Orbán: Nem tárgyalunk a CEU-val

Hiába milliárdos valaki, nem állhat a törvények fölött – mondta. A CEU reagált a miniszterelnök szavaira.

Orbán Viktornak ugyan lehet ez a véleménye, de ha az eddig napvilágra került tényeket vesszük alapul, ismételten arra juthatunk:

a miniszterelnök nem mond igazat.

A magyar egyetemek ugyanis eddig legfőképpen éppen azt sérelmezték az elmúlt napokban, amit a kormány a CEU-val művelni tervez. A magyar felsőoktatásban oktató és kutató szakembereket tömörítő Oktatói Hálózat például nyílt levelet fogalmazott meg a Közép-európai Egyetem védelmében, és egy petíciót is terjesztenek, amelyet eddig több mint 16 ezren szignóztak. Elmarasztalóan nyilatkozott a kormányzati szándékokról Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

Péntek délután pedig közös nyilatkozatot fogadott el az MTA négy tudományos bizottsága, melyben szolidaritást vállalnak a Közép-európai Egyetemmel. A Közgazdaság-tudományi Bizottság, a Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottság, a Politikatudományi Bizottság és a Szociológiai Tudományos Bizottság közös nyilatkozatának szövege a következő:

„A Közép-európai Egyetemen dolgozó kollégákat biztosítjuk szolidaritásunk felől. Csatlakozunk az MTA elnökének nyilatkozatához, amely leszögezi: „A CEU nagyon jelentős tudományos centrum, nemzetközi oktatási intézmény. Jó, hogy Budapesten működik.” Nyomatékosan kijelentjük, hogy a Közép-európai Egyetemen folyó, tudományterületeinkhez kapcsolódó képzések és kutatások magas szakmai színvonalat képviselnek. A CEU budapesti működése segíti és inspirálja a többi hazai oktató- és kutatóhelyen dolgozó kollégát is. Mindezek alapján azt várjuk, hogy a Közép-európai Egyetem budapesti működését a jogszabályi környezet továbbra is biztosítsa. Kérjük a magyar felsőoktatás és kutatás vezetőit, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel védjék hazai intézményeink, köztük a Közép-európai Egyetem létét és autonómiáját.”

A legnagyobb magyar egyetemnek számító ELTE is hasonló lépésre készül. Az intézmény Társadalomtudományi Kara (doktoranduszainak nyilvános megszólalása után) már el is indította a maga petícióját, kijelentve: szolidaritást vállalnak a Közép-európai Egyetemmel, és határozottan elutasítják az egyetemi oktatás és kutatás autonómiájába történő ilyetén politikai beavatkozás minden formáját.

Később a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszéke is jelezte, hogy kiáll a CEU mellett. „A felsőoktatási törvény tervezett átalakítása úgy tűnik, hogy megalapozottan váltja ki a fenyegetettség érzését, amelyet egyre többen szóvá tesznek. A CEU fontos része a hazai felsőoktatásnak” – írták, hozzátéve, hogy az intézmény ellehetetlenülése és esetleges megszűnése nemcsak az intézmény oktatóinak, kutatóinak és hallgatóinak lenne veszteség, hanem mindannyiunknak, különösképpen a hazai tudományos szakmai műhelyeknek. „A szolidaritásunkat szeretnénk kifejezni, segítségünket felajánlani ahhoz, hogy a CEU-ra és a hazai tudományosságra irányuló fenyegetettség elháruljon” – olvasható közleményükben.

A CEU mellett kiálló nyilatkozatot fogadott el pénteki, liverpooli kongresszusán az Európai Zöld Párt – tudta meg a Magyar Nemzet. A lapunkhoz eljuttatott közleményben a pártcsalád vezetői, Reinhard Bütikofer és Monica Frassoni úgy fogalmaztak: megalapítása óta a CEU megtestesítette az egyetemi szabadságot, az európai értékeket és a fenntarthatóságot. A nemzetközi együttműködés egy fontos intézménye, amelyik nemcsak Budapest fényét emeli, de sokat tett a teljes európai családért, „fontos oktatási lehetőséget nyújtva kelet-európaiaknak, akiknek kevés más lehetőségük van.” 

A Zöldek azt írták: „a CEU meghatározó szereplő a szélsőségesség, a klímaváltozás, a demokrácia illiberális torzulása ellen, és a szabad és felelősségteljes Európáért vívott küzdelemben. Ezért szólítjuk fel arra a magyar kormányt, hogy vonja vissza a CEU-t célba vevő, felsőoktatásra vonatkozó törvényjavaslatot.”

Facebook-oldalán biztosította szolidaritásáról a CEU-t Barabási Albert László nemzetközileg is elismert fizikus és hálózatkutató. Mint írta, hat évvel ezelőtt tért vissza Budapestre azért, hogy segítsen létrehozni az egyetem hálózattudományos programját. A program még annál is nagyobb siker lett, mint amit remélni mertek: már harmadik alkalommal vettek fel PhD hallgatókat, az egyetem nagyszerű oktatókat igazolt le, a CEU pedig a hálózatkutatás európai központja lett, Budapest pedig a szakterület fővárosa. Barabási arról is szólt, hogy egy nemzet, amely joggal büszke a tudományokban elért eredményeire, most azt kockáztatja, hogy elpusztítja a motort, ami a következő generáció tudósait képezné. Barabási szerint nem számít, ki melyik oldalon áll, mindenkinek fel kell szólalnia a törvény ellen a kutatás és a tudomány nevében. Ezért arra kér mindenkit, hogy ossza meg bejegyzését, hogy a világ tudomást szerezhessen minderről. 

