Hazánk a globális vakcinagyártás élvonalában

Egy oltóanyag kifejlesztése 10-12 évet vesz igénybe, egy adag vakcina legyártása pedig 6-24 hónapig tart.

Kuslits Szonja
2017. 05. 03. 11:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A világon elsőként fejlesztett oltóanyagot a B típusú hepatitis, a malária és a rubeola ellen a GSK, mely naponta 2 millió dózis vakcinát juttat el a világ több mint 160 országába. Most tovább bővítik a cég gödöllői gyártóüzemét egy újabb, 18 milliárdos beruházás keretében. A több mint 100 új munkahelyet teremtő kapacitásbővítés célja, hogy 2023-tól a diftéria és tetanusz elleni oltóanyag komponensét is a hazai vakcinaüzemben gyártsák – közölte lapunkhoz eljuttatott közleményében a GSK.

A vakcinafejlesztésről fontos tudni, hogy idő- és pénzigényes, bonyolult feladat. Egy oltóanyag kifejlesztése ugyanis körülbelül 10-12 évet vesz igénybe, és az előállítás sem egyszerű: egy adag vakcina legyártása 6-24 hónapig tart. A védőoltások iránti kereslet világszerte folyamatosan növekszik.

Az oltásokat és a legalapvetőbb egészségügyi ellátást azonban sajnos messze nem kapja meg mindenki, akinek szüksége lenne rá. A WHO szerint például a világ legszegényebb fejlődő országaiban egyáltalán nem működik jól a vakcináció. Több mint 19 millió gyermek még az alapvető oltásokhoz sem jut hozzá. Emiatt 2015-ben közel 6 millió kisgyermek halt meg, mintegy 50 százalékuk olyan betegség következtében, amely védőoltással vagy egyszerű beavatkozással megelőzhető lett volna.

Sokan viszont akkor sem adatják be gyermeküknek az oltásokat, ha erre lenne lehetőségük. Ahogy arról korábban lapunk is írt, a háziorvosi szakmán belül nyílt titok, hogy vannak az országban olyan orvosok, akik ugyan jó pénzért aláírják az oltási könyvet – így hivatalosan úgy tűnik, hogy a gyermek megkapta a kötelező vakcinákat –, ám valójában nem adják be az előírt oltásokat a babáknak. Bizonyítani viszont ezt eddig senki sem tudta. 

A kötelező oltások között szerepel a járványos gyermekbénulás, a szamárköhögés, a diftéria (torokgyík), a kanyaró, mumpsz és a tbc elleni vakcina is. A vakcinák nem csak az egészség szempontjából fontosak. Ha a társadalom bizonyos százaléka védtelenné válik, az mindenkit veszélyeztet.

Az oltásellenes mozgalom tevékenységének egyik „eredményeként” közben olyan járványos betegségek ütötték fel ismét a fejüket, melyektől többé-kevésbé már sikerült megszabadulni Európában. Jó példa erre a diftéria (torokgyík), melyet 28 év után diagnosztizáltak újra Spanyolországban 2015-ben. A kórházba került hatéves kisfiú szülei úgy vélték, felesleges beadatni gyermeküknek a védőoltásokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.