– Nem foglalkoztatja még a lemondás gondolata?
– Nem, szó sincs róla. De természetesen értem a kérdést. A nehéz helyzet ellenére rengeteg fontos feladat áll az általam vezetett bizottság előtt.
– Kiss Szilárd vízummutyija, a letelepedésikötvény- vagy a Pharaon-ügy, hogy csak néhányat említsek az utóbbi idők botrányaiból. Ezek az ellenzék szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, a kormányoldal szerint viszont önök csak hisztiznek. És mivel ők vannak többségben, érdemi intézkedések nem történnek.
– A nemzetbiztonsági bizottságban is a parlamenti erőviszonyok érvényesülnek. A bizottság elnökeként elmondom a véleményemet, de a szavazáskor a kormánytöbbség akarata érvényesül. Előbb-utóbb azonban mindig kiderül az igazság, hogy egy-egy ügyben például kik voltak azok, akik pártpolitikai vagy személyes érdekek alapján döntöttek.
– Ez szépen hangzik. De ha az igazság azon az áron derül ki, hogy bekövetkezik valami, amit a szolgálatok előre jeleztek, és ami elkerülhető lett volna, akkor megette a fene.
– Többször elmondtam már én is, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban képesnek kellene lennünk felülemelkedni a napi pártpolitikai szempontokon. Jelentősen csökkenhet az ország védelmi képessége, ha a képviselők az ország valós fenyegetettségének értékelése helyett azzal foglalkoznak, hogy ez vagy az az információ kinek árt többet.
– Csak az elmúlt hónapok eseményeiből kiindulva, süket fülekre találhattak a szavai.
– Alapvetően ez igaz, bár értünk el részsikereket. Előző év tavaszán hosszú egyeztetések után az MSZP módosító javaslatainak befogadásával elkészült egy terrorizmus elleni törvény, amely az orwelli világot idéző első kormányzati tervekkel szemben a jogállami követelményeknek is megfelel. Valamint létrejött egy olyan koordinatív titkosszolgálat, a TIBEK (Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemzőközpont), amely a világ számos más országában is létezik, és be is bizonyították, hogy hatékonyabbá teszik a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni védekezést.
– Milyen állapotban vannak a titkosszolgálatok? Azt hallani, hogy alig van lehallgató kapacitás; figyelőből vagy olyan szakemberből pedig, aki képes észrevétlenül behatolni mások lakásába és azt átkutatni, még nagyobb a hiány.
– Ilyen konkrétumokról értelemszerűen nem beszélhetek. De tény, hogy hasznosabb és indokoltabb lenne a presztízsberuházásokra költött milliárdok helyett a nemzetbiztonsági munka megerősítésére költeni, nem a mostani ugyanis a leghatékonyabb titkosszolgálati és rendvédelmi rendszer. A korábban sokszor bírált Terrorelhárítási Központ központjában például nincs olyan helikopter, amely bevetésre indulhatna. Szerintem a lehetőségeikhez képest a szolgálatok eleget tesznek a velük szemben támasztott követelményeknek, még úgy is, hogy – például a menekülthullám esetében – néhol a kormányzati propagandaérdekeket is ki kell szolgálniuk.
– Tudható, hányan érkeztek és telepedtek le az országba letelepedési kötvénnyel? És vajon őket sikerült-e kellő alapossággal ellenőrizniük a hatóságoknak?
– Családtagokkal együtt tíz- és húszezer között lehet a számuk. Kizárt, hogy az ellenőrzésre szolgáló harminc nap minden esetben elegendő lenne, vagy lett volna. Ennyi idő alatt legfeljebb az tisztázható, hogy az illető szerepel-e a nemzetközi körözési nyilvántartásokban. Az már sokszor nem, hogy az illető valóban az-e, akinek mondja magát.
– Tehát ha egy terrorszervezet nem egy körözött tagját akarja a saját nevére kiállított útlevéllel beküldeni Magyarországon keresztül az unióba, akkor letelepedésikötvény-vásárlással simán megteheti.