Nem sokkal a reggeli Orbán-interjú után a Közép-európai Egyetem reagált a miniszterelnök szavaira. Azt írták:

„A CEU teljes mértékben visszautasítja Magyarország miniszterelnökének azon hamis állítását, hogy a CEU csalást követ el. Ellentétben a miniszterelnök kijelentésével, jelenleg nincsen érvényben olyan törvény Magyarországon, amely megköveteli, hogy az egyetemek származási országukban is folytassanak képzést annak érdekében, hogy Magyarországon diplomát adhassanak ki. A CEU jogosult (akkreditált) arra, hogy magyar és amerikai diplomát adjon ki. 25 éve a magyar törvényeket betartva veszünk részt a magyar felsőoktatásban – bármilyen ennek ellentmondó kijelentés hamis. Szeretnénk azt is megjegyezni, hogy a miniszterelnök kijelentésével ellentétben egyetemünk hivatalosan bejegyzett és világszerte ismert neve Közép-európai Egyetem (CEU).”

Még később egy másik közleményt is kiadtak, melyben kiemelték: sokat jelent számukra a hazai és külföldi támogatás, de az akadémiai szabadságuk védelme nem pártpolitikai ügy, annak minden magyar állampolgár ügyének kell lennie. Jelezték: a CEU nem kezdeményez, támogat vagy hagy jóvá semmilyen politikai szervezet által rendezett nyilvános tüntetést. „Őszintén hiszünk abban, hogy a magyar állampolgárok politikai meggyőződésüket félretéve, közös erővel védik meg a magyarországi felsőoktatási intézmények szabadságát” – fogalmaztak.

Eközben a Magyar Rektori Konferencia (MRK) közölte: a Felsőoktatási Kerekasztal összehívását kezdeményezi a felsőoktatási törvény tervezett módosítása ügyében. Mint írták, a sajtóból értesültek a felsőoktatási törvény módosítását célzó javaslatról, és a rektori konferencia megtárgyalja az előterjesztést, és kezdeményezik a felsőoktatási kerekasztal összehívását is.

A Hvg.hu állásfoglalásra kérte Lánczi Andrást, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorát, aki korábban a kormányközeli Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke volt. Ebben Lánczi felidézte, intézménye nevében március 27-én írt alá együttműködési megállapodást a CEU-val. „A Budapesti Corvinus Egyetem a jövőben is számít a kapcsolatból származó, a hallgatók, oktatók és kutatók számára megnyíló kölcsönös előnyökre” – közölte.

Kerestük az egyetemet azzal kapcsolatban, az egységes feltételeket teremtő jogi környezet most áll fenn vagy a kormány javaslatával állna. Érdeklődtünk továbbá, miben áll együttműködésük a Közép-európai Egyetemmel. Az intézmény Kommunikációs Igazgatóságától azt a választ kaptuk: a törvényi szabályozás esetleges változásait nem szeretnék bővebben kommentálni.

A CEU-val kötött megállapodásuk három évre szól, és ha nem mondja fel egyik fél sem, azt követően automatikusan hosszabbodik évente. Ebbe beletartozik hallgatók kölcsönös részvétele a két egyetem oktatási-szakmai programjaiban, illetve oktatók kölcsönös részvétele a két intézmény posztgraduális oktatási tevékenységében. Közös szakmai rendezvényeket terveznek, és kölcsönösen biztosítják a könyvtárhasználat lehetőségét.

A Hvg.hu a Corvinus rektorának közleményét idézve azt írja: „minden Magyarországon működő egyetem érdeke az, hogy a hazai felsőoktatás az intézmények sokféleségét tiszteletben tartó és minden érintett számára egységes feltételeket teremtő jogi környezetben működjön”. Lánczi szerint ez teremti meg annak alapját, hogy a hazai és a nemzetközi felsőoktatási térben minden intézmény versenyképes lehessen. A Budapesti Corvinus Egyetem és a Közép-európai Egyetem között az elmúlt időszakban erősödött az oktatási és kutatási kapcsolat – folytatja a magyar egyetem vezetője.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája pénteken azt közölte, időszerű volt a külföldi egyetemek magyarországi működésével foglalkozni. Úgy látják, azt érdemes megvizsgálni, hogy azokban az országokban, ahol az állam szerepvállalása csekély, és a piac határozza meg döntően a felsőoktatás működését, milyen lépéseket kell tenni, hogy államközi egyezmények révén megfelelő szerepet kapjanak a felsőoktatási igények, de egyúttal a piaci igények is megjelenjenek – mondta Gulyás Tibor, a szervezet elnöke. Fő célként azt jelölte meg, hogy megtalálják azt a szabályozást, amely egyenlő feltételeket teremt, és az értékes külföldi piaci szereplők számára is megnyugtató. A HÖOK-elnök jelezte: kapcsolatban állnak a CEU hallgatói képviseletével, de hivatalos megkeresés nem érkezett hozzájuk.

Mint megírtuk, a szerdai sorosozó, feszült hangulat után tegnap már a Közép-európai Egyetem körül kialakult jogi kérdésekre helyeződött a kormányzati kommunikáció; az intézmény pedig a korábban beígért látványos tüntetés helyett a háttérmunkára helyezi a hangsúlyt, főleg külföldi támogatókat keresve. Miután nem vezettek eredményre a minisztériummal folytatott tárgyalások, Michael Ignatieff rektor az egyetemi polgároknak írt levelében tudatta, vasárnap Washingtonba utazik, hogy a média elé tárja az intézmény ügyét, valamint tájékoztassa az amerikai jogalkotókat a magyarországi helyzetről.