Az ország 10 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű. Éppen 30-40 kiskorú bevándorló jelentene veszélyt egy ilyen helyzetben a magyar társadalomra?
A költői kérdést nem egy Soros Györgyhöz köthető civil szervezet tette fel, Lázár János kancelláriaminiszter reagált így kedden az Országgyűlésben a Jobbik felvetésére, Z. Kárpát Dániel ugyanis arra kérdezett rá, hogy a kormány valóban beengedne-e az országba 14–18 év közötti menekülteket.
A helyes választ korábban Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője árulta el: beengednék őket, és a kormány DNS-teszt alapján döntené el, valóban kiskorú-e az érintett bevándorló.
Z. Kárpát felháborítónak nevezte, hogy az a kabinet döntött így, amely másfél éve a migráció teljes megállításával dicsekedik. Lázár János – aki válaszával azt is elismerte, hogy Magyarországon legalább egymillió hátrányos helyzetű ember él – viszont etikai kérdésnek minősítette a kiskorúak befogadását, a Jobbikot pedig a szívtelenség és embertelenség pártjának nevezte, írja az MTI.
Az LMP-s Szél Bernadett arra volt kíváncsi, hogy mi áll a zavaros iráni atompaktum mögött: az ellenzéki képviselő szerint a teheráni sajtóból értesültek arról, hogy bimbózó atomenergetikai együttműködés indult a magyar kormány és Teherán között. Emellett egy orosz–iráni–magyar együttműködés is kialakulóban van.
Miért ültették fel Semjén Zsoltot a repülőgépre, hogyan került Iránba, ha ezért a területért a Külgazdasági és Külügyminisztérium felel? Miért működnek együtt, és kapnak-e vagy nem 26 milliárdot mini reaktorokhoz? – sorolta kérdéseit.
Szél Bernadettnek Mikola István, a külügyi tárca államtitkára válaszolt: nem lát titkos atompaktumot, azt sem tudja, Semjén Zsolt miért utazott Teheránba. Arról tud, hogy Iránnal évek óta oktatási együttműködésük van, és Magyarország a nukleáris energia békés célú felhasználásában világszerte elismert tudástőkével rendelkezik, ezzel tudnak operálni.
A fideszes Petneházy Attila arról kérdezett, honnan vannak Botka Lászlónak „rejtélyes luxuscikkei”. Szavai szerint Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje megbukott. Mint kifejtette: a közelmúltban Botka László nem tüntetett fel több olyan napi használatú luxuscikket a vagyonnyilatkozatában, amelyekkel rendelkezik.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára közölte: Botka Lászlónak mint polgármesternek a helyi önkormányzatokról szóló előírások szerint vagyonbevallást kell adnia. Jelezte: ebben a 231 ezer forintot meghaladó ingóságokat fel kell tüntetni, és példaként említette a 20 millió feletti luxusterepjárót, valamint a Rolex órákat, amelyek nem szerepeltek benne. Ezt a kötelezettséget a vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság tartja nyilván, illetve ellenőrzi.
Erre Szegeden most megvan a lehetőségük, és a testület akár összeférhetetlenséget is megállapíthat – jegyezte meg Völner Pál.
A KDNP részéről Szászfalvi László az Erzsébet-táborokról kérdezett: milyen táborokra lehet pályázni, lesznek újdonságok? – kérdezte a kereszténydemokrata politikus, Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát pedig nem érte váratlanul a kérdés: mint mondta, az idei költségvetésben 5,2 milliárdot fordítanak ezekre a táborokra. Emellett 26 milliárd forintos egyszeri összeg is szerepel a büdzsében 2017–19 között, így a kapacitás megduplázható, és számos fejlesztést valósítanak meg – a nyári táborokra pedig május 10-ig lehet jelentkezni.
Schmuck Erzsébet (LMP) arról érdeklődött, mi szükség van euróhitelre a paksi beruházáshoz, ha az országnak nincs szüksége rá és azonnal visszafizeti azt. Értékelése szerint a kormány kényszerpályán mozog az oroszokkal kötött megállapodás miatt, és nincs lehetőség a hitel lemondására.
Erre a kérdésre is Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszolt: a 30 éves keret ideje alatt folyamatosan lehetőség van előtörleszteni, pénzügyi akadálya nincs a megvalósulásnak, és megvizsgálják a lehetőségét, hogy miként lehet hitel nélkül, költségvetési forrásból, illetve lehívott, de azonnal előtörlesztett, hazai vagy nemzetközi konzorcium hiteléből állni a költségeket. Az Államadósság Kezelő Központ rendszeresen felülvizsgálja a legoptimálisabb megoldásokat – tette hozzá, utalva arra, hogy az ország sokkal jobb gazdasági helyzetben van, mint a szerződés megkötésekor.
Az LMP-s politikus nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen, 112 igen szavazattal, 29 nem ellenében.
Korózs Lajos (MSZP) a rákos beteg idősek ellátására kérdezett rá. Rámutatott: évente mintegy 80 ezer rákos megbetegedést diagnosztizálnak, és 30 ezren hunynak el a betegségben.
Feltette a kérdést: az egyedi méltányosság keretében nyújtott gyógyszerek odaítélésének bírálatakor különbséget tesznek-e a betegek között életkor alapján? Miért nem biztosítják kortól függetlenül a szükséges ellátást? – kérdezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint évről évre egyre többet, idén már 180 milliárd forintot költ az állam a rákos betegek kezelésére, és az egészségbiztosító nem diszkriminál életkor alapján. Az elmúlt években számos új hatóanyag alkalmazását kezdték meg – tette hozzá –, amelyeket méltányossági eljárásban tesznek hozzáférhetővé. Orvosszakmailag indokolt esetben már több alkalommal biztosították azokat 75 év felettieknek is – mondta. Megjegyezte ugyanakkor: nincs elegendő bizonyítéka annak, hogy a gyógyszer megfelelő hatású az idősebbek esetében is.
Korózs Lajos nem fogadta el a választ, de a Ház megszavazta 109 igen szavazattal, 34 elutasító voks mellett.
