Szinte mindennap újabb kormányhatározat jelenik meg arról, hogy a Miniszterelnökség milyen feltételekkel szerezheti meg a volt királyi zálogház Lónyai és a Kinizsi utca kereszteződésében álló épületegyüttesét.
Csütörtökön tették közzé az újabb rendelkezést, amely szerint Lázár János tárcája legfeljebb 3,5 milliárd forintért, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. keretéből juthat hozzá az információink szerint jelenleg üresen álló, több mint 4000 négyzetméteres ingatlanhoz – a vétel után fennmaradó összeget pedig vissza kell utalni az állami kasszába.
A Miniszterelnökség rohamléptekkel szervezi a volt zálogház megszerzését: április 7-én egyedi műemléki védettséget adtak a több mint százéves épületnek, ami állami elővásárlási jogot is biztosított Lázár minisztériumának. Aztán a héten felpörögtek az események, szerdán szintén Magyar Közlönyből derült ki, hogy Orbán Viktor engedélyével a Miniszterelnökség gyakorlatilag azonnali hatállyal megveheti az épületegyüttest, csütörtök este pedig az összeget is meghatározták.
A gyors tempó mellett az is furcsa, hogy a kormányhatározatokban egyetlen szó sem esik a vásárlás céljáról, ahogy arról sem tesznek említést, hogy az épület magántulajdon: évek óta a Catalonia Hungary Kft.-é. Írásban kérdeztük a részletekről a Miniszterelnökséget és az ügyben szintén érintett nemzetgazdasági és nemzetfejlesztési tárcát, de még nem kaptunk választ.
Megszólalt viszont a cégtulajdonos budapesti képviselője, a Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda vezetője. Dessewffy Alíz kérdésünkre elmondta, a magyar állam mindenben szabályosan járt el az ingatlanvásárlási procedúrával kapcsolatban 0 ugyanakkor egy már elindított adásvételi szerződés folyamatába léptek be.
Ez azt jelenti, hogy volt egy korábbi vevő, akinek a Miniszterelnökség – elővásárlási jogának köszönhetően – a helyére léphet. Ez azonban csak akkor történhet meg, ha az állam az adásvételi szerződésben szereplő eredeti áron vásárolja meg az épületet. Dessewffy Alíz az ügyvédi titoktartásra hivatkozva nem árulta el kérdésünkre, hogy mi az elsőként rögzített ár, és hogy ez több vagy kevesebb az állam által elkülönített, 3,5 milliárdos keretnél – de nem közölhette azt sem, hogy ki az ingatlanügylet titokzatos harmadik szereplője.
A kiszemelt, L alakú, klinkertéglás homlokzatú saroképület 1901 és 1903 között épült, Révész Sámuel és Kollár József tervei alapján, és évtizedeken át a Magyar Királyi Központi Zálogház központja volt. Később a BÁV fióktelepeként funkcionált, mígnem 2007-ben megvette a hárommillió forintos tőkével jegyzett, szállodai szolgáltatásokat nyújtó Catalonia Hungary.
A korábbi tervek szerint az ingatlant szállodává alakították volna – a ferencvárosi főépítészi iroda 2008-as összefoglalója már komoly turisztikai fejlesztéseket sejtetett a kerületben. A Kinizsi utcában a piaci ingatlanárak egyébként tavaly év végén elérték a négyzetméterenkénti 600-620 ezer forintot.
