A kormányfő az MTI tudósítása szerint emlékeztetett: az Oktatási Hivatal vizsgálata megállapította, hogy több külföldi egyetem is szabálytalanul működik, köztük „Soros György egyeteme is”.
Hiába milliárdos valaki, Magyarországon nem állhat a törvények fölött, ennek az intézménynek is be kell tartania a jogszabályokat – hangoztatta, hozzátéve: „a csalás az csalás, akárki is követi el”. A külföldi diplomát is adó „Soros-egyetem” maga vallotta be, hogy külföldön nem folytat képzést, ami ellentétes a magyar szabályokkal – mondta.
Ezen a ponton azonban – most túllépve azon, hogy Soros Györgynek természetesen semmi köze a CEU napi működéséhez – kénytelenek vagyunk rámutatni:
a miniszterelnök nem mond igazat.
Eddig ugyanis nem volt olyan hatályos magyar törvény, amely kimondta volna, hogy a származási országában is oktatnia kellene egy Magyarországon működő egyetemnek. Sőt, még mindig nincs. Egyelőre egy javaslat van az Országgyűlés előtt, amelyről még nem szavaztak a képviselők, vagyis a CEU továbbra is teljesen szabályosan működik Budapesten, ahogy tette ezt az elmúlt évtizedekben is.
Arra a kérdésre, hogy szerinte fél-egy év múlva is lesz-e Közép-európai Egyetem Magyarországon, Orbán Viktor azt válaszolta: ez az amerikai és magyar kormány közötti tárgyaláson és megállapodáson múlik.
Fájó szívvel ugyan, de megint csak muszáj kijelentenünk:
a miniszterelnök nem mond igazat.
Az amerikai szövetségi kormánynak ugyanis egész egyszerűen nincs felhatalmazása arra, hogy ebben a kérdésben tárgyaljon. Ez nem Donald Trump vagy Betsy DeVos oktatási miniszter hatásköre, hanem New York állam megfelelő képviselőié. A magyar kormánynak – ha már ehhez mindenképpen ragaszkodik – tehát New York állammal kellene megállapodnia. Ilyen megállapodás nem mellesleg jelenleg is érvényben van.
A miniszterelnök azt is kiemelte: a magyar egyetemeknek igazán van sérelmeznivalójuk, mert a tisztázatlan jogi állapot miatti helyzet „nem fair”. Egy magyar egyetem ugyanis egy diplomát, egy magyart ad ki, ehhez képest „van egy egyetem, amely Magyarországon működik, és kiad két diplomát, egy magyart meg egy amerikait” – fejtette ki, úgy értékelve, hogy ez a magyar egyetemekkel szemben nem méltányos, mivel az intézmények között verseny van, és „felfoghatatlan, hogy miért kellene nekünk a saját magyar egyetemeinket hátrányba hozni”, és igazságtalan előnyt biztosítani külföldieknek.
Orbán Viktornak ugyan lehet ez a véleménye, de ha az eddig napvilágra került tényeket vesszük alapul, ismételten arra juthatunk:
a miniszterelnök nem mond igazat.
A magyar egyetemek ugyanis eddig legfőképpen éppen azt sérelmezték az elmúlt napokban, amit a kormány a CEU-val művelni tervez. A magyar felsőoktatásban oktató és kutató szakembereket tömörítő Oktatói Hálózat például nyílt levelet fogalmazott meg a Közép-európai Egyetem védelmében, és egy petíciót is terjesztenek, amelyet eddig több mint 16 ezren szignóztak. Elmarasztalóan nyilatkozott a kormányzati szándékokról Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.
Péntek délután pedig közös nyilatkozatot fogadott el az MTA négy tudományos bizottsága, melyben szolidaritást vállalnak a Közép-európai Egyetemmel. A Közgazdaság-tudományi Bizottság, a Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottság, a Politikatudományi Bizottság és a Szociológiai Tudományos Bizottság közös nyilatkozatának szövege a következő:
„A Közép-európai Egyetemen dolgozó kollégákat biztosítjuk szolidaritásunk felől. Csatlakozunk az MTA elnökének nyilatkozatához, amely leszögezi: „A CEU nagyon jelentős tudományos centrum, nemzetközi oktatási intézmény. Jó, hogy Budapesten működik.” Nyomatékosan kijelentjük, hogy a Közép-európai Egyetemen folyó, tudományterületeinkhez kapcsolódó képzések és kutatások magas szakmai színvonalat képviselnek. A CEU budapesti működése segíti és inspirálja a többi hazai oktató- és kutatóhelyen dolgozó kollégát is. Mindezek alapján azt várjuk, hogy a Közép-európai Egyetem budapesti működését a jogszabályi környezet továbbra is biztosítsa. Kérjük a magyar felsőoktatás és kutatás vezetőit, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel védjék hazai intézményeink, köztük a Közép-európai Egyetem létét és autonómiáját.”
