A migránsozó Kocsis Máténak adott igazat a bíróság

A Helsinki Bizottság azt követelte, hogy kérjen bocsánatot a polgármester.

A Mandiner írt arról, hogy a Magyar Helsinki Bizottság bírósághoz fordult Kocsis Máté józsefvárosi polgármester tavaly augusztusi migránsokat sértegető Facebook-bejegyzése miatt. A kerületvezető ugyanis augusztus 4-i posztjában arról írt, hogy a józsefvárosi II. János Pál pápa téren (volt Köztársaság téren) a „népvándorlók (…) őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak”.

A jogvédő szervezet szerint Kocsis állításaival szemben nem volt számottevő rendbontás a téren, a polgármester szavai pedig gyűlöletkeltők voltak. A szervezet az egyenlő bánásmódról szóló törvényt vette elő, mely szerint zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személy valamely lényeges tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása vele szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő környezet kialakítása.

A Helsinki Bizottság személyiségi jogi perben követelte, hogy Kocsis Máté és az általa képviselt önkormányzat a nyilvánosság előtt kérjen bocsánatot a polgármester súlyosan gyűlöletkeltő bejegyzése miatt, és ismerje el: megsértette a migránsok emberi méltóságát, s ezzel a hatályos magyar törvényeket is.

A bíróság november 8-ai, keddi elsőfokú ítélete viszont nem adott igazat a Helsinki Bizottságnak. A keresetet elutasította a bíróság. A bírói testület szerint ugyan igaz, hogy Kocsis Máté polgármesterként tett megjegyzéseket a kerületében tartózkodó migránsokra, de nem volt jogviszony közte és a külföldiek között, hiszen az önkormányzati törvény nem állapít meg feladatokat a polgármester számára menekültügyben. Kocsis Mátéra és a Józsefvárosi Önkormányzatra tehát nem alkalmazható az egyenlő bánásmód törvény, így nem is vizsgálható, hogy megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét.

A Helsinki Bizottság közölte: fellebbez az ügyben.

Egy másik ügyben viszont kedvező ítélet született a jogvédő szervezet számára kedden Strasbourgban: az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint nem lehet eltitkolni, hogy a rendőrség kiket rendel ki védőként, és ők hány ügyet visznek.

Az EJEB nagykamarája keddi döntésében kimondta: a magyar állam megsértette a Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor a rendőrség megtagadta a kirendelt védők nevének és az általuk vitt ügyek számának kiadását a szervezet számára – olvasható a szervezet közleményében.

Az ítélet jelentősége a Helsinki Bizottság szerint messze túlmutat a magyar eseten: ezzel ismerte el először a 17 főből álló nagykamara, hogy az emberi jogok európai egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát.

A Magyar Helsinki Bizottság 2011-ben azért fordult az EJEB-hez, mert korábban a Legfelsőbb Bíróság háromszor is úgy döntött, hogy a rendőrség által kirendelt, állam által fizetett védők neve és az általuk vitt ügyek száma nem nyilvános adat, és azokat nem kell kiadni a szervezetnek. A Magyar Helsinki Bizottság a szóban forgó adatokkal azt szerette volna bizonyítani: elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazon néhány ügyvédet rendeli ki védőként, ami veszélyezteti a terheltek hatékony védelmét.

Az adatok kiadásának megtagadása jogszerű cél nélkül korlátozta a Magyar Helsinki Bizottságot a nyilvános kontroll gyakorlásában. A közérdekű adatok megismerése nélkül pedig véleményt sem lehet formálni a köz ügyeiről, ezért az ilyen eljárás sérti a véleménynyilvánítás szabadságát – tette hozzá a szervezet.

A strasbourgi bíróság legfelsőbb fórumának most először kellett állást foglalnia arról, hogy az emberi jogok európai egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságát kimondó 10. cikke védelemben részesíti-e a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát. Az ügy elvi jelentőségét mutatja, hogy az ügyet közvetlenül a strasbourgi bíróság 17 bíróból álló nagykamarája elé utalták – az EJEB ugyanis több korábbi döntésében az egyezmény által védett jogként kezelte a közérdekű adatokhoz való jogot, de a nagykamara eddig nem foglalt állást a kérdésben.

Az EJEB keddi döntésében megállapította, hogy a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. A döntés azért is jelentős, mert Strasbourg előtt peresíthetővé teheti a közérdekű adatok kiadásának megtagadását akkor is, ha a hazai jogszabályok alapján ez nem lenne lehetséges.