Kósa: Az eredmény minősít, nem a létszám

Nem aggódik a kormányzati „rangkórság” miatt a Fidesz frakcióvezetője. Élesen bírál az ellenzék.

A kormányt a konkrét eredmények minősítik, például az, hogy csökken a munkanélküliek száma, egyre többen dolgoznak, bérfelzárkóztatás zajlik. Egy kormány megítélésénél ez a fontos – mondta a parlamentben tegnap újságíróknak Kósa Lajos arra, hogy lapunk megírta: alig két hónap alatt tovább növelte az államtitkárok, helyettes államtitkárok és miniszteri biztosok számát az Orbán-kormány, pedig az állami vezetői gárda létszáma már az év elején is rekordmagas volt. Idén eddig 18 miniszteri biztost, egy új államtitkárt és 8 helyettes államtitkárt neveztek ki (miközben az utóbbiak közül négyet felmentettek), a miniszteri biztosok száma pedig csak azért nem „szállt el” az eddiginél is jobban, mert időközben többeknek a megbízatása lejárt – derült ki az év eleje óta megjelent Magyar Közlönyök és Hivatalos Értesítők adataiból. Az érintett kormányzati vezetők száma viszont így is jóval magasabb, mint amennyi akár a Bajnai-, akár a második Orbán-kormány idején volt.

A Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor azt állította: az állam működtetésére nem használnak fel több pénzt, mint korábban. Másként látja ezt az ellenzék, amelyen élesen bírálta az egyre nagyobb „vízfej” miatt a kormányt. A Demokratikus Koalíció (DK) szerint például a sok államtitkár helyett inkább egészségügyi és oktatási minisztert kellene kinevezni. Oláh Lajos sajtótájékoztatóján „brutális méretű állami vízfejről” beszélt. Mint mondta, nincs szükség 56 államtitkárra és 108 helyettes államtitkárra, majd megjegyezte: miközben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter bürokráciacsökkentésről „papol”, a 2010 előtti kormányokhoz képest duplájára nőtt a kormányzati vezetők száma. A politikus jelezte: a DK az Orbán-kormány bukása után felére csökkenti az államtitkárok és helyettes államtitkárok számát.

Szigetvári Viktor, az Együtt országos tanácsának elnöke szerint pedig az, hogy immár 66 miniszteri biztos dolgozik a kormányban, bizonyítja, hogy Orbán Viktor vezetésével az elmúlt 30 év legnagyobb, legpazarlóbb és legdrágább kormánya működik Magyarországon. – Értelmetlen ez a sok kinevezés, amivel fizetés, iroda és sokszor gépjármű is jár, mert a valódi munkát a közigazgatásnak kell elvégeznie. A miniszteri biztosok csak tovább növelik a káoszt, és kifizetőhellyé változtatják a minisztériumokat – fogalmazott. A politikus arra szólította fel a Fidesz-kormányt, hogy csökkentse az állami vezetők és miniszteri biztosok számát a jelenlegi mennyiség ötöde alá, mert szerinte „minden további státus csak pénzkidobás”.

Legutóbb a múlt pénteki Hivatalos Értesítőben jelent meg tájékoztatás arról, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter új miniszteri biztosokat nevezett ki; Varju Krisztina Dóra a magyar V4-elnökség lebonyolításáért felel majd ebben a pozícióban, míg Joó István a „vízidiplomáciáért, vízipari exportért és a Duna régió-stratégiáért” lesz felelős. Jelenleg összesen 66 miniszteri biztos dolgozik az Orbán-kormányban, a legtöbben, 27-en a Miniszterelnökségen, de az Emberi Erőforrások Minisztériumánál is már 14-en, míg a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál heten vannak.

Bár miniszterből valóban kevesebb van, mint a szocialista–liberális kormányok idején, alig hét év alatt meglódult az államtitkárok és a helyettes államtitkárok száma. Előbbiből most 56 dolgozik az Orbán-kormányban, míg helyettes államtitkárokból 108. Ebben a csoportban a legnagyobb a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma 10 államtitkárral és 20 helyettes államtitkárral, de alig valamivel marad el ettől a korábban állami bürokráciacsökkentést hirdető Miniszterelnökség. Ott a kilenc államtitkár mellett összesen 19 helyettes államtitkár dolgozik.