Gulyás egyértelműen saját színpadaként használta a tárgyalótermet, például amikor Áder János ellen beszélt, de akkor is, amikor megtiltotta a kormánypárti médiának, hogy felvételeket készítsen. Később aztán szinte hisztizve kérte számon a bírót, hogy miért nem küldi ki őket. Az utolsó szó jogán az ügyészséget is támadta, amiért szerinte egyáltalán nem reagál a hatalom visszaéléseire, például a korrupciós ügyekre.
A Gulyásékkal szimpatizáló hallgatóságot többször is rendre kellett utasítani.
A védelem alapvetően arra épített, hogy nem történt bűncselekmény, vagy legalábbis a történtek nem veszélyesek a társadalomra, a vádlottak csak politikai véleményt nyilvánítottak. Az ügyész perbeszédében viszont azt hangsúlyozta, hogy nem a véleményük kinyilvánítása miatt kerültek a bíróság elé, hanem köztörvényes bűncselekmények, garázdaság és rongálás miatt.
A védelem szerint az ügyészség szándékosan félreértelmezte a garázdaság fogalmát, mert a kihívó közösségellenességet – ami az egyik eleme a tényállásának – objektíven kell értelmezni, nem politikai nézetek szerint. Gulyás ráadásul el sem tudta dobni a festékespalackot, így az nem jutott el a palotáig, vagyis az ő esetében a rongálás sem értelmezhető. Varga pedig eltalálta ugyan az épületet, de végül is a vízbázisú festéket le lehet mosni, nem esett kár.
A bíróság szerint viszont Gulyás, Varga és ismeretlen társuk egyértelműen erőszakosan léptek fel, ennek megállapításához nem szükséges, hogy az épületben tényleg sérülés keletkezzen. Azonban az ügyész felfüggesztett büntetésre vonatkozó kérelme ugyanakkor a bíróság szerint eltúlzott volt.
Az indoklás ismertetése közben, a sokadik felszólítás után a közönség végül duzzogva kivonult, olyanokat mondtak közben, hogy „ki hitte, hogy pont a bíróság független” és „Polt-kutyák”.
Az ügyész súlyosabb ítéletért, Gulyás és védője felmentésért fellebbez, az ítélet így nem jogerős. Az őrizet viszont megszűnt, Gulyás Márton és Varga Gergely szabadon távozhat.
