Az Átlátszó Oktatás kedd reggel számolt be arról, hogy a bíróság a közelmúltban első fokon Török Márk ellen döntött. A jogi vita abból fakad, hogy egy 2015 szeptember elsején hatályba lépett törvénymódosítás szerint legfeljebb négy évig lehet részt venni a hallgatói önkormányzat munkájában. Ebbe az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a módosítás hatálybalépése előtti időt is bele kell számolni. Ez alapján viszont Török már nem lehetne EHÖK-elnök, mert már jóval több mint négy éve tölti be ezt a pozíciót, miután 2009 óta megszakítás nélkül, minden évben újraválasztották. Így az SZTE megsemmisítette a Török Márk két évvel ezelőtti újraválasztásáról szóló határozatot.
Török viszont azzal érvelt, hogy az Emminek volt egy olyan állásfoglalása is, amely szerint „a megbízás négyéves időtartama a rendelkezés hatálybalépését követően számítandó”. Vagyis a négyéves korlátot csak majd 2019-től lehetne először alkalmazni.
Az ügy miatt a szegedi hallgatói önkormányzat vezetője bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett tavaly nyáron. Miután az eljárás halasztó hatályú volt, Török addig is pozíciójában maradhatott, indulhatott az új EHÖK-elnökségért folytatott választáson is 2016 őszén, amit meg is nyert.
A bírósági ügyben végül idén született elsőfokú döntés. Lapunk bírósági forrásokból úgy értesült, hogy a Fővárosi Törvényszék ítéletében többek közt egy alkotmánybírósági határozatra hivatkoztak indoklásul. Eszerint a jogbiztonság nem értelmezhető úgy, hogy „a múltban keletkezett jogviszonyokat soha nem lehet alkotmányos szabályozásokkal megváltoztatni”. Azt is megjegyezték: nem találtak olyan indokot, amelyből az a „józan észnek megfelelő érvvel nem alátámasztható” értelmezés következne, hogy a jogalkotó csak 2019 szeptemberétől kívánta volna érvényesíteni az új korlátozást. Igaz, a törvényalkotó szándékát a bíróság minisztériumi levélre hivatkozva állapította meg. Ez azért érdekes, mert nem az Emmi felel a törvényalkotásért, hanem az Országgyűlés.
Így Török Márk vesztett, ám fellebbezhet az ítélet ellen, amely lehetőséggel – mint azt a Magyar Nemzetnek elmondta – napokon belül élni is fog. Azt is megjegyezte: az ítélet olyan, mintha holnap bevezetnék, hogy a politikusok csak két ciklusig lehetnének országgyűlési képviselők, így aki ma képviselő, az már 2018-ban nem indulhatna. Bár a döntés nem a jelenleg érvényes, 2016-os megválasztására vonatkozik, hanem még a 2015-ösre, úgy fogalmazott: ha a későbbiekben jogerősen is elveszti a pert, „nyilván nem fog bohóckodni”, lemond az EHÖK-elnöki posztjáról. Ugyanakkor ha szükséges, a hallgatói önkormányzat az ügyet akár nemzetközi bíróságig is elviszi.
