A honvédségi státusok gyarapítása azért is meglepő javaslat, mert eddig a szaktárca is mintha az állomány feltöltöttségének problémájára fókuszált volna. Október végén Simicskó István a katonák béremeléséről tartott sajtótájékoztatót, s az eseményen maga is elmondta, a magánszféra elszívó hatása ellenére a szervezetnek versenyben kell maradnia. És bár a miniszter arra irányuló kérdésünkre nem válaszolt, hogy az állomány mely részét érinti a leginkább a fluktuáció, a jelenséggel korábban már több cikkben is foglalkoztunk. Bazsik István, a Honvédszakszervezet alelnöke korábbi megkeresésünkre elmondta: a piac elszívóereje a speciális szakképzettségűeket, a nehézgépkezelőket, a sofőröket érinti leginkább. A szakszervezet vezetője szerint a katonák megtartásának érdekében a honvédségnek elsősorban a haditechnikai fejlesztés, az elhelyezési körülmények és a ruházati ellátás tekintetében kell előrelépnie.
A Kecskeméten megnyitott Mercedes-gyár két-háromszoros fizetést kínál a honvédségi szakembereknek, nem meglepő, hogy képzett katonák tömegét szívja át magához – mondta lapunknak korábban Szenes Zoltán volt vezérkari főnök. A nyugállományú tábornok szerint
a probléma gyökere az évtizedek óta tartó alulfinanszírozottság, amely nemcsak a versenyképtelen fizetésben jelenik meg, hanem az elavult technikában és a felszereléshiányban is.
A Magyar Hadtudományi Társaság humánpolitikai szakértője, Hegedűs Henrik is a honvédség munkaerő-megtartási képességének gondjaival magyarázta a szervezetet sújtó fluktuációt. A szakértő szerint a kezdőbérek versenyképesek, azonban a honvédség nem tesz gesztusokat, ezért hosszú távon állományának egy része lemorzsolódik.
