Az EJEB nagykamarája keddi döntésében kimondta: a magyar állam megsértette a Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor a rendőrség megtagadta a kirendelt védők nevének és az általuk vitt ügyek számának kiadását a szervezet számára – olvasható a szervezet közleményében.
Az ítélet jelentősége a Helsinki Bizottság szerint messze túlmutat a magyar eseten: ezzel ismerte el először a 17 főből álló nagykamara, hogy az emberi jogok európai egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát.
A Magyar Helsinki Bizottság 2011-ben azért fordult az EJEB-hez, mert korábban a Legfelsőbb Bíróság háromszor is úgy döntött, hogy a rendőrség által kirendelt, állam által fizetett védők neve és az általuk vitt ügyek száma nem nyilvános adat, és azokat nem kell kiadni a szervezetnek. A Magyar Helsinki Bizottság a szóban forgó adatokkal azt szerette volna bizonyítani: elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazon néhány ügyvédet rendeli ki védőként, ami veszélyezteti a terheltek hatékony védelmét.
Az adatok kiadásának megtagadása jogszerű cél nélkül korlátozta a Magyar Helsinki Bizottságot a nyilvános kontroll gyakorlásában. A közérdekű adatok megismerése nélkül pedig véleményt sem lehet formálni a köz ügyeiről, ezért az ilyen eljárás sérti a véleménynyilvánítás szabadságát – tette hozzá a szervezet.
A strasbourgi bíróság legfelsőbb fórumának most először kellett állást foglalnia arról, hogy az emberi jogok európai egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságát kimondó 10. cikke védelemben részesíti-e a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát. Az ügy elvi jelentőségét mutatja, hogy az ügyet közvetlenül a strasbourgi bíróság 17 bíróból álló nagykamarája elé utalták – az EJEB ugyanis több korábbi döntésében az egyezmény által védett jogként kezelte a közérdekű adatokhoz való jogot, de a nagykamara eddig nem foglalt állást a kérdésben.
Az EJEB keddi döntésében megállapította, hogy a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. A döntés azért is jelentős, mert Strasbourg előtt peresíthetővé teheti a közérdekű adatok kiadásának megtagadását akkor is, ha a hazai jogszabályok alapján ez nem lenne lehetséges.
