Hozzátette, a bírói függetlenség lényeges eleme a szolgálati jogviszony megszűnésének megfelelő szabályozása, a nemzetbiztonsági ellenőrzés következménye lehet a bírói szolgálati viszony „fenn nem tartása”, ami pedig visszaélésekre adhat lehetőséget. Ez viszont összeegyeztethetetlen azzal a követelménnyel, hogy a bírákat csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.
Az ügyben az Ab a vélt vagy valós nemzetbiztonsági érdek, illetve a Kúria elnöke által felvetett alapjogi sérelem közti mérlegelést végezte el. Ennek nyomán megállapította, hogy a kifogásolt rendelkezések miatt főszabállyá válhat a bírók megszorítás nélküli nemzetbiztonsági ellenőrzése, holott az alaptörvényből nem következik olyan nemzetbiztonsági érdek, amely ennek szükségességét igazolná.
Az Alkotmánybíróság kitért arra is, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek alávetett személy lehallgatható, operatív eszközökkel megfigyelhető, és ez érinti mindazokat, akikkel kapcsolatot tart, például a családtagjait, de adott esetben a szintén bíróságon dolgozó kollégáit is, és szükségszerűen érinti az egyébként ítélkező tevékenységet ellátó bíróra szignált ügyekkel kapcsolatos információkat is. A törvény lehetővé teszi azt is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok kezeljék a nemzetbiztonsági ellenőrzési feladatok ellátása során keletkezett adatokat a beosztás, tisztség megszűnésétől számított 20 évig.
Az Ab szerint a szabályozás akkor arányos, alkotmányos, ha – a magánszféra, valamint a nemzetbiztonsági érdekek érvényesítése és a bírói függetlenség között kellő egyensúlyt teremtve – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozó bírók körét egyértelműen és annak figyelembevételével határozza meg, hogy kik azok a bírók, akik nemzetbiztonsági szempontból érzékeny ügyekben járnak el, vagy ilyen beosztást töltenek be.
A testület a Kúria elnökének indítványát megalapozottnak találta, és megállapította, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló kétharmados törvény egyes szövegrészei alaptörvény-ellenesek, sértik a bírói függetlenséget és a magánszféra tiszteletben tartására vonatkozó alapjogot, ezért azokat 2018. június 29-ei határidővel megsemmisítette. A jövőbeniség indoka az, hogy a megsemmisített rendelkezések helyett az Országgyűlésnek új szabályokat kell alkotnia.
