Rangkórság és kormányzati dáridó

Idén 18 miniszteri biztost neveztek ki, államtitkárból és helyettes államtitkárból is több van, mint év elején.

Alig két hónap alatt tovább növelte az államtitkárok, helyettes államtitkárok és miniszteri biztosok számát az Orbán-kormány, pedig az állami vezetői gárda létszáma már az év elején is rekordmagas volt. Idén eddig 18 miniszteri biztost, egy új államtitkárt és 8 helyettes államtitkárt neveztek ki (miközben az utóbbiak közül négyet felmentettek) – derült ki az év eleje óta megjelent Magyar Közlönyök és Hivatalos Értesítők adataiból.

Legutóbb a pénteki Hivatalos Értesítőben jelent meg tájékoztatás arról, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter új miniszteri biztosokat nevezett ki; Varju Krisztina Dóra a magyar V4-elnökség lebonyolításáért felel majd ebben a pozícióban, míg Joó István a „vízidiplomáciáért, vízipari exportért és a Duna régió-stratégiáért” lesz felelős.

A múlt hónapban az Igazságügyi Minisztérium három miniszteri biztossal „gazdagodott”, a honvédelmi tárcához két embert neveztek ki ebbe a pozícióba, és a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi) is volt egy kinevezés. Januárban pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és az erőforrástárcához 3-3, a fejlesztési, illetve a külügyi tárcához pedig 2-2 miniszteri biztos kinevezéséről jelent meg beszámoló a Hivatalos Értesítőben. Az, hogy a miniszteri biztosok száma mégsem „szállt el” teljesen, azért lehet, mert a korábbi kinevezések egy része időközben lejárt. Ám így is összesen 66 miniszteri biztos dolgozik az Orbán-kormányban, a legtöbben, 27-en a Miniszterelnökségen, de az Emminél is már 14-en, míg a Szijjártó Péter vezette tárcánál heten vannak – derül ki a kormányzati honlap adataiból.

– A Fideszre és a KDNP-re, illetve a nemzeti együttműködés rendszerére „sem rangkórság, sem kormányzati dáridó nem lesz jellemző, nem fér bele” – ezt ígérte Orbán Viktor miniszterelnök még 2010-ben, kormánya bemutatásakor. Ehhez képest bár miniszterből valóban kevesebb van, mint a szocialista–liberális kormányok idején, alig hét év alatt meglódult az államtitkárok és a helyettes államtitkárok száma, és ez a csoport mára kétszer akkora, mint 2010 előtt volt. Az államtitkárok száma most 56-nál jár, miután a köztársasági elnök februárban a miniszterelnök javaslatára Homolya Róbertet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárává nevezte ki. Ezzel egy időben egyébként volt egy váltás is: a fideszes Tasó László a fejlesztési tárcától a Miniszterelnökséghez került, bár ez utóbbi csere az államtitkárok összlétszámát nem emelte.

Ami a helyettes államtitkárokat illeti, ezekből most 108 dolgozik az Orbán-kormányban. A legnagyobb továbbra is a Balog Zoltán vezette minisztérium 20 helyettes államtitkárral (a tárca honlapja a legutóbbi, január végi kinevezést nem is tüntette fel). Ettől alig valamivel marad el a korábban állami bürokráciacsökkentést hirdető, Lázár János által vezetett Miniszterelnökség. Ott a kormányzati holnap adatai szerint a kilenc államtitkár mellett összesen 19 helyettes államtitkár dolgozik. Harmadik helyezett a Nemzetgazdasági Minisztérium 17 helyettes államtitkárral. Az év eleje óta egyébként ebben a csoportban a külügyi, illetve az igazságügyi tárca állománya is bővült; előbbi helyen Berzétei Ákost, utóbbinál még januárban Szeiberling Tamást nevezte ki helyettes államtitkárnak a miniszterelnök.

A minisztériumok között a vezetői létszámot tekintve a középmezőnyben szerepel a fejlesztési, illetve a földművelésügyi tárca, előbbiben 6 államtitkár és 11 helyettes államtitkár van, utóbbinál ez a szám 6 és 10, de a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztériumban is 5 államtitkár és 10 helyettes államtitkár dolgozik. A sereghajtók között van a belügyi tárca (3, illetve 9), az Igazságügyi Minisztérium (4, illetve 7) és a Rogán Antal miniszter által irányított Miniszterelnöki Kabinetiroda (4, illetve 2). A Honvédelmi Minisztériumnak csak 2 államtitkára és 3 helyettes államtitkára van, és ott a miniszteri biztosokból is csak kettő van.

Mivel a kormány tagjainak az alaptörvény szerint csak a miniszterelnök és a miniszterek számítanak, ebben az összehasonlításban az Orbán-kormányok nem állnak rosszul a korábbi kabinetekhez képest. Jelenleg Orbán Viktor kormányfővel és helyettesével, Semjén Zsolttal együtt 12-en vannak, miközben a Bajnai-kormányban 2010-ben a kormányfő mellett 15 miniszter volt, azaz 16 kormánytagot kellett akkor közpénzből fizetni. A második Gyurcsány-kormányban pedig 2008-ban például 17 tagja volt a kormánynak.

Teljesen más azonban a kép, ha ehhez az államtitkárok és a helyettes államtitkárok számát is hozzávesszük. Az összlétszám a Bajnai-kormány alatt 85 volt, most viszont már 176, vagyis több mint a duplája. Furcsa módon akkor is szinte folyamatos volt a növekedés, amikor a kormány bürokráciacsökkentést, vagyis az állami alkalmazásban állók létszámának jelentős mérséklését hirdette meg. Bár eddig 39 központi hivatalt és minisztériumi háttérintézményt szüntettek meg jogutódlással, maga Lázár János ismerte el, hogy a harmadik Orbán-kormány idején nem csökkent, hanem nőtt a közszférában foglalkoztatottak száma.

Makacsul tarja magát ugyanakkor az egyéb, biztosként vagy megbízottként foglalkoztatottak létszáma. A kormányfő mellett változatlanul 5 miniszterelnöki biztos dolgozik, és a kormánybiztosok száma is 15 maradt az év eleje óta, viszont miniszterelnöki megbízottból több lett, ők már 15-en vannak a kormányzati honlap adatai szerint.

Kiemelt feladatok. Miniszteri biztosokat a legkülönbözőbb tevékenységekre neveznek ki. A külügyminisztériumban például Magyar Leventének a Frankofónia Nemzetközi Szervezetével történő kapcsolattartás a feladata. Az Emminél Vargha Tamás az Árpád-ház program előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokért felel. A Miniszterelnökségnél Cseresnyés Péter – aki amúgy fideszes képviselő és a nemzetgazdasági tárca államtitkára – március végéig a Mura programért felelős mint miniszteri biztos. Visy Zsolt május 31-ig „A római birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza” világörökségi várományos helyszínnel kapcsolatos feladatokat lát el, továbbá a Hajógyári-szigeten fekvő helytartói palota bemutatásával összefüggő feladatokat koordinálja. Károlyi József pedig a 2021. évi Vadászati világkiállítás megrendezésének előkészítésével foglalkozik miniszteri biztosként.