Lázár a plakáttörvény megszavazásáról: Nem számítunk sikerre

A bevándorlás nem megoldás Európa problémáira, hanem maga a probléma – mondta el többször Lázár János a kormányinfón.

Lázár hozzátette, Magyarország álláspontja az, hogy külön kell választani a politikai és legális menekülteket az illegális, gazdasági bevándorlóktól, és ezt a szétválasztást Európa határán kívül kell megtenni. A legális bevándorlók csak ezután léphetnének be európai területekre.

A miniszer szerint tárgyalni kell a Brexit-döntés következményeiről és ránk vetített hatásairól: százezres nagyságrendben élnek magyar állampolgárok az Egyesült Királyság területén, az ő érdekeiket is képviselni kell – de ezt nem tagállami szinten, csak az Európai Bizottság képviseletével kezelheti a magyar kormány. Abban vagyunk érdekeltek, hogy egy fair Brexit menjen végbe; emellett arra is kell gondolnunk, hogy a kiválás után az Egyesült Királyság Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnere lesz.

Ezután, Lázár ismét visszatért a migráció témájához: szerinte a pillanatnyi béke csak annak köszönhető, hogy Törökország nem engedi tovább a területére lépő menekülteket, a Balkán országai pedig lezárták migrációs útvonalaikat. A kancelláriaminiszter szerint mindez téma volt a V4-ek hétfői ülésén is, bár arról megoszlottak a vélemények, hogy a bevándorlás megoldást jelent Európa problémáira vagy maga a probléma. Lázár úgy látja, térségünk már így is változott, és nem előnyére.

Közben, az európai szervezetek ostrom alatt tartanak minket: az Európa Tanács meghirdette az EU-ba érkező menekültek családegyesítési programját, itt – mondta a politikus. Lázár János szerint a magyar kabinet is támogatja az egyesítést, csak éppen a kiindulási országban, a bevándorlók hazájában kell ez megtörténjen.

Július 27-én életbe lép a civiltörvény: Lázár János szerint ezzel kapcsolatban a Velencei Bizottság váratlanul tett egy politikai tartalmú megjegyzést , amire Trócsányi László válaszolt. Lázár egyúttal kért minden érintettet, hogy tartsák be a rájuk vonatkozó törvényt. 

A kancelláriaminiszter a NAV korszerűsítésére is kitért: mint mondta, Magyarország versenyképessége sokak szerint azért romlik, mert túl nagy a bürokrácia, így az adóbürokrácia is: a magánszemélyeknek és vállalkozásoknak túl sok adminisztratív terhet kell vállalniuk. Ezen változtatott az adóhivatal, amikor 3,8 millió adózó szja-bevallását maga készítette el, közel kétmillió személyt pedig mentesített az adóbevallás kötelezettsége alól, mert minden adat rendelkezésre állt. A következő lépésben pedig a vállalkozások terheit enyhítik.

A bérek reálértéke 2,9 százalékkal nőtt idén, áprilisban pedig bruttó 300 ezer forint felett volt az átlagkereset, sorolta az eredményeket Lázár János: a politikus szerint ez az elmúlt 27 év legnagyobb növekedése. Hozzátette, a közszférában dolgozók fizetése 13-14 százalékkal nőtt, míg munkáltatók fizetése 10 százalékkal emelkedett – eközben a fogyasztói árak 1,7 százalékkal nőttek.

Lázár szerint 2018-2019-ben már egymillió gyerek részesülhet ingyenes tankönyvellátásban, ez 85 százaléka a köznevelésben részesülőknek, minderre pedig 12 milliárdot költene a kormány. A közétkeztetésről szólva miniszter arról beszélt, hogy idén 208 ezer bölcsődés-óvodás-iskolás napi étkeztetését biztosítják, miközben 2010-ban 138 ezer gyereket láttak el így. A nyári táborokban 100 ezer diák pihenhet, a határtalanul program keretében pedig 35 ezer diákot visznek tanulmányi útra a Kárpát-medencében, sorolta az eredményeket Lázár János. 

A Heti Tévé munkatársa felvetette, a Maccabbi-játékok sajtóértesülések szerint 30 milliárd forintba kerül majd (ezt német szervezésben a töredékéből oldották meg). Az újságíró arra volt kíváncsi, hogy ez nem zsidó szervezetek zsebébe kerül-e majd. Lázár János erre a 25 nap múlva kezdődő vizes világbajnokság ügyével válaszolt, ami szerinte jelenleg sokkal fontosabb.

