge ügyében üzérkedett befolyással, és emiatt került rá a listára. Heim ezt kategorikusan visszautasította.

Az áfacsökkentési ügy pikantériája, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Nemzet kérdésére néhány hónapja elárulta, hogy a Századvég állami és piaci megrendelésre is végzett – öt-hat – olyan kutatást, amely az áfacsökkentés gazdasági hatásaival foglalkozik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.