Az elmúlt hat évben folyamatosan csökkent az abortuszok száma Magyarországon, bár még így is több tízezer ilyen beavatkozást végeznek évente. Vannak nők, akik meggondolják magukat, és inkább örökbe adják gyermeküket. Hazánkban sok gyermektelen pár szeretne babát, nekik jelenleg éveket kell várniuk az örökbefogadásra.
Az adatokból kiderül: 2015-ben 31 176 terhességmegszakítás történt Magyarországon, ami a 2010-es mutatókhoz képest 23 százalékos csökkenést jelent. 2016 első negyedében pedig további 4,1 százalékkal csökkent az ilyen beavatkozások száma – tudtuk meg Rétvári Bence államtitkár Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselőnek címzett írásbeli válaszából.
2010 és 2012 között a legtöbb terhességmegszakítást – átlagosan 8397-et – a 30–34 éves korosztályban végezték, míg 2013-ban és 2014-ben már a 20–24 éves nők kérték a legtöbb ilyen műtétet, átlagosan 7222-t.
A Magyar Nemzetnek Rucz Árpád, a Róbert Károly Magánkórház nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa arról beszélt: örvendetes, hogy csökken az abortuszok száma, ebben valószínűleg szerepet játszanak a felvilágosító előadások és a sürgősségi fogamzásgátló tabletták megjelenése is. – Ha lehet, mindenféleképpen szeretnénk elkerülni az abortuszt, de az a tapasztalat, hogy ha valaki már úgy megy el az orvoshoz, hogy semmiképpen nem tudja vállalni a terhességet, nehéz más irányba terelni – mondta.
Hangsúlyozta, hogy mindig komoly oka van annak, ha valaki úgy határoz: nem tartja meg a gyermeket. Ám előfordul, hogy a kezdeti elhatározás ellenére végül mégsem az abortusz mellett döntenek a nők. Praxisa során találkozott a nőgyógyász olyan 16 éves lánnyal, aki az édesanyjával ment el a rendelésre. Kérték a jegyzőkönyvet, ami az abortuszhoz szükséges, aztán néhány hét múlva azzal mentek vissza, hogy a lány mégiscsak megszüli a gyermeket. A kicsit aztán örökbe adták, de sajnos ez a ritkább forgatókönyv, hiszen ez Rucz Árpád szerint nagy áldozatot kíván az anya részéről. Ebben az esetben például egy évre kimaradt az iskolából.
Arra a kérdésre, kötelezően mennyi időt kell adni egy nőnek arra, hogy átgondolja döntését, a nőgyógyász úgy válaszolt: miután az orvos megállapítja a terhességet, a terhességről szóló dokumentumokkal a Család Nővédelmi Szolgálathoz irányítja a pácienst. A védőnő állítja ki a megszakítási jegyzőkönyvet, de nem adja ki azonnal, csak három munkanap elteltével. Az új magzatvédelmi törvény éppen azért ragaszkodik ehhez a három naphoz, hogy lehetőséget adjanak a nőknek arra, hogy ismét átgondolják a helyzetüket, és esetleg másképp határozzanak. Ilyenkor előfordul, hogy meggondolják magukat a várandósok.
A terhességmegszakításnak egyébként szigorú szabályai vannak, 12 hetes korig szabad elvégezni a beavatkozást. Innentől igazolt kromoszómaeltérés vagy ultrahangvizsgálattal felismert súlyos magzati rendellenesség esetén lehet eltérni. Amennyiben egészségileg indokolt, mert az anya például a magzatot súlyosan károsító gyógyszeres – általában pszichiátriai – kezelésben részesül, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza a műtétet. Egyéb esetben azonban fizetni kell, ennek összege 37 ezer forint körül mozog.
– Nem tartom jónak, hogy egyfajta pénzbüntetést szabnak ki a terhesre, hiszen ettől nem fog csökkenni az abortuszok száma, és pszichésen mindenkit komolyan megvisel, hogy el kell vetetni a gyermeket. A praxisomban előfordult, hogy egy nő nem tudta vállalni a terhességet, aztán évekkel később, amikor már adottak voltak a feltételek, több babát is a segítségemmel hozott világra – mondta Rucz Árpád.
A szakértő szerint a korai stádiumban, az 5–8. héten elvégzett műtét esetében minimális a kockázata annak, hogy a beavatkozás során szövődmények lépjenek fel a nőnél, és ezek jelentősen ritkábban jelentkeznek később is. A 10-11 hetes terhesség megszakítása során viszont gyakrabban sérül a méh, többször lép fel gyulladás a beavatkozást követően, ami későbbi meddőség oka is lehet.
Sok nőgyógyász egyáltalán nem végez abortuszt. Rucz Árpádtól megtudtuk, hogy az orvosok vallási alapon már visszautasíthatják a beavatkozást.
Azok a nők, akik a korábbi példához hasonlóan meggondolják magukat, és nem szakítják meg a terhességet, számos segítséget vehetnek igénybe. Lapunknak Molnár Csabáné Etelka, a Gólyahír Egyesület önkéntese arról beszélt: rajtuk kívül a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, az Ágacska Alapítvány, valamint a Bölcső Alapítvány is foglalkozik örökbefogadással.
– Nálunk kizárólag nyílt örökbefogadás van, ennek lényege, hogy a várandós nő elmondhatja, milyen szülőket szeretne gyermekének, és a párok igényeit is figyelembe vesszük. Találkozókat is szervezünk, ahol személyesen is megismerkedhetnek az örökbeadók és az örökbefogadók – mondta Molnár Csabáné Etelka. A Gólyahír Egyesület jóvoltából évente átlagosan hatvan baba kerül új családba, de a várólista rendkívül hosszú, náluk átlagosan öt évet kell várni a házaspároknak egy gyermekre.
