Az 1849-ben átadott Lánchidat legutóbb 30 éve, 1986 és 1988 között újították fel. Ahogy akkor is, a hídrekonstrukciót most is az alagúttal együtt kezelik. A munkálatokba a tervek szerint már idén június elsején belevágnak, bár a munka dandárja 2018-ra és 2019-re esik majd. Erre az évre 900 millió forintot, a következőkre 10,5 milliárdot és 10,9-et különítenek el a fővárosi keretből.
A felújítás kiterjed a meglévő közúti pályalemez teljes elbontására és újjáépítésére, a két oldali hídi gyalogosjárda-konzolok teljes elbontására és újjáépítésére, magában foglalja a megmaradó acélszerkezetek javítását és korrózió elleni védelmét, a gyalogoskorlátok műemléki felújítását, a kőfelületek javítását és felülettisztítását, valamint a köz- és díszvilágítás korszerűsítését. Ha szükséges, a Duna medrét is kiigazítják, átépítik a hídfő lépcsőit, és a lehetőség szerinti hasznosítás céljából a hídfők helyiségeit is felújítják.
Jó hír a biciklistáknak, még jobb a gyalogosoknak, hogy a tervek szerint kiszélesítik és beláthatóvá teszik a hídfőkben lévő gyalogos-aluljárókat.
A híd felújításával párhuzamosan zajlanak majd a munkálatok a Váralagútban is, amelynek szigetelését és belső borítását a teljes gépészeti rendszerrel együtt megújítják. Újabb jó hír a biciklistáknak és a gyalogosoknak, hogy az alagútban újraosztják a közúti és gyalogosfelületet a megváltozott közlekedési igények szerint, lecserélik a légtechnikai rendszereket, amelyek helyett az autópálya-alagutakban alkalmazotthoz hasonló ventilátorok kerülnek majd be, megelőzendő a ma még rendszeres „szmogdugókat”. Korszerűsítik majd a közvilágítást is, és díszvilágítást építenek ki. A tervek szerint a Lánchídon is LED-világítást alkalmaznak majd, amely akár azt is lehetővé teszi, hogy a nagyobb ünnepeken a nemzeti trikolór színeibe vonják a Duna magyarországi szakaszának legöregebb hídját.
Ami magát a hidat illeti, itt a statikai és a már jelzett, állagmegőrzésre irányuló munkákon túl sok változást nem várhatunk. Ennek nyilvánvaló oka az is, hogy a Lánchíd és a Váralagút UNESCO Világörökség védelem alatt áll. Esztétikai szempontból a mostani rekonstrukció a világháború előtti állapotot igyekszik visszaállítani. Visszaépítik a híd szintje alá lebukó láncdobokat, az eredetihez hasonló, háromágú kandelábereket, valamint Sina bárónak és Széchenyi grófnak a kőoroszlán talpazatáról hiányzó címerpajzsait is.
– Bár a korábbi tervekben szó volt a gyalogosok és biciklisták érdekeinek előtérbe helyezéséről, illetve a Széchenyi tér zöldfelületének megközelíthetővé tételéről, ezek közül a jelek szerint semmi nem valósul meg, leszámítva, hogy – mint említettük – az alagútban mindkét irányban külön sávot kapnak a kerékpárosok – mutatott rá a terv hiányosságaira Horváth Ágnes városépítész. Szerinte a pesti hídfőnél eddig ideiglenesen, a nyári szezonra felfestett zebra állandóvá tétele abban az esetben nem bénítaná meg még jobban a Lánchídon egyébként is többnyire csak araszoló autókat, ha születne végre egy olyan koncepció, amely csökkentené a gépjárműforgalom nyomását a belvároson.
– Kivédhetetlen, hogy a pesti hídfőnél átszaladgáljanak az emberek az úttesten, ráadásul, amennyire tudom, azok a korlátok is el szoktak tűnni, amelyek ezt hivatottak akadályozni, úgyhogy a zebra nyilvánvalóan kell oda. Ha kisebb lenne a gépjárműforgalom, ez a zebra sem okozna nagyobb fennakadást a közlekedésben – fogalmaz Horváth Ágnes, aki hozzáteszi: az ő tervezői szemlélete szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a gyalogos- és kerékpáros forgalomra a belvárosban.
Másfél évvel ezelőtt már javaslatot tett a Lánchídra és környékére vonatkozó forgalomcsillapításra a Magyar Kerékpárosklub (MK) is, amely szerint sűrűbb, megbízhatóbb és gyorsabb buszközlekedéssel, valamint az útpálya jobb kerékpározhatóságával az autóval közlekedők egy része is átszoktatható lenne a közösségi közlekedésre és a biciklire.
