Veszélyben a szociális üdültetés

Több tízezer család szociális üdültetése kerülhet veszélybe, ha megvalósul a kormány terve.

A Magyar Nemzet az Emberi Erőforrások Minisztériumától, valamint a turizmusért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól is megkérdezte, hogy mennyivel támogatják a következő években a nyugdíjasok, illetve a családok üdültetését, azonban lapzártánkig nem érkezett válasz.

Az ügy hátterében az Erzsébet-utalványok megszüntetése áll, ugyanis a rászorulók (gyerekek, fogyatékkal élők, nyugdíjasok és családok) nyaralását eddig az Erzsébet-utalványok forgalmazásából, valamint állami pénzből fizették. Az utalványbizniszből busás haszna volt az alapítványnak, sőt – mint ahogyan megírtuk – az elmúlt években jóval több bevétele keletkezhetett, mint amennyit végül az üdültetésre költött.

A pihentetés finanszírozását lehetővé tevő Erzsébet-utalványok forgalmazása azonban jövőre várhatóan megszűnik, az Európai Bíróság döntése szerint ugyanis a kormány jogtalanul adott adókedvezményt az utalványok forgalmazására, ezért 2017-től ennél a kafetériánál is magasabb adókulcsot kell alkalmazni. Emiatt várhatóan drasztikusan visszaesik a forgalom, ezt viszont nem várják meg, hanem inkább megszüntetnék az egész rendszert. A tervek szerint az MNÜA tulajdonában lévő Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-t az év végével felszámolnák, így az alapítvány már csak egy cégben lenne tulajdonos, a Hunguest Vagyonkezelő Zrt.-ben.

Utóbbi cég kiüresítése már megkezdődött, a Hunguest Vagyonkezelő Zrt. volt ugyanis a tulajdonosa a Hunguest Hotels 32 százalékának, ezt a részesedést azonban a Jászai Gellért fémjelezte Konzum Nyrt. érdekeltségei októberben megvették. A több üdülőt is magába foglaló tulajdonjogért információink szerint 3,057 milliárd forintot fizetett a vevő. Az üdülők értékét egyébként korábban jóval többre becsülték, a belső kimutatások 8 és 15 milliárdról szóltak. Pontos értéket azonban nem lehetett tudni, mert a rendszerváltás után, 1992-ben úgy bocsátott az akkori MDF-kormány az MNÜA rendelkezésére 365 ingatlant, hogy nem volt értékbecslés, ráadásul eredetvizsgálatot sem végeztek. Ennek megfelelően a rengeteg ingatlan – amelyeknek csak egy része volt szakszervezeti tulajdon, közöttük pedig értéktelen mocsarak, trafóházak is voltak – úgy volt az MNÜA kezelésében, hogy a pontos értéküket nem ismerték.

Az eladás előtt a pontos ár meghatározására felkérték a PWC-t, hogy becsülje fel a részesedést, a 3 milliárdos árat pedig a cég javasolta. A PWC nemzetközi könyvvizsgáló magyar leánycégének korábbi ügyvezetője Bienerth Gusztáv volt, aki jelenleg turizmusért felelős kormánybiztosként dolgozik.

Az 1992-es kimutatások egyébként valamivel több mint négymilliárd forintra becsülték az ingatlanok összértékét, amelyeket az évtizedek alatt a Hunguest Hotelsnek adtak át. A folyamatos tőkeemelések, a lerobbant szállodákra költött felújítási pénzek, valamint a haszon-visszaforgatások miatt a fejlesztésbe bevont befektetők egyre jobban lenyomták a Hunguest Vagyonkezelő Zrt. tulajdonrészét a Hunguest Hotelsben, így 2016-ra már csak egyharmados tulajdonrésszel rendelkezett a vagyonkezelőt is tulajdonló MNÜA. A részesedés eladásáról végül az MNÜA kuratóriuma adott felhatalmazást az Erzsébet Vagyonkezelő Zrt.-nek egy zárt ülésen, amelynek jegyzőkönyvét titkosították.

A maradék ingatlan vagyon egy része tehát már magánkézbe került, és – Fónagy János Kepli Lajos jobbikos képviselőnek adott írásbeli válasza alapján – ez lesz a sorsa a többi ingatlannak is. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt közölte, hogy a kormány 3-4 év alatt, két lépcsőben privatizálja az ingatlanokat. Ezzel az MNÜA cége, a Hunguest Vagyonkezelő Zrt. gyakorlatilag kiüresedne, funkciója pedig mindössze annyi lenne, hogy kötelezettséget vállaljon a már eladott, de be nem váltott szelvényekért.