Migránsok, brüsszeli támadás és Soros György – a jól bevált témáknál maradt szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor.
Orbán a Kossuth Rádióban azt mondta, ha megtámadják Magyarországot, akkor a miniszterelnöknek oda kell mennie, ez a helyszín legutóbb az Európai Parlament volt. A kormányfő Brüsszelben ugyanakkor nem támadásként, hanem építő jellegű vitaként említette a képviselőkkel folytatott tárgyalást, ahol még saját pártcsaládja, az Európai Néppárt is kritikákat fogalmazott meg a magyar felsőoktatási törvény módosítása miatt.
Orbán Viktor rádióinterjújában már arról is beszélt, hogy Brüsszelben politikai természetű vita zajlott, ezt követi majd egy jogi természetű az Európai Bizottsággal – írja honlapján a Hírado.hu.
Arra a kérdésre, hogy elnyúló vitára számít-e, azt válaszolta, az eddigi tapasztalatok alapján igen. Elmondta azt is, hogy mi nem a „balhés és vitatkozó országok” közé tartozunk. Németországnak több mint 50, Magyarországnak több mint 20 vitája van a testülettel – emelte ki. A kormányfő megjegyzése azért is meglepő, mert az Európai Parlamentben is kiállt az „Állítsuk meg Brüsszelt!”-szlogenű konzultációs ív mellett, amit nehéz lenne másként értelmezni, mint az Európai Bizottság elleni felhívásként. Az EB később pontról pontra cáfolta a nyolcmillió magyar állampolgárnak kiküldött kormányzati levél üzenetét.
Magyarországon biztosan működhet a Közép-európai Egyetem, mert az új törvény, melyet hoztak, nem is vonatkozik rá – hangoztatta. Az amerikai egyetem körül azonban olyan zűrzavar van, hogy azt ki kell vizsgálni – hangoztatta. Csakhogy a CEU és a Közép-európai Egyetem – bár jogilag különböző entitások – valójában egy intézményt takarnak, azt, amely Budapesten működik.
Orbán megjegyzése azért lehet megtévesztő, mert az Egyesült Államokban bejegyzett CEU-nak valójában nincs amerikai egyetemi képzése, Budapesten viszont magyar és amerikai diplomát is kiad végzős hallgatóknak. A kormány épp ezen az alapon próbálja befolyásolni a budapesti intézmény működését, a felsőoktatási törvény módosításával, a lex CEU-val – ráadásul a CEU működése csak azóta számít szabálytalannak, mióta megtörtént a közelmúltban a törvénymódosítás.
Az Európai Bizottság új kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a lex CEU miatt, és az Európai Néppárt is kérte annak visszavonását.
Orbán Viktor szerint az Európai Bizottság, Soros György és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) támadás alá vették a magyar migránsszabályozást, azt akarják ugyanis, hogy Magyarország bontsa le a kerítést, változtasson a jogi előírásokon, engedje be az illegális migránsokat.
Mint mondta, van egy nagy hálózat, amely milliárdokat költ el csak Magyarországon, sok ezer embert foglalkoztat, és az a célja, hogy beszállítsa a migránsokat Európába. Azon dolgoznak, hogy lebontsák a kerítést, Magyarországot nemzetközi fórumokon befeketítsék – jegyezte meg a miniszterelnök. Hozzátette,
Magyarország egy olyan ország, mely nem akar bevándorlókat látni Európában, de még inkább Magyarországon.
Kérdésre válaszolva elmondta azt is, sosem zárkózott el attól, hogy találkozzon Soros Györggyel. De itt nem arról van szó, „kivel ülünk le kávézni, sörözni”. Valójában a találkozó már megtörtént 2010-ben, és a milliárdos üzletember akkor egymillió dollárral támogatta a kolontári vörösiszap-katasztrófa áldozatait, illetve a katasztrófa utáni újjáépítést.
Sorost Orbán egy tehetséges magyar spekulánsnak nevezte, hozzátéve, az Európai Unió eszméje azonban nem a tőzsdei spekuláció, hanem a szociális piacgazdaság. A közösség szemben áll a kaszinókapitalizmussal, valaki ne azon gazdagodjon meg, hogy mást tönkretesz. Ezért mint magyar választópolgár, megdöbbent azon, hogy az Európai Unió vezetői ajnározzák Soros Györgyöt – mondta Orbán Viktor.
Soros György Magyarországon azért vált közellenséggé, mert kétszer megtámadta a magyar pénzügyi rendszert. Először meg akarta szerezni az OTP-t, ezt még Horn Gyula volt miniszterelnök akadályozta meg, a második támadást pedig a hitelválság idején hajtotta végre – emlékeztetett.
