Kemény kérdésekre készülhetett Lázár János a csütörtöki, szám szerint 93. kormányinfón: a hét egyik meghatározó eseménye, hogy az amerikai oktatási miniszter leveléből kiderült, a magyar kormány már szövetségi tagállamokkal is tárgyal a lex CEU-ról, miközben korábban kizárólag a Trump vezette szövetségi kormánnyal akart csak szóba állni a felsőoktatási törvény módosításáról.
A kancelláriaminiszternek nemcsak erre a hozzáállásbeli változásra kellett volna magyarázatot adnia, hanem arra is, 2010-ben miért nem tekintették patás ördögnek a CEU-t alapító Soros Györgyöt – a milliárdos pénzember akkor egymillió dollárral támogatta a kolontári iszapkatasztrófa utáni újjáépítést, 60 millió forinttal pedig egy Hódmezővásárhelyen futó roma integrációs programot, Orbán Viktor mellett pedig Lázár Jánossal is egyeztetett.
Végül azonban a CEU-törvény került terítékre, igaz, ez többféle megközelítésben. Lázár János először is megköszönte, hogy a nagy meleg ellenére ennyien eljöttek. Két rossz hírrel indított: Orbán Viktornak Helmut Kohl özvegyének kellett részvétet nyilvánítania, Magyarország nagy barátját, igazi európai vezetőt veszítettünk el a volt német kancellárral, mondta Lázár. Egyúttal megemlékezett a szerdán elhunyt Ruboszky György KDNP-s politikustól, akit kiváló képviselőnek nevezett.
A legfontosabb heti esemény Lázár János szerint, hogy július elsejétől Orbán Viktor veszi át a V4-ek elnöki tisztségét a lengyel kormányfőtől. Ez Orbán számára is több nemzetközi feladatot jelent majd – akkor, amikor Európa a jövője a tét a migrációs válság közepén, és akkor amikor a következő hét éves uniós költségvetés sorsa dőlhet el a közeljövőben – összegzett a kancelláriaminiszter.
Az EU miniszterelnökeinek jelenleg is zajló találkozóját tartotta a második legfontosabb témának Lázár János: mint megjegyezte, most is hatalmas vita zajlik a menekültek elhelyezéséhez, és egy zöldpárti képviselő azt javasolta, hogy egész szíriai falvak lakosságát kellene Közép-Európába, így Magyarországra is áttelepíteni. Ezt a leghatározottabban visszautasítjuk: jogunk van eldönteni, hogy ki élhet hazánk területén – mondta a kancelláriaminiszter. Emlékeztetett arra is, hogy amíg Helmut Kohl idején Európában béke honolt, addig ma mindennaposak a véres merényletek – a terrorizmus pedig elválaszthatatlan az első- és másodgenerációs bevándorlásról.