– Sajnos teljesen nem zárható ki ez a felvetés. Ezért is kezdeményeztük az ellenőrzések időtartamának növelését.
– Minden kontroll nélkül, totálisan szabálytalanul kapott négyezer ellenőrizetlen orosz schengeni vízumot egy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő agrárattasé közbenjárására. Nem mi vagyunk ez esetben a rés a schengeni rendszeren?
– Sajnos ez helytálló megállapítás. A vízumkiadási gyakorlatunk nemcsak hazánk, hanem az egész schengeni zóna számára kockázatot jelent. Ugyanakkor Kiss Szilárd esete már nem ismétlődhetne meg, hiszen a nemzetbiztonsági törvény módosítása után már nem hagyható figyelmen kívül a titkosszolgálatok szakmai álláspontja a kinevezéseknél. Kiss Szilárd annak ellenére lehetett agrárattasé, hogy kétszer is megbukott a nemzetbiztonsági ellenőrzésen. Másodszor már annyira kínos volt, hogy áthelyezték egy olyan tisztségbe, ahol nem volt szükség nemzetbiztonsági átvilágításra. Tették ezt annak ellenére, hogy tudták: Kiss úr személyében nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
– Kiderül valaha, miért adtak négyezer orosznak vízumot, és hogy ki felel ezért?
– Remélem, hogy a büntetőeljárás erre is választ ad, de ahogy említettem, Kiss Szilárd vízumgyáráért az elsődleges felelősség az agrártárcát terheli. Nyilvánvaló, hogy az ügy nem maradhat jogi és politikai következmény nélkül. 2018 tavaszán a kormányváltás és az első Botka-kormány megalakítása után ilyen többé nem fordulhat elő.
– Mekkora összegben fogadna arra, hogy Botka László vezetésével 2018-ban leváltják a Fideszt?
– Érdemi tétet tennék a 2018-as kormányváltására és az első Botka-kormány megalakulására. Abban is biztos vagyok, hogy a megalakuló Botka-kabinet nem egy ciklusra tekintő kormányzásra készül.
– Gyurcsány Ferenccel vagy nélküle?
– Személyes véleményem, hogy a kormányváltás a legfontosabb és az MSZP Botka László vezetésével egymillió új szavazót fog a következő hónapokban megszólítani. Ez pedig lehetőséget fog adni, hogyha az élet úgy hozza, az MSZP akár egymaga is képes legyen ezt megvalósítani. Más pártok vezetőinek megítélését a választókra bízom.
– Korábban azt nyilatkozta, hogy a DK nélkül nincs kormányváltás.
– Ha a jelenlegi támogatási adatokból indulunk ki, nem nehéz a korábban általam is mondott következtetést levonni. Viszont teljesen új helyzet keletkezett azzal, hogy az eddigiektől eltérő, a hagyományos balliberális pártok együttműködésétől különböző utat kínáló programot mutatott be Botka László. A támogatási adatok megváltozása, egymillió új szavazó bevonása érdemben átrendezheti ezt a térképet.
– Hogyan akarják ezt az egymillió új választót bevonzani, hiszen az elmúlt hét évben inkább csak veszítettek a támogatóikból?
– Elsőre soknak tűnik, de valójában alig több mint tíz éve az MSZP-nek több mint kétmillió választója volt, így jelentős részben azt a korábbi néppárti bázist fogjuk visszaszerezni, amit elveszítettünk korábban. Természetesen ehhez a meghirdetett programmal új választói csoportokat is el kell érnünk.
– Az nem derült ki, hogyan.
– Egyrészről Botka László valós személyi alternatívát jelent Orbán Viktorral szemben, másrészről a társadalmi szolidaritásra épülő programunk igen nagy esélyt kínál nemcsak a szocialista szavazóknak, hanem a társadalom többségének, a mai hatalom kárvallottjainak.
