Tovább rontaná a Magyar Honvédség állományának gyászos statisztikáit Simicskó István honvédelmi miniszter. Legalábbis erre utal az a parlament honlapján frissen megjelent előterjesztés, mellyel a tárcavezető az így is 6000 fősre becsült létszámhiánnyal küzdő szervezet státusainak számát
29 700-ról 31 080-ra növelné.
Simicskó szerint erre azért van szükség, mert a honvédség feladatrendszere 2016-ban kiegészült a terrorveszélyhelyzetben ellátandó új feladatokkal, ezenkívül a létszám növelését indokolják a migrációs kihívással, a biztonsági helyzet változásával és egyes katonai képességek fejlesztésével összefüggő feladatok is. A terv szerint 1080 állásra a honvédség új területvédelmi feladatokat ellátó katonai szervezeteinek megalakítása miatt van szükség, emellett mintegy 300 fővel a legénységi állományt bővítenék úgynevezett képességfejlesztési tartalék képzésével – jelentsen ez bármit is. A miniszter előterjesztésében hangsúlyozza: korrigálják a honvédség belső állományarányait is. Ehhez változatlanul hagynák a tiszti létszámot, miközben növelnék az altiszti és legénységi állománycsoport státusainak számát.
Az előterjesztést olvasó ellenzék azonban látszatintézekésről beszél. Demeter Márta, az MSZP szakpolitikusa lapunk megkeresésére elmondta: az előterjesztés pótcselekvés, helyette inkább a súlyos hiánnyal küzdő állomány feltöltésére lenne szükség.
Semmilyen szakmai indok nem áll az ötlet mögött – mondta Demeter Márta, és megjegyezte: az állomány feltöltöttsége 2010 óta folyamatosan csökken.
A politikus emlékeztetett arra is, hogy Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke 2015 elején nagyjából 5000 fős munkaerőhiányt ismert el a parlament által jóváhagyott 29 700 fős állományhoz képest. A szakértők által közölt elmaradás azonban meghaladja a 6000 főt – tette hozzá a szocialista képviselő. Demeter Márta szerint a szaktárcának az indokolatlan pótcselekvés helyett azon kellene dolgoznia, hogy a katonai pályát a fiatalok számára vonzóvá tegye.
Ehhez azonban tényleges intézkedésekre lenne szükség, egyebek között a haderő modernizációjára – tette hozzá a politikus.
A honvédségi státusok gyarapítása azért is meglepő javaslat, mert eddig a szaktárca is mintha az állomány feltöltöttségének problémájára fókuszált volna. Október végén Simicskó István a katonák béremeléséről tartott sajtótájékoztatót, s az eseményen maga is elmondta, a magánszféra elszívó hatása ellenére a szervezetnek versenyben kell maradnia. És bár a miniszter arra irányuló kérdésünkre nem válaszolt, hogy az állomány mely részét érinti a leginkább a fluktuáció, a jelenséggel korábban már több cikkben is foglalkoztunk. Bazsik István, a Honvédszakszervezet alelnöke korábbi megkeresésünkre elmondta: a piac elszívóereje a speciális szakképzettségűeket, a nehézgépkezelőket, a sofőröket érinti leginkább. A szakszervezet vezetője szerint a katonák megtartásának érdekében a honvédségnek elsősorban a haditechnikai fejlesztés, az elhelyezési körülmények és a ruházati ellátás tekintetében kell előrelépnie.
A Kecskeméten megnyitott Mercedes-gyár két-háromszoros fizetést kínál a honvédségi szakembereknek, nem meglepő, hogy képzett katonák tömegét szívja át magához – mondta lapunknak korábban Szenes Zoltán volt vezérkari főnök. A nyugállományú tábornok szerint
a probléma gyökere az évtizedek óta tartó alulfinanszírozottság, amely nemcsak a versenyképtelen fizetésben jelenik meg, hanem az elavult technikában és a felszereléshiányban is.
A Magyar Hadtudományi Társaság humánpolitikai szakértője, Hegedűs Henrik is a honvédség munkaerő-megtartási képességének gondjaival magyarázta a szervezetet sújtó fluktuációt. A szakértő szerint a kezdőbérek versenyképesek, azonban a honvédség nem tesz gesztusokat, ezért hosszú távon állományának egy része lemorzsolódik.