Ha a híd szűk gyalogosútvonalait nem is tágítják, a körforgalom méretének csökkenésével a Clark Ádám tér gyalogosterei viszont bővülni fognak, és új díszburkolatot is kapnak. A Lánchíd pesti hídfője felőli oldalon létesítendő új zebrával a tér mind a négy negyede átjárhatóvá válik, de új átkelőhely létesül a Hunyadi János utcai torkolathoz is, a gyalogosforgalom biztonságának növelésére.
– Mivel a Lánchíd és az alagút egyetlen tengelyre esik, teljesen logikus, hogy egyszerre végzik el rajtuk a felújítási munkálatokat. Szerintem ugyanilyen logikus a pesti hídfő alatti villamosmegálló egyidejű felújítása – fogalmazott a lapunknak nyilatkozó városépítész, Horváth Ágnes.
A pesti hídfő mögött található 75 éves bauxitbeton közúti és villamos-aluljáró helyett árvízvédelmi szempontból a jelenleginél nagyobb biztonságot nyújtó, teljesen új aluljárórendszert építenek. Erről szólva a főpolgármester-helyettesek által benyújtott javaslat úgy fogalmaz: újjáépítését csak a Lánchíd forgalmának teljes kizárása mellett lehet elvégezni, s ez is körülbelül másfél évet vesz majd igénybe. A Váralagút és a Lánchíd felújítása idején a Lánchíd–Váralagút útvonalat teljesen lezárják, ezért az aluljáró felújítását célszerű összehangolni a Lánchíd felújításával – áll az előterjesztésben.
Miközben a Lánchíd és a Váralagút felújítási munkálatai még csak kezdődnek, Budapest legértékesebb foghíjtelkének beépítése már folyik.
Amint azt a Heti Válasz korábban megírta, az építtető nem más, mint az Unione-Clark Ingatlanhasznosító Kft., amelynek tulajdonosa – egy cégen keresztül – az a Scheer Sándor, aki közösen birtokolja a Hotel Clark kivitelezését (valamint a Lendvay utca Fidesz-székház renoválását) vezénylő Market Zrt.-t a Videoton-tulaj Garancsi Istvánnal.
A szűk saroktelken, amely csillagászati összegű négyzetméteráron kelt el, valamikor az Ybl Miklós tervezte Budai Takarékpénztár neoreneszánsz stílusú palotája állt. A II. világháborúban súlyosan megsérült épület nagyobb részét lebontották, hogy helyet biztosítsanak a sűrűsödő forgalomnak, de az udvari szárny belső szakaszának két, árkádos szintje megmaradt. Itt alakították ki a legendássá vált Lánchíd presszót, amelyet Kern András és Garas Dezső Ripacsok című filmben alakított verekedős jelenete tett halhatatlanná. A presszó épületét csak az 1990-es években bontottak le.
A pici alapterületű, mégis pazar fekvésű telekkel hosszú ideig nem tudtak mit kezdeni. A rendszerváltást követő másfél évtizedben többször is majdnem megépítettek Birkás Gábor építész 1991-es tervét, de 1997-ben új pályázatot is kiírtak, amelyet Bán Ferenc terve nyert meg, végül azonban ez sem valósult meg. „A helyszín annyira problémás, hogy minden évben több száz építész hallgató gyakorolja ezen a példán a foghíjbeépítés örömeit” – írta róla jó néhány éve a HG.hu.
2007-ben lett a Unione-Clark Kft. az új tulajdonos, amely nyílt nemzetközi tervpályázatot írt ki a foghíj hasznosítására. Ezen olyan világhírű tervezők irodái is részt vettek, mint Albert Abut és Coop Himmelblau. A komoly zsűri által kiválasztott, „Aranyfogként” elhíresült, a világörökségi városrész összhangját tökéletesen figyelmen kívül hagyó épületterv végül anyagi okokból nem valósult meg, így a tulajdonos Anthony Gall ausztrál származású, Magyarországon élő tervezőt kérte fel egy jóval konszolidáltabb, a környezetéhez illeszkedő terv elkészítésére. Gall minden eddigi munkájánál nehezebbnek értékelte a bonyolult formájú telek beépítését, talán nem véletlen, hogy terveit később többen „biztonsági játéknak” és „kihagyott ziccernek” minősítették.
Hogy a most épülő Hotel Clark mennyire illeszkedik a világörökségi városrészbe, ma még éppoly talány, mint az, hogy a hotelben megszállók parkolását hogyan oldják majd meg. Annyi azonban biztos, hogy a terveknek számos szűrőn kellett átmenniük, és talán bízhatunk abban, hogy a végeredmény impozánsabb lesz az évtizedeken át a Clark Ádám téren éktelenkedő tűzfalak látványánál.
