A dabas-sári plébános kapta a Hit pajzsa díjat

Az ősz fejjel katolikus iskolát alapító pap vízóra-leolvasással töltötte idejét a kommunista rendszerben.

MTI
2017. 02. 25. 14:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarországnak nem a rendszerváltó politikusok egyezsége hozott változást, hanem azoknak az embereknek a bátorsága, akik a némaság idején megszólaltak, akik vállalták hitüket, az együttérzést és a cselekvést a „közöny és a passzív elfogadás” napjaiban, mondta a díjátadón Budapesten Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke. A kommunizmus áldozatainak emléknapján rendezett ünnepségen hangsúlyozta: a kommunizmus nem „színpadi tragédia”, hanem bűn, emberek követték el emberek ellen, mint ahogy emberek voltak azok is, akik vállalták, hogy szembeszállnak velük. Úgy fogalmazott: „azért állhatunk ma itt, mert volt néhány bátor ember, aki életben tartotta a fényt, és vigyázott arra, ami jó: a közösségre, a hitre, a családokra és a nemzeti örökségre”. 

Pásztor Győző 1933-ban született Újpesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1955-ben végzett matematika–fizika szakon. A teológiát Egerben végezte, 1961-ben szentelték pappá. A pártállam titkosszolgálata felfigyelt rá, nem végezhetett lelkipásztori szolgálatot, ezért a Fővárosi Vízműveknél lett vízóra-leolvasó. Ide több, a szolgálattól eltiltott paptársát is sikerült beprotezsálnia, így abban az időben Budapesten öt felszentelt pap dolgozott vízóra-leolvasóként. Később Kiskunhalason, majd Hódmezővásárhelyen volt káplán, 1981 óta plébános a Pest megyei Dabas-Sáriban. Pásztor Győző mindig szívügyének tekintette az ifjúság formálását, ezért 1993-ban újraalapította a katolikus általános iskolát Sáriban. 

Erről Bolberitz Pál az eseményen azt mondta, Pásztor Győző az újraalapítással nagy vihart kavart a rendszerváltás utáni Magyarországon, „különösen a baloldali sajtóban”, azonban „erős hittel állta a sokszor nemtelen, igaztalan támadásokat”.

Az iskoaalapító pap az elismerést megköszönve elmondta: felszentelése után 28 évet kellett várnia, hogy papként az oltárhoz állhasson. Felidézte, hogy alföldi falvakban szolgálva akár egyetlen hittant tanuló diák kedvéért is elmotorozott a tanyasi iskolákba, mert a hitoktatásban látta a jövő zálogát. És az egy hittanos mellett ilyenkor a többi diák is láthatott hetente egyszer egy papot – mondta.

„A hit pajzsa őrzött életemben, amikor támadtak, és azzal védtem híveimet”, amikor őket bántották – fogalmazott Pásztor Győző.

A Hit pajzsa díjat – amelyet a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából adományoznak 2002 óta minden évben – Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő és Gyurkovics Tibor író alapította. A díjat azoknak az egyházi személyiségeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. A díjat Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök és Bolberitz Pál egyetemi tanár, a díj első kitüntetettje adta át. Tavaly Balás Béla kaposvári megyéspüspök kapta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.