A Maccabbi-játékok költségvetésének nagy része beruházásra, sportfejlesztésre megy majd, és mintegy 2 milliárdból szervezik magát az eseményt – tette azért hozzá válaszként Lázár, aki szerint a nagy sportrendezvények után megmaradó létesítmények gyerekek százainak biztosítanak majd sportolási lehetőséget, mozgásteret. Lázár szerint abban sincs semmi kivetnivaló, ha a Maccabbi-játékok után az MTK egy új sportlétesítményt kap.

Lázárt Orbán egyiptomi tervezett látogatásáról és az izraeli kormányfő tervezett budapesti útjáról kérdezték – Egyiptomban is jelentős számú menekült él, emlékeztetett az újságíró. Most, amikor az európai polgárok fele számára a migráció veszélyt jelent, egyértelmű, hogy a bevándorlás magát a problémát jelenti. „A magyar államtól kapott segély is több, mint amit munkával valamelyik közép-afrikai országban valaki megkereshet” – magyarázta a kockázatot Lázár János, hozzátéve, hogy az ENSZ becslése szerint akár 60 millió menekült is megindulhat a közeljövőben.  

Lázár János szerint nem az a megoldás a gazdasági-népesedési problémájára, hogy Soros-módszerével évente egymillió menekültet hívunk be, ehelyett munkát és perspektívát kell ajánlani az európai fiatalok számára.

Az Origo arra emlékeztetett, hogy a hazai halálesetek mögött 15 százaléka kórházi fertőzések állnak: Lázár elismerte, ez egy nagyon fontos ügy, de 30-40 év kimaradását nem lehet pár év alatt rendezni. A politikus szerint ettől függetlenül a kormány az elmúlt hét évben sokat tett az egészségügyért, de a kórházi fertőzések visszaszorítására legalább 5-10 év kell még. A kancelláriaminiszter hozzátette, komoly lépés az is, hogy eddig 500 milliárd forintos plusz (uniós) forrást biztosítottak a vidéki kórházak fejlesztésével, és a jövőben 700 milliárdot szánnak a fővárosi intézmények rendbetételére. 

Hozzátette, négy ellátási centrumot hoznának létre Budapesten, és felfejlesztenék a Semmelweis Egyetemet is: idén 40 pedig milliárdból tucatnyi meglévő kórházat tudnak fejlesztési forrásokkal segíteni. Lázár szerint, a dél-budai szuperkórházat idén már nem kezdik el építeni, viszont legalább 120 milliárdos beruházási tervvel számolnak a későbbekben.

Lázár János kérdésre válaszolva, megerősítette: a román-magyar határzár bármikor felhúzható, erre már vannak előzetes tervek, de egyelőre a román hatóságokkal együttműködve próbálják megállítani az embercsempészeket és az illegális bevándorlókat. Kritikus tömeg esetén azonban mindenképp felhúzzák a kerítést – állította a kancelláriaminiszter. 

A kormányinfón lapunk értesülése is elhangzott, miszerint egy új szabályozás szerint egy napon belül kiengedhetik a kórházból szülés után a kismamákat. Lázár János szerint erre vonatkozóan nincs új érvényes szabályozás, legfeljebb egyeztetések – szerinte nyugati mintára sokan próbálják elérni itthon is, hogy bevezethető legyen az ambuláns szülés, „főként a budai oldalon". Erről azonban Lázár szerint nem a kormánynak kell döntenie, hanem a szakértőknek, vagyis az orvosoknak.

Gond van Baján a vízellátással – vetette fel az RTL Klub munkatársa, aki megoldás mellett a jogi következményekre is rákérdezett. Magyarországon ma 3300 település van, ezek közül kevés az olyan, ahol sáros az utca – ha minden jól megy, a 2000 fő feletti településeken kiépül év végéig az ivóvíz és a szennyvízhálózat, mondta Lázár. A kancelláriaminiszter szerint május 15-én 45 olyan település volt, ahol az új hálózat rosszabb minőségű vízellátást nyújtott volna, mint a régi rendszer – Lázár a makói esetről úgy tudja, hogy az építés idején kerülhetett baktérium a vízhálózatba, és most milliárdokat költenek a településen szűrőberendezésre, fertőtlenítésre. A politikus nem zárta ki, hogy a bűncselekmény gyanúja is felmerülhet a makói vízszennyezés és a problémás hálózati fejlesztés ügyében.

