– Hajlandó ledolgozni a büntetését, ha jogerőssé válik? – kérdeztük Gulyás Mártontól, akit társával, Varga Gergővel együtt csütörtökön összesen 500 óra közérdekű munkára ítéltek, amiért a lex CEU aláírása után festékesflakont próbáltak dobni a Sándor-palotára.
– Az ügyészség súlyosbításért, mi pedig felmentésért fellebbeztünk, úgyhogy másodfokra kerül az ügy. Küzdeni fogunk az igazunkért. És ha ott egy nem befolyásolt, illetve nem érdekelt bíró elé kerül a kérdés, akkor ő talán belátja, hogy itt egy véleménynyilvánításról volt szó, és legfeljebb szabálysértés keretében pénzbírságot lehetne kiszabni. Ezt a védhetetlen ítéletet mindenképpen korrigálni kell.
– Arra céloz, hogy befolyásolták az első fokon eljárt bírót?
– A bíróság eljárási hibák sorát követte el, és rengeteg ponton sérült a védelem joga. A bíró például amatőr módon lehetővé tette, hogy a vád tanúi meghallgassák a vádlottak vallomását, így később nem tudtak objektív módon megnyilvánulni. De hosszan lehetne folytatni a sort. A bíróság láthatóan abban volt érdekelt, hogy mielőbb lezárják az ügyet, és ezzel az ügyészségnek kedvezzenek.
– Ma újabb tüntetés lesz a Szabadság téren. Készülnek valami akcióval?
– Természetesen ma is utcára vonulunk, és beszédek is lesznek, de azt nem tudjuk megmondani, hogy mi lesz a következő lépés. Hétfőn sem előre eltervezetten léptünk fel, hanem a pillanat hevében született meg az elhatározás, ami szerintem szükséges és arányos fellépés volt.
– Hogyan léphettek a pillanat hatására, ha a festéket előre beszerezték?
– A festéket az akciónk előtt kevesebb mint fél órával szereztem be.
– Az utóbbi napok tüntetései alapvetően békések voltak. Tudják garantálni, hogy ez így is maradjon? Hogy ne legyenek aránytalan reakciók?
– A jelenlegi kormány hatalomgyakorlása nem arányos. Egyetlen nap alatt visznek át egy egyetemet ellehetetlenítő jogszabályt, egyik pillanatról a másikra zárnak be szerkesztőségeket, megbélyegeznek olyan szervezeteket, amelyek bírálják őket. A hétfői tüntetés válasz volt a magyar nép ellen elkövetett bűnökre. Sőt, ha már arányokról beszélünk, még csak meg sem közelítette azt, amit a kormány hatalomgyakorlás címén végrehajt, vagyis hogy módszeresen csorbítja az emberek szabadságjogait.
– Csütörtökön, az ítélethirdetés napján egy férfi már a Terror Háza Múzeum épületét dobálta meg színes ételfestékkel, illetve többen vízzel is. Ez még belefér?
– Mi az erőszakmentesség talaján állunk, és egy közintézményt, az államfő hivatalának épületét „támadtuk meg”. A köztársasági elnöknek ugyanis alapvető feladata lenne, hogy kiálljon az emberek szabadságjogaiért, de ezt a feladatot láthatóan nem látja el, ahogy például az ügyészség sem indít eljárásokat a nyilvánvaló korrupciós ügyekben, amelyekben két kézzel lopják el a közpénzt. A különböző intézményeknek a hatalom kontrolljaként kellene funkcionálniuk, de nem ezt teszik. Semmilyen más eszköz és fórum nincs arra, hogy a véleménykülönbségeket kifejezzék vagy megvitassák az emberek. Ezeket a kormány felszámolta. Sarokba szorítják az állampolgárokat, és vannak, akik ezt nehezményezik. Az viszont valóban nem szerencsés, ha a Terror Háza Múzeumnál az ’56-os hősök nevét vagy képeit megdobálják.
– Ön korábban megzavart DK-s tüntetéseket, állami holokausztmegemlékezést, de tiltakozott már a Magyar Művészeti Akadémia ellen is. Ez utóbbi nem okozott feszültséget családon belül, hiszen édesapja, Gulyás Gyula dokumentumfilm-rendező az MMA tagja?
– A család – és itt most nem az enyémről beszélek, hanem általánosságban – nem mentes a véleménykülönbségektől, de ezeket a kérdéseket ott szeretetteljes módon meg lehet vitatni. Az MMA egyébként egyértelműen fideszes intézmény, amely bedarálja a közművelődésre szánt forrásokat. Nem változtat ezen a véleményemen, hogy édesapám az MMA tagja.
– Mit csinál, amikor épp nem tüntetésekre jár, vagy nem a fogdában tölti az idejét?
– Szellemi szabadfoglalkozású vagyok, például kulturális területen dolgozom kurátorként, de ennél többet nem akarok mondani, mert nem szeretném, hogy a partnereimet esetleg hátrány érje a szerepvállalásom miatt. Korábban a Krétakör ügyvezetője voltam, azt a szervezetet is ellehetetlenítették. Óvatos vagyok, mert a jelenlegi rezsim retrográd, agresszív.
– A többi között a Krétakört és önt is támadták a kormányközeli médiában azzal, hogy valójában Soros György pénzéből élnek. Most is kap támogatást a milliárdostól?
– A Krétakör kétszer kapott pénzt a Nyílt Társadalom Alapítványtól, egyszer 25 ezer, egyszer pedig 100 ezer dollárt, amit a szervezet fel is tüntetett a közhasznúsági jelentéseiben. Korábban a magyar állam is támogatta a szervezetet, illetve taopénzek is érkeztek, jóval több, mint Soros Györgytől. Mára semmilyen állami támogatása nincs a Krétakörnek, amelynek munkájában már több mint két éve nem veszek részt. Mivel az állam nem vállalja fel az ehhez hasonló szervezetek támogatását, nem gondolom, hogy bármilyen problémát jelent, ha Soros pénzét elfogadják bizonyos civil szervezetek. Én sem tennék másként, pedig kapitalizmuskritikus figura vagyok, de a filantróp (jótékonykodó) tevékenységről nem akarok lemondani.
– Az eddigi tüntetéseket a lex CEU, illetve a civilellenes törvénytervezet miatt hirdették meg. Többről is szól a tiltakozáshullám?
– Az utóbbi egy hétben nemcsak az említett törvények miatt érintettek vagy a velük szimpatizálók mentek utcára, hanem azok is, akik felismerték, hogy összefogás kell a jelenlegi antidemokratikus rezsim ellen, mert összefogás nélkül egyesével ledarálnak mindenkit. Most mérföldkőhöz ért a folyamat. Ez egy stresszteszt a hatalom számára, hiszen ha a tüntetések nem érnek el semmilyen hatást, a kormánypárt zárja sorait, és 2018-ban ismét nyerni fog, lehet, hogy kétharmaddal.
