Az Európai Unió a falusi turizmust úgy támogatja, hogy szálláshelyek kialakítására ad vissza nem térítendő pénzt. Az így épített házakat öt évig kell szálláshelyként üzemeltetni, utána a pályázati nyertesnek van egy bármire felhasználható, részben közpénzből készült ingatlana – írja az Index.
Nem kell e-kasszát alkalmazni, és a tulajdonos a szálláshelyként történő üzemeltetés során is használhatja, kiadhatja ismerősöknek, vagy panzióként eladhatja. De ha megtartja, utána azt csinál vele, amit akar. Ha úgy gondolja, beköltözik, vagy családi házként adja el. És semmi sem kényszeríti rá, hogy nyereséges vagy akár csak nullszaldós legyen a részben közpénzből épült kis panziója – teszik hozzá.
Magyarországon összesen 96 olyan egyesület van, amely ezeket a szálláshelypénzeket és egyéb pályázatokat összefogja. Az Index megpróbálta átnézni az általuk közölt információkat, ez azonban nem volt egyszerű, mert nincs egységes közzétételi formula, van, aki részletes excel-fájlokat tesz ki a honlapjára, más összefoglalót, és vannak, akiknél egyáltalán nem található nyerteslista.
Nagyjából 400 pályázati eredményt átfésülve azt találták, hogy csaknem 30-at a helyi (ex)polgármester, alpolgármester, illetve az ő rokonaik nyertek el.
Mint írják, az érintett polgármesterek a mostani és az előző ciklusból nagyrészt függetlenek, de fideszesek is vannak köztük. Nyert többek között Mondok József izsáki polgármester, és az NFM államtitkárához, Szabó Zsolthoz köthető ügyek mellett
Nem politikus ugyan, de eszerint a kiadvány szerint 34 millió forintos támogatással csinált vendégházat a horvát határ mellett a Puskás Akadémiával és a Videotonnal együttműködési megállapodást kötő székesfehérvári sporttagozatos iskola igazgatónője. Találtak olyan pályázatot is, amelyet az illetékes megyei kormányhivatal dolgozója, az állami Szerencsejáték Zrt. munkatársa, vagy egy helyi körjegyző nyert.
A nyertesek közül sok érintett politikust megkerestek. Volt, aki végül nem élt a támogatással, a többiek pedig nagy általánosságban azt mondták, szabályosan jártak és járnak el, a házak pedig valóban szálláshelyként működnek.
A beruházások ellenőrzését végző Magyar Államkincstár az Indexnek azt írta, a beruházások befejezésekor mindig ellenőrzik, hogy szabályosan ment-e minden. Később is van joguk utólagos és rendkívüli helyszíni ellenőrzésre, ilyenből 2010 óta összesen 68 volt, melyek közül 34 beruházás szólt részben vagy egészben falusi vagy egyéb szálláshely kialakításáról, illetve fejlesztéséről.
A 2010–2015 között vizsgált kereskedelmi szálláshelyek esetében az ellenőrzések nem tártak fel olyan szabálytalanságot,amely pénzügyi következménnyel járt volna, a 2016-ban lefolytatott utólagos ellenőrzések jegyzőkönyveinek feldolgozása pedig még nem zárult le – tették hozzá.