A politikus meglepően erős kijelentést tett (a főként a Jobbik plakátszerződéseit érintő) törvénytervezetről. Mint mondta, a Fidesz átláthatóbb pártfinanszírozást szeretne, ennek része volt a választási törvény tervezett módosítása.

Mivel nincs kétharmadunk, a pénteki szavazáson nem számítunk váratlan fordulatra vagy sikerre, bár tárgyalunk a frakciókkal. Ezért inkább feles törvényekkel próbálunk rendet vágni az átláthatatlan pártfinanszírozásban – fogalmazott Lázár János, aki szerint Orbán Viktor nem tér majd haza Brüsszelből a szavazásra.

A politikus emellett olyan nagyvállalkozókra is utalt, akik kedvezményes árszabással próbálják befolyásolni egy-egy pár kampányát és elősegíteni választási sikerét. Mindig voltak és lesznek ilyen kísérletek, a lényeg azonban az, hogy a pártfinanszírozás látható legyen. A Pesti Srácok kérdésére később Lázár még egyértelműbben fogalmazott: szerinte egyértelmű befolyásolási kísérlet, hogy Simicska Lajos cégénél 250 forintos darabáron rendelhet plakátot a Jobbik.

Lázár hozzátette, a kormány hirdetéseit a közbeszerzési eljárások keretében lehet vizsgálni: ha valaki egy közbeszerzésben kedvezményt biztosít, az a verseny része, és a nyilvánosság előtt zajlik. A kormány nem tud titkos szerződéseket kötni, erre csak a pártok képesek, mondta a politikus. A kérdésre, hogy akkor a Fidesz is köthetett titkos szerződéseket, Lázár azt mondta, nem hiszi – arra a kérdésre, pedig, hogy a kormánypárt 2010 előtt kapott-e árkedvezményt a plakátkampányra, Lázár azt ajánlotta, hogy kérdezzék meg magát a Fideszt.

Kérdésre válaszolva a politikus elmondta, ő maga is jelentős államférfinak és magyar hazafinak tartja Horthy Miklóst. 

Az amerikai kormány Lázár szerint tudomásul vette a lex CEU megszületését, és kijelölte, hogy kikkel – vagyis a tagállamokkal – tárgyalhat minderről a magyar kormány. Remélem, hogy New York állam is rugalmas lesz a CEU sorsáról szóló tárgyalások során – mondta Lázár János. Meglátjuk, hogy reagálnak a tagállamok, tette hozzá.  A miniszter szerint a magyar kormány mindig hajlandó tárgyalni – ez igaz volt a civiltörvény módosításakor is.

A közép-európaiakat könnyebb orrba rúgni, ha nem akarnak menekülteket átvenni, a haveri államokat már nem bünteti Brüsszel – mondta újságírói kérdésre reagálva Lázár János, azzal kapcsolatban, hogy a menekültkvóták megtagadása miatt kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A politikus szerint egy ország sem teljesítette teljes mértékben a kvótakötelezettségeket, mégsem indult mindenki ellen eljárás.

A Vas Népe-lap arra volt kíváncsi, hogy kiket gyanúsítanak és pontosan miért a Czeglédy-ügyben: Lázár nagy vonalakban ismertette a sajtóból egyébként tökéletesen megismerhető bűnügyet, kitért a hárommilliárdos károkozásra, az iskolaszövetkezeteknél talált és lefoglalt fiktív számlákra. Mint mondta, úgy tudja, hogy az ügy fő gyanúsítottja Botka László MSZP-s kormányfő-jelölt ügyvédje, de mint hozzátette, sok hozzá hasonló személy és ehhez mérhető ügy lehet vidéki MSZP-s körökben.

A Magyar Idők szerint korábban felmerült a gyanú, hogy az amerikai CEU alkalmazottai EU-s pénzeket használhattak fel – Lázárnak erről nincs információja, de hangsúlyozta, hogy a külföldi fenntartású egyetemeket nem akarják elüldözni Magyarországról, csak átláthatóbbá tennék üzleti modelljüket. A politikus szerint eddig majdnem minden ilyen intézménnyel sikerült megállapodni, vagy legalábbis közel járnak a megegyezéshez – egyedül a CEU-nál megy „a habverés”. 

Lázár János a Hír TV-nek úgy fogalmazott, semmi akadálya annak, hogy az állami cégek nyilvánosságra hozzák a támogatási szerződéseiket. Azt pedig nem tudta megmagyarázni, hogy az ellenzéki újságok közül miért egyedül a Népszava jutott állami hirdetésekhez – de állítása szerint arról sem hallott, hogy Puch László cégéhez került volna a lap.