Lázár: Egymillió halmozottan hátrányos helyzetű él az országban

Kiskorú bevándorlókról, iráni atompaktumról kérdeztek az Országgyűlés keddi ülésén, ahol Lázár János érzelmes húrokat pengetett.

Az ország 10 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű. Éppen 30-40 kiskorú bevándorló jelentene veszélyt egy ilyen helyzetben a magyar társadalomra?

A költői kérdést nem egy Soros Györgyhöz köthető civil szervezet tette fel, Lázár János kancelláriaminiszter reagált így kedden az Országgyűlésben a Jobbik felvetésére, Z. Kárpát Dániel ugyanis arra kérdezett rá, hogy a kormány valóban beengedne-e az országba 14–18 év közötti menekülteket.

A helyes választ korábban Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője árulta el: beengednék őket, és a kormány DNS-teszt alapján döntené el, valóban kiskorú-e az érintett bevándorló.

Z. Kárpát felháborítónak nevezte, hogy az a kabinet döntött így, amely másfél éve a migráció teljes megállításával dicsekedik. Lázár János – aki válaszával azt is elismerte, hogy Magyarországon legalább egymillió hátrányos helyzetű ember él – viszont etikai kérdésnek minősítette a kiskorúak befogadását, a Jobbikot pedig a szívtelenség és embertelenség pártjának nevezte, írja az MTI.

Az LMP-s Szél Bernadett arra volt kíváncsi, hogy mi áll a zavaros iráni atompaktum mögött: az ellenzéki képviselő szerint a teheráni sajtóból értesültek arról, hogy bimbózó atomenergetikai együttműködés indult a magyar kormány és Teherán között. Emellett egy orosz–iráni–magyar együttműködés is kialakulóban van.

Miért ültették fel Semjén Zsoltot a repülőgépre, hogyan került Iránba, ha ezért a területért a Külgazdasági és Külügyminisztérium felel? Miért működnek együtt, és kapnak-e vagy nem 26 milliárdot mini reaktorokhoz? – sorolta kérdéseit.

Szél Bernadettnek Mikola István, a külügyi tárca államtitkára válaszolt: nem lát titkos atompaktumot, azt sem tudja, Semjén Zsolt miért utazott Teheránba. Arról tud, hogy Iránnal évek óta oktatási együttműködésük van, és Magyarország a nukleáris energia békés célú felhasználásában világszerte elismert tudástőkével rendelkezik, ezzel tudnak operálni.

A fideszes Petneházy Attila arról kérdezett, honnan vannak Botka Lászlónak „rejtélyes luxuscikkei”. Szavai szerint Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje megbukott. Mint kifejtette: a közelmúltban Botka László nem tüntetett fel több olyan napi használatú luxuscikket a vagyonnyilatkozatában, amelyekkel rendelkezik.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára közölte: Botka Lászlónak mint polgármesternek a helyi önkormányzatokról szóló előírások szerint vagyonbevallást kell adnia. Jelezte: ebben a 231 ezer forintot meghaladó ingóságokat fel kell tüntetni, és példaként említette a 20 millió feletti luxusterepjárót, valamint a Rolex órákat, amelyek nem szerepeltek benne. Ezt a kötelezettséget a vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság tartja nyilván, illetve ellenőrzi.

Erre Szegeden most megvan a lehetőségük, és a testület akár összeférhetetlenséget is megállapíthat – jegyezte meg Völner Pál.

A KDNP részéről Szászfalvi László az Erzsébet-táborokról kérdezett: milyen táborokra lehet pályázni, lesznek újdonságok? – kérdezte a kereszténydemokrata politikus, Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát pedig nem érte váratlanul a kérdés: mint mondta, az idei költségvetésben 5,2 milliárdot fordítanak ezekre a táborokra. Emellett 26 milliárd forintos egyszeri összeg is szerepel a büdzsében 2017–19 között, így a kapacitás megduplázható, és számos fejlesztést valósítanak meg – a nyári táborokra pedig május 10-ig lehet jelentkezni.

Schmuck Erzsébet (LMP) arról érdeklődött, mi szükség van euróhitelre a paksi beruházáshoz, ha az országnak nincs szüksége rá és azonnal visszafizeti azt. Értékelése szerint a kormány kényszerpályán mozog az oroszokkal kötött megállapodás miatt, és nincs lehetőség a hitel lemondására.

Erre a kérdésre is Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszolt: a 30 éves keret ideje alatt folyamatosan lehetőség van előtörleszteni, pénzügyi akadálya nincs a megvalósulásnak, és megvizsgálják a lehetőségét, hogy miként lehet hitel nélkül, költségvetési forrásból, illetve lehívott, de azonnal előtörlesztett, hazai vagy nemzetközi konzorcium hiteléből állni a költségeket. Az Államadósság Kezelő Központ rendszeresen felülvizsgálja a legoptimálisabb megoldásokat – tette hozzá, utalva arra, hogy az ország sokkal jobb gazdasági helyzetben van, mint a szerződés megkötésekor.

Az LMP-s politikus nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen, 112 igen szavazattal, 29 nem ellenében.

Korózs Lajos (MSZP) a rákos beteg idősek ellátására kérdezett rá. Rámutatott: évente mintegy 80 ezer rákos megbetegedést diagnosztizálnak, és 30 ezren hunynak el a betegségben.

Feltette a kérdést: az egyedi méltányosság keretében nyújtott gyógyszerek odaítélésének bírálatakor különbséget tesznek-e a betegek között életkor alapján? Miért nem biztosítják kortól függetlenül a szükséges ellátást? – kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint évről évre egyre többet, idén már 180 milliárd forintot költ az állam a rákos betegek kezelésére, és az egészségbiztosító nem diszkriminál életkor alapján. Az elmúlt években számos új hatóanyag alkalmazását kezdték meg – tette hozzá –, amelyeket méltányossági eljárásban tesznek hozzáférhetővé. Orvosszakmailag indokolt esetben már több alkalommal biztosították azokat 75 év felettieknek is – mondta. Megjegyezte ugyanakkor: nincs elegendő bizonyítéka annak, hogy a gyógyszer megfelelő hatású az idősebbek esetében is.

Korózs Lajos nem fogadta el a választ, de a Ház megszavazta 109 igen szavazattal, 34 elutasító voks mellett.