„Higgye el, Gerendai úr, mi a Sziget fesztivált is jegy nélkül »élvezzük«, olyan hangos!” – fakadt ki az egyik budakalászi lakos a Lupa-tó fejlesztésével kapcsolatos lakossági fórumon, ahol – Pál Béla, helyi jobbikos képviselő kezdeményezésére – a beruházó Gerendai Károly ismertette a terveket. A mintegy hetven résztvevő lakos közül a legtöbben azt kifogásolták, hogy tavaly, a Lupa-strand próbaüzeme idején egész éjjel lehetett hallani a fürdőzőket. „Mi leginkább ettől a ricsajtanyától félünk” – mondta egy férfi.
Gerendai Károly szerint ugyanakkor az egész próbaidő alatt mindössze két olyan este akadt, amikor volt valamilyen esemény, minden más esetben este hatkor bezártak. A későbbiekben sem lesz sok éjszakai program, a strandok reggel kilenctől sötétedésig lesznek nyitva. Gerendai úgy véli, hogy a strandüzem nem hangmentes, de nem olyan zajos, hogy zavarja a környéken lakókat. Azt ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy nem fesztivált, hanem strandot akarnak építeni, a helyieket pedig arra kérte, hogy jelezzék, ha ők hangosak, mert csak így tudnak ezen változtatni. Elismerte, hogy lesznek súrlódások a lakókkal, sőt bizonyos problémákat nem is tudnak majd megoldani, de szerinte tekintettel lesznek a helyiekre, már csak azért is, mert rájuk is potenciális vendégként tekintenek.
A Sziget fesztivál korábbi többségi tulajdonosa a tervekkel kapcsolatban elmondta, hogy a tavalyi próbaüzem után idén már két strandot is üzemeltetnek, az egyik prémiumszolgáltatást nyújt 3000 forintos belépőért, a másik pedig alapszolgáltatást ad majd a vendégeknek 1000 forintért. A helyiek – az önkormányzattal kötött megállapodás értelmében – húszszázalékos kedvezményt kapnak majd a mindenkori árakból. Ezzel kapcsolatban az egyik lakos megjegyezte, hogy ezt csak elkendőzésnek tartja, és jobban örülne ötvenszázalékos kedvezménynek.
A fórumon részt vevők kifogásolták az alacsony eladási árat is, mert – mint ahogyan arról múlt héten beszámoltunk – a tó önkormányzati részben lévő részét 118 millió forintért szerezték meg Gerendaiék. Az összeget hivatalos értékbecslés után állapította meg az önkormányzat, ennek megfelelően nem Gerendai Károlyék adták az árat.
A beruházók a következő években „Budapest tengerpartját” alakítanák ki a Lupa-tavon, összesen négy strandot, búvárközpontot, wakeboard-központot, sportcentrumot és vendéglátó egységeket hoznának létre, ezekre összesen 2,5 milliárd forintot költenének. Az infrastrukturális beruházások is jelentősek lesznek, jelenleg ugyanis a tó rendes parttal sem rendelkezik, a környéken pedig nincs vécé, világítás, sőt egy rendes kuka sem.
„Jobban örültem volna, ha az önkormányzat megépíti ezeket helyettünk, mert akkor nem én viselem a kockázatot. Ebben az esetben a bérlés is megfelelő konstrukció lett volna, de így – a jelentős költségek miatt – jobban örülök, hogy végül a mi tulajdonunkban lesz a tó” – fogalmazott Gerendai.
Sokan kifogásolták, hogy a Lupa-tóról készült fejlesztésről semmilyen információt nem kaptak a lakók, így azt sem tudják pontosan, hogy mi került a zárt ülésen elfogadott adásvételi javaslatba. Erről Gerendai Károly azt mondta, hogy ezek az adatok hamarosan publikusak lesznek, ha pedig mégsem, akkor szerinte „azonnal le kell váltani az önkormányzatot”. A tó háromnegyedének a tulajdonosa az Óbuda Zrt., a velük kötött szerződésben szereplő összegről üzleti titokra hivatkozva a beruházó nem kívánt nyilatkozni.
A strand miatt megnövekedő forgalommal kapcsolatban Gerendai azt mondta, hogy szezonban eddig is több autó járt a környéken, de a korábbiakkal ellentétben már normális körülmények között tudnak majd parkolni. A vállalkozó hangsúlyozta, hogy nem a jelenlegi állapotokért kérnek majd pénzt, hanem jelentős fejlesztések után rendezett körülményeket teremtenek. „Ez viszont pénzbe kerül, senki sem várhatja tőlem, hogy ingyen építsek vécét vagy vezessem be az áramot” – jelentette ki.
A fórumon részt vett Bényei Gábor, az Óbuda Zrt. képviselője is, aki szerint környezetvédelmi szempontból is jobban jár a tó, miután az eddig eldobált szemét nem szennyezi majd a környezetet. „Önök sem arról voltak híresek, hogy összeszedték a szemetet, hanem az önkormányzatra maradt ez a feladat” – fogalmazott. Bényei Gábor hangsúlyozta, hogy hiába használták több ezren fürdőzésre a tavat, valójában nem lehetett volna ott strandolni. „Hiába írtuk ki, hogy tilos fürdeni, mert ha fémtáblára írtuk ki, akkor ellopták, ha pedig fatáblára, akkor azt használták szalonnasütéshez” – mondta.
Szerinte az is tarthatatlan volt, hogy évente két-három fulladás is történt, havi szinten pedig 200-300 köbméteres volt a szemétterhelés.
„Kicsit úgy érezzük, mintha elvették volna tőlünk a tavat – mondta az egyik helyi nő, aki állítása szerint csak a tó miatt költözött Budakalászra. – Volt egy lehetőségünk, amivel már nem tudunk élni, én például naponta átúsztam a tavat.” Azt is megjegyezte, hogy neki tetszett tavaly Gerendaiék strandja, de szerinte sokkal nagyobb kedvezményt kellene adni a helyieknek. A vállalkozó ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a nő a napi úszást eddig nem azért ejthette meg, mert járt neki, hanem mert nem büntették meg. A vízben ugyanis eddig nem lehetett legálisan úszni.