A legnagyobb magyar egyetemnek számító ELTE is hasonló lépésre készül. Az intézmény Társadalomtudományi Kara (doktoranduszainak nyilvános megszólalása után) már el is indította a maga petícióját, kijelentve: szolidaritást vállalnak a Közép-európai Egyetemmel, és határozottan elutasítják az egyetemi oktatás és kutatás autonómiájába történő ilyetén politikai beavatkozás minden formáját.
Később a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszéke is jelezte, hogy kiáll a CEU mellett. „A felsőoktatási törvény tervezett átalakítása úgy tűnik, hogy megalapozottan váltja ki a fenyegetettség érzését, amelyet egyre többen szóvá tesznek. A CEU fontos része a hazai felsőoktatásnak” – írták, hozzátéve, hogy az intézmény ellehetetlenülése és esetleges megszűnése nemcsak az intézmény oktatóinak, kutatóinak és hallgatóinak lenne veszteség, hanem mindannyiunknak, különösképpen a hazai tudományos szakmai műhelyeknek. „A szolidaritásunkat szeretnénk kifejezni, segítségünket felajánlani ahhoz, hogy a CEU-ra és a hazai tudományosságra irányuló fenyegetettség elháruljon” – olvasható közleményükben.
A CEU mellett kiálló nyilatkozatot fogadott el pénteki, liverpooli kongresszusán az Európai Zöld Párt – tudta meg a Magyar Nemzet. A lapunkhoz eljuttatott közleményben a pártcsalád vezetői, Reinhard Bütikofer és Monica Frassoni úgy fogalmaztak: megalapítása óta a CEU megtestesítette az egyetemi szabadságot, az európai értékeket és a fenntarthatóságot. A nemzetközi együttműködés egy fontos intézménye, amelyik nemcsak Budapest fényét emeli, de sokat tett a teljes európai családért, „fontos oktatási lehetőséget nyújtva kelet-európaiaknak, akiknek kevés más lehetőségük van.”
A Zöldek azt írták: „a CEU meghatározó szereplő a szélsőségesség, a klímaváltozás, a demokrácia illiberális torzulása ellen, és a szabad és felelősségteljes Európáért vívott küzdelemben. Ezért szólítjuk fel arra a magyar kormányt, hogy vonja vissza a CEU-t célba vevő, felsőoktatásra vonatkozó törvényjavaslatot.”
Facebook-oldalán biztosította szolidaritásáról a CEU-t Barabási Albert László nemzetközileg is elismert fizikus és hálózatkutató. Mint írta, hat évvel ezelőtt tért vissza Budapestre azért, hogy segítsen létrehozni az egyetem hálózattudományos programját. A program még annál is nagyobb siker lett, mint amit remélni mertek: már harmadik alkalommal vettek fel PhD hallgatókat, az egyetem nagyszerű oktatókat igazolt le, a CEU pedig a hálózatkutatás európai központja lett, Budapest pedig a szakterület fővárosa. Barabási arról is szólt, hogy egy nemzet, amely joggal büszke a tudományokban elért eredményeire, most azt kockáztatja, hogy elpusztítja a motort, ami a következő generáció tudósait képezné. Barabási szerint nem számít, ki melyik oldalon áll, mindenkinek fel kell szólalnia a törvény ellen a kutatás és a tudomány nevében. Ezért arra kér mindenkit, hogy ossza meg bejegyzését, hogy a világ tudomást szerezhessen minderről.
Nem sokkal a reggeli Orbán-interjú után a Közép-európai Egyetem reagált a miniszterelnök szavaira. Azt írták:
„A CEU teljes mértékben visszautasítja Magyarország miniszterelnökének azon hamis állítását, hogy a CEU csalást követ el. Ellentétben a miniszterelnök kijelentésével, jelenleg nincsen érvényben olyan törvény Magyarországon, amely megköveteli, hogy az egyetemek származási országukban is folytassanak képzést annak érdekében, hogy Magyarországon diplomát adhassanak ki. A CEU jogosult (akkreditált) arra, hogy magyar és amerikai diplomát adjon ki. 25 éve a magyar törvényeket betartva veszünk részt a magyar felsőoktatásban – bármilyen ennek ellentmondó kijelentés hamis. Szeretnénk azt is megjegyezni, hogy a miniszterelnök kijelentésével ellentétben egyetemünk hivatalosan bejegyzett és világszerte ismert neve Közép-európai Egyetem (CEU).”
