Voltaire Candide vagy az optimizmus című szatirikus regénye 1759-ben jelent meg, mégis úgy hat ma is, mintha a jelen korra íródott volna. A műben benne van az egész XVIII. századi Európa eszméje és őrülete, és benne van a mai ember örök dilemmája is: hogyan őrizzük meg a hitünket a világban, miközben minden, ami körülvesz minket, arra utal, hogy ez a világ korántsem tökéletes? Aleksandar Popovski macedón rendező a tőle megszokott modern szemlélettel kalauzol végig bennünket városokon, vallási nézeteken, katasztrófákon és háborúkon.
Candide nagy ívű utat tesz meg
A Candide vagy a radikális optimizmus leginkább egy road movie-hoz hasonlít, amelyben a főhős rácáfol Pangloss mester tanítására, mely szerint „minden a legjobban van ezen a legeslegjobb világon”.
Popovski egy interjúban elmondta, hogy azon kezdett el gondolkozni, hogyan lehetünk optimisták úgy, hogy közben nem vagyunk vakok. Annak az embernek az igazságát kereste, aki képes reménykedni úgy, hogy közben nem dugja homokba a fejét. Ezért elhatározta, hogy mélyebben foglalkozik a naiv Candide történetével, akiből megalkotója, Voltaire gúnyt űz.
Popovski zseniális érzékkel ötvözi az eredeti művet a mai világunk minden szépségével és borzalmával.
Az izgalmas vizuális háttér, az installációkra emlékeztető, futurisztikus díszlet, valamint a zenés betétek új színt visznek az előadásba. A kortárs könnyűzenétől a punk zenén át a musical hatású dalbetétekig és a szakrális gótikus zenéig széles a darab zenei palettája, ami tükrözi azt az utat, amelyet Candide bejár.
És az utazás mellett legalább annyira fontos a tapasztalás is, amely a végén ráébreszti Candide-ot arra, hogy előbb a saját világunkban kell rendet tennünk.
Bordás Roland meggyőzően alakítja a kezdetben naiv, szemlélődő, filozofikus Candide-ot, aki a darab végére egy sokat látott és tapasztalt felnőtt érettségével fogalmazza dalba útitársaival együtt a mű örök érvényű mondanivalóját:
… A kert az egész világ. Nem nyolc órában művelik, hanem egy életen át…
A Candide vagy a radikális optimizmus felráz, megérint, elgondolkodtat, reményt ad. És mindenki azt veszi ki belőle, amire épp szüksége van. Az előadást legközelebb november 2-án és 3-án láthatja a közönség.
