Tényleges tervek és hatásvizsgálatok híján lényegében egy fontos döntést hozott szerdán a Fővárosi Közgyűlés a csillaghegyi öblözet, benne a Római-part árvízvédelmi létesítményéről. Így a mobil gát „a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén” épülhet meg. Botrányos körülmények között (eleinte a civileket nem engedték be a rendészek) kezdődött a több mint 2,5 órás tanácskozás, a politikai adok-kapok után csak a Fidesz–KDNP 19 képviselője szavazott igennel.
A vitában felvetődött, hogy a városvezetés álláspontját megalapozó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) nemrég nyilvánosságra hozott „összehasonlító szakértői értékelése” nem nevezhető tanulmánynak, s ezt annak készítői is elismerték.
A kezdeti botrány élét Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester próbálta enyhíteni, amikor mikrofonba mondta: engedjék be az embereket, akik, ha nem zavarják a tanácskozást, akár transzparenseket is mutogathatnak. A leghatásosabb az a tábla volt, amelyre felírták: 10 719 aláírást gyűjtöttek össze azért, hogy ne a parton, hanem a jelenlegi „nyúlgát” vonalában, a Nánási úton és a Királyok útján legyen a fő árvízvédelmi mű. Attól függően, hogy melyik képviselő hogyan viszonyult ehhez, aszerint tapsoltak a civilek. Ők szintén megosztottak voltak, mert soraikban megjelentek a partpártiak is. Így történt, hogy végül mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők is megkapták a maguk tapsadagját.
Karácsony Gergely (Párbeszéd) elhalasztatta volna a döntést, Csárdi Antal (LMP) szerint a városvezetők becsapták a budapestieket az áltanulmánnyal, Horváth Csaba (MSZP) az Óbudán kezdeményezett népszavazást támogatta, Gy. Németh Erzsébet (DK) pedig ingatlanspekulációt gyanított. Tokody Marcell (Jobbik) az egész eljárást „büdösnek” nevezte, mondván, 48 órát sem hagytak a képviselőknek az előterjesztés megismerésére.
A fideszesek közül Bús Balázs azt mondta, azért kell a parti védekezés, hogy „ne rohadjon tovább a Római-part”. Karsay Ferenc szerint tévhit, hogy a Római lenne az utolsó természetes Duna-part, mert a XXII. kerületben is van ilyen.
A Maradjanak a Fák a Rómain nevű Facebook-csoport nevében felszólaló Keleti Péter azt állította: ő az eddig felvetődött két nyomvonalon kívül tud egy harmadik megoldást is, de az nincs kidolgozva. Míg korábban a fák védelméről, a természet kipusztításáról, illetve a III. kerület érintett részén élő csaknem 55 ezer ember élet- és vagyonbiztonságáról „ment” a vita évekig, a növényzet kérdése valójában szerdán háttérbe szorult. Abban ugyanis a legtöbben egyetértettek, hogy a gátra szükség van, márpedig ahhoz, ha tetszik, ha nem, fákat kell kivágni.
Tarlós István végül befogadta a szocialista Tóth József módosító javaslatát, hogy a XIII. kerület és Budapest más részeinek árvízvédelmét is oldják meg, s ehhez kérjenek támogatást a kormánytól. A főpolgármester megjegyezte: a Nánási út–Királyok útján lévő nyúlgát másodrendű védműként megmarad. – Huszonhét éve megoldatlan problémára teszünk pontot. Én itt nőttem fel, tőlem senki ne féltse a Római-partot – szögezte le Tarlós István.
A Fővárosi Közgyűlés május végén vagy július elején ismerheti meg az igazi terveket, amelynek megvalósítása csaknem 19 milliárd forintba kerül.
A képviselők szerdán annak ellenére sem rendelték el a népszavazást az időközben visszavont olimpiai pályázat ügyében, hogy a Momentum Mozgalom által összegyűjtött több mint 139 ezer érvényes népszavazási aláírás erre kötelezi őket. Sárádi Kálmánné főjegyző szerint a jogszabály sem egyértelmű. Az ügy várhatóan a bíróságon folytatódik.
Egyhangúlag megszavazta viszont a közgyűlés a Lánchíd és a Váralagút felújítását, amelynek teljes költsége meghaladja a 22,3 milliárd forintot. A beruházás fedezete a már korábban felvett fejlesztési hitelkeret. A tényleges munkák idén nyáron teljes lezárás mellett kezdődhetnek meg, és legalább másfél évig tartanak.
