A magyar kormány tudomásul veszi az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének határozatát, amely a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításáról szóló jogszabály és a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat Velencei Bizottság általi véleményezését kezdeményezi – közölte pénteken az Igazságügyi Minisztérium.
A tárca MTI-nek elküldött közleménye szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításával kapcsolatban egyeztetés van folyamatban az Európai Bizottsággal is.
A magyar kormány fontosnak tartja a Velencei Bizottsággal való együttműködést; erre tekintettel, valamint annak érdekében, hogy a magánélet védelmével kapcsolatos készülő szabályozás nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban legyen, a kormány nevében az igazságügyi miniszter előkérdések tisztázása céljából jogi szakvéleményt kér a Velencei Bizottságtól – tették hozzá.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése csütörtökön arra szólította fel Magyarországot, hogy függessze fel a külföldi finanszírozású civil szervezetek átláthatóságát célzó törvényjavaslat parlamenti vitáját és a felsőoktatási intézményeket érintő törvénymódosítás alkalmazását.
A közgyűlés aggodalmát fejezte ki, hogy a magyar kormány nyilvános konzultáció nélkül kíván életbe léptetni súlyos következményekkel járó szabályozásokat, ezért arra kérte Magyarországot, hogy folytasson nyílt párbeszédet a civil társadalommal, az Európa Tanáccsal és más nemzetközi szervezetekkel.
A ET jelezte, hogy a Velencei Bizottsághoz, az ET alkotmányjogi szakértőkből álló testületéhez fordul a civil szervezeteket és a felsőoktatási intézményeket érintő magyar törvénytervezetekkel kapcsolatban annak megállapítására, hogy a szabályozások összhangban vannak-e a Tanács normáival.
Nem csak az Európa Tanács adott le vészjelzést: az Európai Bizottság csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indított a felsőoktatási törvénymódosítás, vagyis a lex CEU miatt, a Közép-európai Egyetemet ellehetetlenítő kormányzati döntés ügyében pedig saját pártcsaládja, az Európai Néppárt is kérdőre vonta a Brüsszelben vitázó Orbán Viktort.
Az ET egyébként már a negyedik alkotmánymódosítás miatt is keményen bírálta a magyar kabinetet: a változtatás hiányosságokat teremtett és állandósított az alkotmányos rendszerben – állítja a 2013-ban elkészült elemzés. A Velencei Bizottság pontról pontra szedte szét az alkotmánymódosítást, amely szerinte kiiktatja az alkotmányos kontrollt, és az európai normáknak is ellent mond. Az elemző testület szerint nem pusztán azért tartott problematikusnak az alaptörvény átírása, mert azzal „rendszerszinten iktatják ki az alkotmányos kontrollt”, hanem azért is, mert a VB szerint tartalmilag ellentmondanak mind magának az alaptörvénynek, mind az európai mércéknek – írta korábban az Origo.
