Áder: 1848–49 a magyarság öntudatának legtisztább forrása

Az ország több pontján is az aradi vértanúkra emlékeztek.

Bukodi Károly, Ócsa polgármestere (Fidesz–KDNP) arról beszélt, hogy 1848–49 mártírjai hittek egy jobb világban, a közös jövőben egy ország érdekében, ahol az emberek szabadon élhetnek. A remény és az egymás iránti bizalom fordította ki sarkaiból a világot – mondta.

Kijelentette: a szabadság hőseinek mindenképpen meg kellett halniuk. Nem azért, mert fegyvert fogtak és kitartottak, hanem a hit miatt, amely tettekre sarkallta őket, amely megmutatta mindenkinek, hogy a világot meg lehet változtatni – jelentette ki a polgármester.

A megemlékezés zárásaként Áder János és Bukodi Károly katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzta Halászy Károly emléktábláját.

Vannak események a magyar történelemben, amelyek egységgé forrasztották a nemzetet, ilyen volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc is, amely még inkább összekovácsolta nemzetünket – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter csütörtökön, az aradi vértanúk emléknapján Budapesten.

Simicskó István a Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen azt mondta: Arad egyik tanulsága, hogy nincs az a hadsereg, megtorlás, idegen hatalom, amely útját állná nemzeti törekvéseinknek. Hozzátette, a történelem során megtanultuk, hogy az életnek igazi értéket csak az a szolgálat ad, amellyel hazánk ügye felé fordulunk. A szabadságharcban való részvétel nemzeti ügy volt – hangsúlyozta.  

Kijelentette: a szabadságharc idején mindössze néhány hónap alatt kellett megszervezni a haderőt, s a magyar honvédek helytállása „minden józan számítást felülírt”, mert a Magyar Honvédségnek már akkor is volt egy titkos fegyvere: a hazaszeretet.

Az október 6-i nemzeti gyásznapon az első magyar miniszterelnökre, Batthyány Lajosra, az aradi vértanúkra, továbbá nemzeti ügyünk mártírjaira, sok ezer honvédre, hősi halottainkra emlékezünk – közölte a miniszter, megjegyezve: az erős Magyar Honvédség ma is Magyarország, a magyar államiság fontos tartópillére.

A hazaszeretet, a szabadságunk és függetlenségünk iránti vágy óriási, örök érték – emelte ki. A tárcavezető szerint nincs még egy olyan nemzet, amely oly makacsul küzdene megmaradásáért, mint mi, magyarok. Simicskó István megjegyezte: örökségeinket meg kell őrizni a mai korban is, amikor népvándorlás zajlik a világban.

A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen részt vettek és elhelyezték az emlékezés koszorúját mások mellett az államfő és a kormány képviselői, Benkő Tibor vezérkari főnök, Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, továbbá a Budapesti Katonai Attasétestület, több civil szervezet, illetve a fővárosi és a józsefvárosi önkormányzat képviselői.

A Batthyány-örökmécsesnél 16 óráig katonai díszőrség mellett bárki gyertyát gyújthat az aradi vértanúk emlékére.

Az aradi vértanúk emléknapján, kedd reggel katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök, Benkő Tibor vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, pártok, katonai és állami szervezetek képviselői, valamint a Honvédelmi Minisztérium Katonasuli programjában részt vevő budapesti középiskolák és a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium diákjai és kísérőik.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, félárbócra eresztését a Szózat kíséretében a Honvéd Díszzászlóalj végezte el, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység.

Az ünnepség végén a díszzászlóalj tiszteletadása mellett a Magyar takarodó hangjaira felolvasták tizenhárom aradi vértanú – Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezic Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly – nevét.

A kegyelet kifejezésére a lobogó egész nap félárbócon marad a Kossuth Lajos téren.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett tizenhárom vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékezve.

Országszerte gyertyagyújtásokat, koszorúzásokat, az Országházban konferenciát is tartanak ma a forradalom és szabadságharc leverését követően Aradon kivégzett vértanúkra és a Pesten kivégzett Batthyány Lajosra, Magyarország első felelős miniszterelnökére emlékezve.

Az Országházban délelőtt megtartották Az első népképviseleti országgyűlés mártírjai elnevezésű konferenciasorozat Batthyány Lajos-emlékülését. Az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága által szervezett rendezvényt Hiller István, a parlament szocialista alelnöke nyitotta meg. Az eseményen bemutatták Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai című konferenciakötetet.

A Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál 11 órától emlékműsort tartottak. Az eseményen részt vett több száz, a Katonasuli programhoz csatlakozott budapesti iskolákból, a környező kerületek középiskoláiból és a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumból meghívott diák. 

Délután a Petőfi Sándor laktanyában, Schweidel József tábornok szobránál koszorúzást tartanak. A megemlékezésen részt vesznek a tábornok leszármazottai, beszédet mond Simicskó István és Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere.

A budapesti amerikai nagykövetség és a Mai Manó Ház kiállítást rendez a gyásznap alkalmából az Associated Press fényképeiből „ és mégis itt vagyok” címmel. A tárlatot 17 órakor Colleen Bell nagykövet nyitja meg.

18 órától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika-kápolnájában Bíró László katolikus tábori püspök emlékmisét mutat be, továbbá beszédet mondott Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.

Szegeden Hadifogolytábor és hadifogolysors a Szegedi Fegyház és Börtönben 1944–1945-ben címmel konferenciát és emléktábla-avatást tartanak. Emellett országszerte több településen – például Pécsen, Gyöngyösön, Miskolcon, Tokajban, Pásztón, Nagykanizsán – emlékeznek meg gyertyagyújtással, koszorúzással, ünnepséggel az aradi vértanúk emléknapján. A délvidéki Elemér faluban, Kiss Ernő honvéd tábornok sírjánál emlékeztek vajdasági politikusok az aradi vértanúkra. Beszédet mondott Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Aradon 11 órakor szentmisét tartottak a belvárosi római katolikus templomban, 12.30 órakor kezdődött a koszorúzási ünnepség a Szabadság-szobornál, 16 órakor a Vesztőhelyen emlékeznek meg tisztelgéssel és koszorúzással a vértanúkról, 18 órától pedig ünnepi előadás lesz az állami színházban, Tóth-Máthé Miklós A nagyrahivatott című darabját mutatják be.