Sikertelenül zárult az a mai ötpárti egyeztetés, amelyet a külföldről támogatott civil szervezetek ügyében tartottak a frakciók. Az ellenzék ugyanis – különböző okokból – elutasítja a Fidesz és a KDNP terveit, amelyekkel lényegében „megleckéztetnék” a Soros Györgyhöz köthető egyes szervezeteket. Ha életbe lép a törvény, azoknak a szervezeteknek regisztrációs kötelezettségük lesz, amelyek évente több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről. (Ebbe az uniós támogatások nem számítanak bele.) A tervezet része lenne az is, hogy ha egy civil szervezet az említett összeg feletti külföldi pénzt kap, akkor 15 napon belül köteles bejelenteni, hogy nemzetközileg támogatott szervezetté vált, és ezt minden általa kiadott sajtóterméken, kiadványon is köteles feltüntetni.
Az alig háromnegyed órás találkozó után a KDNP-s Hollik István nem is titkolta, hogy valójában mi a kormánypártok célja. Mint mondta, véleményük szerint az utóbbi két évben a migrációval kapcsolatban egyértelművé vált, hogy külföldről is támogatott civil szervezetek a „demokrácia játékszabályait megkerülve” nyomást akartak gyakorolni a kormányra. Ez valódi nyomásgyakorlás volt, és „mi ez ellen fel fogunk lépni” – tette hozzá. Kormányoldalon az váltott ki nemrég heves bírálatokat, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága két bangladesi menedékkérő ügyében elmarasztalta Magyarországot. A két migránst a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perben. De már jóval előbb, az év elején Németh Szilárd Fidesz-alelnök megüzente, hogy el kell takarítani a „Soros-birodalom álciviljeit”. Akkor Németh több szervezetet megnevezett (Társaság a Szabadságjogokért, Helsinki Bizottság, Transparency International).
Ennek ellenére a kormánypártok a civilekkel kapcsolatos szabályok átláthatóságával próbálták védeni a javaslatot, amelyet még a héten benyújtanak a parlament elé. Hollik István azt mondta, a tervezet se többről, se kevesebbről nem szól, mint hogy a külföldről támogatott szervezetek hozzák nyilvánosságra, honnan és kitől kapnak pénzt. (Az említett szervezetek egyébként ezt a honlapjukon jelenleg is megteszik.) Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke pedig a többi között arról beszélt, hogy a javaslatot normál menetrendben tárgyalják, tehát nagyjából 5-6 hét múlva lehet róla zárószavazás. Ő szintén az átláthatóságot hozta fel érvként, mert szerinte a külföldről finanszírozott, közéletet is befolyásoló szervezeteknek nincs joguk ahhoz, hogy eltitkolják, kik a valós támogatóik.
Eltérő okokból, de az ellenzéki résztvevők egyaránt elutasították a fideszes terveket. A jobbikos Szávay István szerint a civil szervezetek esetében egy átfogó reformnak valóban lenne helye, ezt támogatnák is, de a jelenlegi tervezet csak „szűk körben” közelíti meg a kérdést, amely például a nemzetiségi civil szervezeteket is ügynökszervezetté nyilvánítaná. A tervezet ráadásul veszélyes precedenst teremthetne a környező országokban lévő magyar szervezetek elleni fellépésre – tette hozzá. Szávay István és más ellenzéki politikusok azt is felvetették, hogy a belföldről támogatott, egyébként átláthatatlanul működő és politikát is befolyásoló szervezetek megregulázása vajon miért nem fontos a kormánynak. Példaként a CÖF-öt említették, amely néhány hónapja Gyurcsány Ferenc és Vona Gábor képével plakátolta tele az országot.
– A civil szféra súlyos alulfinanszírozottsággal küzd, fele annyi támogatást kapnak, mint a balliberális kormányok idején – mondta Szávay István, aki az átfogó reformot támogatná, de szerinte ez a tervezet politikailag motivált, indokolatlan, dilettáns, a hisztériakeltést szolgálja, és abba a sorba illeszkedik, mint a CEU-ellenes törvény. A Fidesz csak a civileket akarja vegzálni, amit a Jobbik nem támogat – tette hozzá.
Szintén nem támogatta a tervezetet a szocialista Bárándy Gergely, az megbélyegzés, és csak arra szolgál, hogy elnémítsa a kritikát, ellenvéleményt. Bárándy Gergely is utalt arra, hogy itthon a CÖF csak a 2014-es kampányban 1,1 milliárdot használt fel, ami nagyjából annyi, mint amennyit a Jobbik vagy az MSZP összesen elköltött. Honnan szerezte ezt a pénzt a CÖF? – tette fel a kérdést.
Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos pedig úgy fogalmazott: ahogy kedden a CEU-elleni javaslattal, a Fidesz ismét átlép egy vörös vonalat. „Piszkos kis törvény ez”, amely nem változtat az átláthatóságon, de a jogvédő, korrupció ellen fellépő szervezetekre „sárga csillagot” tesz – mondta. Hozzátette, hogy ezzel a kormány ráadásul ismét eltereli a figyelmet az olyan fontos kérdésekről, mint például az egészségügy helyzete.
