A szorgalmas diákok felének sincs esélye arra, hogy eljusson a középfokú nyelvvizsgáig. Jelenleg erre nincs felkészülve a közoktatás – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Lapunk azzal kapcsolatban kereste meg a szakembert, hogy Székely László ombudsman tegnap nyilvánosságra hozott jelentése szerint a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát 2020-tól.
Rozgonyi Zoltán elmondta: a legnagyobb problémát az okozza, hogy jelenleg az országban senkinek – még az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) – sincs fogalma arról, hogy pontosan milyen szinten áll a diákok nyelvtudása, vagy hogy mennyire adottak a tárgyi és személyi feltételek a megfelelő színvonalú nyelvoktatáshoz az iskolákban, például van-e megfelelő választék a tananyagokból. Így azt sem tudjuk, hogy bár a diákok magas óraszámban – legalább 936 órában – tanulják az első idegen nyelvet az iskolákban, miért van az, hogy sokan így sem tudják letenni a középfokú nyelvvizsgát. Ezzel ellentétben azok a tanulók, akik a középiskolai oktatás mellett 100-150 órát nyelviskolában tanulnak, minden további nélkül eljutnak a B2, tehát a középfokú szintig.
– Itt jön képbe az ombudsmani határozat, hiszen nincs minden tanuló családjának anyagi lehetősége a külön nyelvórák finanszírozására. Pedig alkotmányos előírás olyan színvonalú ingyenes közoktatást nyújtani mindenki számára, amely megteremti a felsőoktatásba való bejutás lehetőségét – hívta fel a figyelmet Rozgonyi Zoltán. Felidézte: a kormány 2014-ben, a pontos helyzet ismerete nélkül hozott döntést arról, hogy 2020-tól kötelező lesz a nyelvvizsga a továbbtanuláshoz. Ezt jól példázza, hogy bár két évvel ezelőtt elkezdődött a VI. és VIII. osztályosok körében egy országos kötelező nyelvi mérés, ezt is csak a követelmények módosítása után indították.
A nyelvvizsga-követelmény célja támogatandó, hiszen fenntarthatatlan, pazarló a mostani helyzet, amikor tízezrével jönnek ki az egyetemekről nyelvtudás, és így diploma nélkül végzett hallgatók – tette hozzá. Ám a bevezetéshez szerinte a tényleges helyzet pontos megismerése, majd a szükséges feltételek megteremtése szükséges. Rozgonyi Zoltán elmondta, egyesületük készített egy olyan javaslatot, amelynek segítségével 3-6 hónap alatt le lehetne bonyolítani egy, a diákok nyelvtudását és oktatásuk eredményességét befolyásoló háttértényezőket vizsgáló kutatást. Erről tavaly tavasszal egyeztetést is kezdtek az Emmivel, ám a tárca azóta sem tett érdemi lépéseket ennek érdekében.
Lapunk az üggyel kapcsolatban szerette volna megtudni, hogy az Emmit vezető Balog Zoltán eleget akar-e tenni az ombudsman felszólításának, mely szerint el kellene halasztani a nyelvvizsga kötelezővé tételét a felsőoktatáshoz való bejutáshoz. Ennek érdekében kerestük a tárcát, a Miniszterelnöki Kabinetirodát és a Miniszterelnökséget is, ám csak utóbbi sajtóosztályától kaptunk választ: későbbre ígértek tájékoztatást.
