A közműszolgáltatók és a teljes bankszektor mellett még a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) is az átláthatatlan tulajdonosi hátterű, mégis kormánykedvencnek számító Hunguard Zrt.-vel kötött szerződést. A vagyonkezelő is audittal bízta meg a céget, mégpedig elektronikus árverési felületüket vizsgálta – derül ki a Magyar Nemzet által megismert dokumentumokból.
Az MSZP-s Tóth Bertalan közérdekűadat-igénylésére az MNV ugyanis azt a tájékoztatást adta, hogy az e-árverési felület auditálása volt a szerződés tárgya, amit 2015 augusztusában írtak alá. A dokumentum szerint a Hunguardnak azt kellett igazolnia, hogy az elektronikus árverési rendszer megfelel a hatályos jogszabályoknak, és „megbízhatóan, ellenőrizhetően” működik. A biztonságos üzemeltetés ismérve, hogy a rendszer akár egy teljes héten keresztül nem áll le, és jogosulatlanok nem férhetnek hozzá.
Emlékezetes ugyanakkor, hogy idén januárban, amikor az MNV úgy döntött, megválik az igen frekventált helyen, a Four Seasons Gresham luxushotel mögött található, belvárosi Zrínyi utca 3. alatt lévő irodaháztól, az elektronikus árverés közel sem volt zökkenőmentes. (Akkor a 444.hu vette észre a licitet, amelyet lapunk is követett.) Az már eleve kérdéseket vetett fel, hogy a kilencemeletes épületet 2,77 milliárd forintra hirdették meg, miközben becslések szerint ennél jóval többet, hat-, de akár kilencmilliárdot is érhet. Az pedig még rejtélyesebbé tette az ügyet, hogy a licit menet közben többször is leállt. Volt, amikor néhány percre, volt, amikor másfél-két órára. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő honlapján csak a leállás és az újraindulás időpontjai találhatók meg, a hiba magyarázata már nem. Csak annyit írtak oda, hogy „valamilyen üzemzavar”. Az épület végül négymilliárd forintért kelt el, a Válasz.hu pedig nem sokkal később azt írta, hogy az irodaházat eléggé nyomott áron megszerző nő egy cégen keresztül Habony Árpád egyik ismerősével is kapcsolatba hozható.
Egyébként míg a közműszolgáltatók és a pénzügyi szektor szereplői lényegében kénytelenek voltak a Hunguardot megbízni számlázási és informatikai rendszerük tanúsításával, az MNV – mint írták – közvetlen ajánlattételi felhívás kiküldésével zajló beszerzés során ezt a céget választotta mint a legalacsonyabb összegű ajánlatot adót. Az auditálásért és a három évre szóló tanúsítvány kiadásáért majdnem 4,9 millió forintot fizettek.
Érdekes kérdés a Hunguard esetében tulajdonosi háttere is. Korábban ugyanis négy magánszemély birtokolta a céget, vagyis átlátható volt, tavaly azonban máltai és ciprusi vállalkozásokkal bővült ez a kör. Ráadásul a végső tulajdonos a külföldi cégnél a nyilvánosság számára teljesen ismeretlen. Az MNV ugyanakkor – mint azt a szocialista politikus közérdekűadat-igénylésére válaszolták – a szerződéskötés előtti állapotot ismeri, vagyis amikor magyar nevű, magyarországi lakóhelyű személyek voltak a tulajdonosaik. Arra nem válaszoltak, hogy kaptak-e tájékoztatást a Hunguardnál azóta végbement változásokról, de azt megjegyezték, hogy nincs és nem is volt olyan jogszabály, amely szerint a szerződéskötés előtt vagy azután vizsgálniuk kellett volna a cég tulajdonosi hátterét.
Az MNV tájékoztatásából az is kiderült, nem aggódnak amiatt, hogy az átláthatatlan hátterű cég kényes információkhoz fér hozzá. A szerződés ugyanis titoktartást kötött ki, és az egyes munkatársakra lebontott külön nyilatkozatok is előírják ezt.
A Magyar Nemzet már beszámolt róla, hogy a Hunguardot az elmúlt években igencsak helyzetbe hozta a kormány. Csak az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő közműszolgáltatók nagyjából hatszázmillió forint értékben kötöttek vele szerződést, miután kénytelenek voltak ezt a céget megbízni az audittal. Ez viszont nem a teljes összeg, a Főgáz például nem volt hajlandó elárulni a megállapodás összegét. A pénzügyi szektor szereplői is súlyos milliókat fizettek a Hunguardnak, bár a bankok között is volt, amelyik titkolózott, mégpedig a Budapest Bank.