Még később egy másik közleményt is kiadtak, melyben kiemelték: sokat jelent számukra a hazai és külföldi támogatás, de az akadémiai szabadságuk védelme nem pártpolitikai ügy, annak minden magyar állampolgár ügyének kell lennie. Jelezték: a CEU nem kezdeményez, támogat vagy hagy jóvá semmilyen politikai szervezet által rendezett nyilvános tüntetést. „Őszintén hiszünk abban, hogy a magyar állampolgárok politikai meggyőződésüket félretéve, közös erővel védik meg a magyarországi felsőoktatási intézmények szabadságát” – fogalmaztak.
Eközben a Magyar Rektori Konferencia (MRK) közölte: a Felsőoktatási Kerekasztal összehívását kezdeményezi a felsőoktatási törvény tervezett módosítása ügyében. Mint írták, a sajtóból értesültek a felsőoktatási törvény módosítását célzó javaslatról, és a rektori konferencia megtárgyalja az előterjesztést, és kezdeményezik a felsőoktatási kerekasztal összehívását is.
A Hvg.hu állásfoglalásra kérte Lánczi Andrást, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorát, aki korábban a kormányközeli Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke volt. Ebben Lánczi felidézte, intézménye nevében március 27-én írt alá együttműködési megállapodást a CEU-val. „A Budapesti Corvinus Egyetem a jövőben is számít a kapcsolatból származó, a hallgatók, oktatók és kutatók számára megnyíló kölcsönös előnyökre” – közölte.
Kerestük az egyetemet azzal kapcsolatban, az egységes feltételeket teremtő jogi környezet most áll fenn vagy a kormány javaslatával állna. Érdeklődtünk továbbá, miben áll együttműködésük a Közép-európai Egyetemmel. Az intézmény Kommunikációs Igazgatóságától azt a választ kaptuk: a törvényi szabályozás esetleges változásait nem szeretnék bővebben kommentálni.
A CEU-val kötött megállapodásuk három évre szól, és ha nem mondja fel egyik fél sem, azt követően automatikusan hosszabbodik évente. Ebbe beletartozik hallgatók kölcsönös részvétele a két egyetem oktatási-szakmai programjaiban, illetve oktatók kölcsönös részvétele a két intézmény posztgraduális oktatási tevékenységében. Közös szakmai rendezvényeket terveznek, és kölcsönösen biztosítják a könyvtárhasználat lehetőségét.
A Hvg.hu a Corvinus rektorának közleményét idézve azt írja: „minden Magyarországon működő egyetem érdeke az, hogy a hazai felsőoktatás az intézmények sokféleségét tiszteletben tartó és minden érintett számára egységes feltételeket teremtő jogi környezetben működjön”. Lánczi szerint ez teremti meg annak alapját, hogy a hazai és a nemzetközi felsőoktatási térben minden intézmény versenyképes lehessen. A Budapesti Corvinus Egyetem és a Közép-európai Egyetem között az elmúlt időszakban erősödött az oktatási és kutatási kapcsolat – folytatja a magyar egyetem vezetője.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája pénteken azt közölte, időszerű volt a külföldi egyetemek magyarországi működésével foglalkozni. Úgy látják, azt érdemes megvizsgálni, hogy azokban az országokban, ahol az állam szerepvállalása csekély, és a piac határozza meg döntően a felsőoktatás működését, milyen lépéseket kell tenni, hogy államközi egyezmények révén megfelelő szerepet kapjanak a felsőoktatási igények, de egyúttal a piaci igények is megjelenjenek – mondta Gulyás Tibor, a szervezet elnöke. Fő célként azt jelölte meg, hogy megtalálják azt a szabályozást, amely egyenlő feltételeket teremt, és az értékes külföldi piaci szereplők számára is megnyugtató. A HÖOK-elnök jelezte: kapcsolatban állnak a CEU hallgatói képviseletével, de hivatalos megkeresés nem érkezett hozzájuk.
Mint megírtuk, a szerdai sorosozó, feszült hangulat után tegnap már a Közép-európai Egyetem körül kialakult jogi kérdésekre helyeződött a kormányzati kommunikáció; az intézmény pedig a korábban beígért látványos tüntetés helyett a háttérmunkára helyezi a hangsúlyt, főleg külföldi támogatókat keresve. Miután nem vezettek eredményre a minisztériummal folytatott tárgyalások, Michael Ignatieff rektor az egyetemi polgároknak írt levelében tudatta, vasárnap Washingtonba utazik, hogy a média elé tárja az intézmény ügyét, valamint tájékoztassa az amerikai jogalkotókat a magyarországi helyzetről.
