Több tízezer család szociális üdültetése kerülhet veszélybe, ha megvalósul a kormány terve, és kettéválasztják a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentum szerint ugyanis a jelenleg 12 fős kuratóriumot – amelybe hat tagot a kormány, hat tagot pedig a szakszervezetek delegálnak – év végéig kettéválasztanák, és két jogutód alapítványt hoznának létre. Információink szerint az erről szóló tárgyalásokon Guller Zoltán kuratóriumi elnök azt vetette fel, hogy a felnőttekre vonatkozó szociális üdültetési feladatokat a szakszervezeteknek kellene továbbvinniük. Ehhez viszont csak minimális vagyont adnának, amiből a szakszervezetek hosszú távon nem tudnák megoldani a nyaraltatást. A gyerekek üdültetéséért a jelenleg is létező, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspökhöz köthető Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány felelne.
A tervek végrehajtásához azonban bírósági döntés, valamint a szakszervezetek hozzájárulása is szükséges, ezért a kormány tett egy nem túl nagyvonalú ajánlatot. Ennek értelmében a hat szakszervezeti konföderáció megkapna egy Hermina úti és egy Podmaniczky utcai ingatlant, valamint 100 millió forintos induló tőkét. Ebből a vagyonból kellene megoldaniuk a felnőttek szociális üdültetését, azonban ez lehetetlen, hiszen a két ingatlan üdülésre teljesen alkalmatlan (egy budapesti irodaházról és egy ügyfélszolgálati irodáról van szó), a bruttó 100 millió forint pedig – azaz szakszervezeti konföderációnként nagyjából nettó 13 millió forint – rendkívül kevés. A két ingatlan becslések szerint legfeljebb 1,5 milliárdot érhet.
Az ügyben több ülést is tartottak már, forrásaink szerint azonban a szakszervezetek nem akarnak belemenni a megállapodásba, mert úgy látják, ha elfogadnák az ajánlatot, akkor 1-2 éven belül, a vagyon elfogyásával, megszűnne a felnőttek szociális üdültetése.
A gyerekek esetében azért maradna meg biztosan a kedvezményes táboroztatás, mert információink szerint a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány maradék vagyonát folyamatosan átjátsszák az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak, amelyet feltehetően az állam is támogatna több milliárd forinttal. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára korábban közölte, hogy ötmilliárd forinttal támogatnák 2017-ben a gyerekek üdültetését, így ha létrejön a megállapodás, akkor ez az összeg jövőre már ehhez az alapítványhoz kerülhetne.
A Magyar Nemzet az Emberi Erőforrások Minisztériumától, valamint a turizmusért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól is megkérdezte, hogy mennyivel támogatják a következő években a nyugdíjasok, illetve a családok üdültetését, azonban lapzártánkig nem érkezett válasz.
Az ügy hátterében az Erzsébet-utalványok megszüntetése áll, ugyanis a rászorulók (gyerekek, fogyatékkal élők, nyugdíjasok és családok) nyaralását eddig az Erzsébet-utalványok forgalmazásából, valamint állami pénzből fizették. Az utalványbizniszből busás haszna volt az alapítványnak, sőt – mint ahogyan megírtuk – az elmúlt években jóval több bevétele keletkezhetett, mint amennyit végül az üdültetésre költött.
A pihentetés finanszírozását lehetővé tevő Erzsébet-utalványok forgalmazása azonban jövőre várhatóan megszűnik, az Európai Bíróság döntése szerint ugyanis a kormány jogtalanul adott adókedvezményt az utalványok forgalmazására, ezért 2017-től ennél a kafetériánál is magasabb adókulcsot kell alkalmazni. Emiatt várhatóan drasztikusan visszaesik a forgalom, ezt viszont nem várják meg, hanem inkább megszüntetnék az egész rendszert. A tervek szerint az MNÜA tulajdonában lévő Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-t az év végével felszámolnák, így az alapítvány már csak egy cégben lenne tulajdonos, a Hunguest Vagyonkezelő Zrt.-ben.
Utóbbi cég kiüresítése már megkezdődött, a Hunguest Vagyonkezelő Zrt. volt ugyanis a tulajdonosa a Hunguest Hotels 32 százalékának, ezt a részesedést azonban a Jászai Gellért fémjelezte Konzum Nyrt. érdekeltségei októberben megvették. A több üdülőt is magába foglaló tulajdonjogért információink szerint 3,057 milliárd forintot fizetett a vevő. Az üdülők értékét egyébként korábban jóval többre becsülték, a belső kimutatások 8 és 15 milliárdról szóltak. Pontos értéket azonban nem lehetett tudni, mert a rendszerváltás után, 1992-ben úgy bocsátott az akkori MDF-kormány az MNÜA rendelkezésére 365 ingatlant, hogy nem volt értékbecslés, ráadásul eredetvizsgálatot sem végeztek. Ennek megfelelően a rengeteg ingatlan – amelyeknek csak egy része volt szakszervezeti tulajdon, közöttük pedig értéktelen mocsarak, trafóházak is voltak – úgy volt az MNÜA kezelésében, hogy a pontos értéküket nem ismerték.
Az eladás előtt a pontos ár meghatározására felkérték a PWC-t, hogy becsülje fel a részesedést, a 3 milliárdos árat pedig a cég javasolta. A PWC nemzetközi könyvvizsgáló magyar leánycégének korábbi ügyvezetője Bienerth Gusztáv volt, aki jelenleg turizmusért felelős kormánybiztosként dolgozik.
Az 1992-es kimutatások egyébként valamivel több mint négymilliárd forintra becsülték az ingatlanok összértékét, amelyeket az évtizedek alatt a Hunguest Hotelsnek adtak át. A folyamatos tőkeemelések, a lerobbant szállodákra költött felújítási pénzek, valamint a haszon-visszaforgatások miatt a fejlesztésbe bevont befektetők egyre jobban lenyomták a Hunguest Vagyonkezelő Zrt. tulajdonrészét a Hunguest Hotelsben, így 2016-ra már csak egyharmados tulajdonrésszel rendelkezett a vagyonkezelőt is tulajdonló MNÜA. A részesedés eladásáról végül az MNÜA kuratóriuma adott felhatalmazást az Erzsébet Vagyonkezelő Zrt.-nek egy zárt ülésen, amelynek jegyzőkönyvét titkosították.
A maradék ingatlan vagyon egy része tehát már magánkézbe került, és – Fónagy János Kepli Lajos jobbikos képviselőnek adott írásbeli válasza alapján – ez lesz a sorsa a többi ingatlannak is. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt közölte, hogy a kormány 3-4 év alatt, két lépcsőben privatizálja az ingatlanokat. Ezzel az MNÜA cége, a Hunguest Vagyonkezelő Zrt. gyakorlatilag kiüresedne, funkciója pedig mindössze annyi lenne, hogy kötelezettséget vállaljon a már eladott, de be nem váltott szelvényekért.
