A torz választási törvény az Orbán-rendszer alapproblémája, ennek megváltoztatása lenne a parlamentáris demokrácia visszaállításának első lépése – véli Gulyás Márton. A Magyar Narancsnak adott interjújában azt mondta, „kiderült, hogy a Fidesz sokkal szervezetlenebb és felkészületlenebb annál, amit gondolni szoktunk róla”.
„Nemhogy a tőlük kvázi függetlenül formát öltő elégedetlenség kezelésére nincs átfogó stratégiájuk, azt sem tudják, hogyan kellene végigvinni a maguk által a társadalomra oktrojált intézkedéseket. Sokat beszélünk az ellenzék szervezetlenségéről, holott a Fidesz semmivel nem áll jobban. Egyetlen előnye a végtelen erőforrás-mennyiség, ami lehetővé teszi, hogy bármennyit hibázzon, mert látszólag mindig van lehetősége a korrekcióra” – fogalmazott.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány CEU-ügyben elmérte-e a várható reakciókat, Gulyás azt mondta, szerinte azt is elmérték, hogy milyen intézkedések tompíthatják a tiltakozások élét, hogy mivel lehet esetlegesen megfélemlíteni a demonstrálókat. „Bármit csináltak, az csak ösztönözte a részvételi hajlandóságot” – jelentette ki. Szerinte Orbán Viktor interjúiban egyértelművé teszi kormányzása retrográd és agresszív karakterét, miközben látszik: rosszul van attól, ha akár csak egy napig is kikerül a kezéből a gyeplő, amit most már hetek óta nem képes szorosan tartani.
Gulyás kiemelte, hogy a CEU-ügy önmagában egy magánegyetem partikuláris problémája is lehetne. „Szerencsére hét év NER után a társadalom felismeri, hogy itt nem oktatáspolitikai, szakmai kérdésről van szó, hanem arról, hogy a kormány hatalompolitikai megfontolásokból nem szeretné ezt a képzőhelyet továbbra is Magyarországon látni.”
Arra a kérdésre, hogy a tüntetések szervezésében is részt vett-e, nemmel felelt. Mint mondta, a festékdobálós akciót nemcsak megengedhetőnek, de szükségesnek is tartotta, hogy megmutassa, vannak még békés, erőszakmentes eszközök a kezükben. „Amikor elindultam a flakonnal, sima szabálysértési eljárásra számítottam, hogy ebből ekkora ügy lett, az a hatalom végletes retrográdságáról és beszartságáról árulkodik” – közölte.
A tervezett választói mozgalomról azt mondta, a hatalmi túlsúlyt kell megszüntetni, hogy a Fidesz és az ellenzék is a valós társadalmi támogatottsága alapján kerülhessen be a parlamentbe, „hogy végre eséllyel képviselhető legyen az a társadalmi többség, amelyik nem akar fideszes Magyarországot”.
„A fejemben megvan egy kampány terve az év végéig. Első feladatunk a toborzás, illetve a közösségen belül a szilárd és elmélyült tudás kialakítása arról, hogy miért kampányolunk. Ezt követheti a nyomásgyakorlásra és a tudás szétterítésére alkalmas eszközök kiválasztása” – közölte.
Kitért arra is, hogy vannak alapvetései arról, milyen lenne egy arányosabb választási rendszer, de a mozgalomban a javaslata csak egy lesz a sok közül, „választási szakértők bevonásával a tagság fog majd konklúzióra jutni”.
„Nincs egyetlen ideális állapot, a választási rendszer mindig politikai meccs eredménye, a kérdés az, hogy ezt a meccset ki játssza le” – magyarázta, és hozzátette: azért küzdenek, hogy a társadalom széles rétegeinek konszenzusát bíró rendszer jöjjön létre, ne egy vezér találja ki a szolgálandó ideát, hanem ténylegesen közösen dolgozzanak a követeléseken. Úgy véli, az arányos választási rendszer felszabadíthat energiákat a társadalomban, és új pártok elindítását is segítheti.
Mindemellett közölte, hogy Orbánt nem tekinti szuverén tényezőnek, a magyar miniszterelnök szerinte „hétről hétre evickélő politikai szereplő, aki rég elvesztette azt a késztetését, hogy a társadalom egészének kínáljon politikai valóságot és víziót”.
Gulyás kérdésre válaszolva azt mondta, „ha a mostani tüntetések esetleg kifulladnak is egy hét vagy egy hónap múlva, akkor sem lesznek hiábavalók, mert építik a közös tudást, azt a Magyarországot, amelyet Orbánéval szembe szeretnénk állítani. Ezt nem szabad lebecsülnünk – és ne is becsüljük le, mert pont ez lenne a hatalom érdeke”. Kitért arra is: sem pártalapításban, sem formális politikai szerepvállalásban nem gondolkozik. „A párt intézményi szempontból egy építkezés csúcsterméke, és rengeteg előfeltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy ne veszítse el a kapcsolatát a társadalommal.”
Ismeretes, Gulyás Mártont és társát, Varga Gergőt együtt összesen 500 óra közérdekű munkára ítélték, amiért a lex CEU aláírása után festékflakont próbáltak dobni a Sándor-palotára. Az ügyészség súlyosbításért, ők pedig felmentésért fellebbeztek.
Gulyás Márton korábban lapunknak arról beszélt, a különböző intézményeknek a hatalom kontrolljaként kellene funkcionálniuk, de nem ezt teszik.
