Ha a tavalyi kvótanépszavazás számait nézzük, akkor valóban van ok az „elégedetlenségre”. A 274 627 regisztrált választóból csak 130 356-an szavaztak is végül, ami 47,7 százalékos arányt jelent. Ez magasabb ugyan a magyarországi 43,9 százaléknál, de így sem érte el az 50 százalékos küszöböt. Ráadásul a 2014-es parlamenti választásokon jóval magasabb volt a részvétel, és mivel azóta a határon túli szavazók száma is jelentősen nőtt (2014-ben még csak 193 793-an szerepeltek a névjegyzékben, közülük 128 712-en szavaztak, ami 66,42 százalékot jelent, ebből viszont 122 ezren a Fideszre voksoltak), a tét is nagyobb. A parlamenti ellenzék évek óta követeli, hogy ne csak a határon túli magyarok, de a külföldön dolgozók is levélben szavazhassanak, hiszen nekik személyesen kell elmenni egy-egy nagykövetségre, konzulátusra. A külképviseleteken 2016-ban 11 231-en regisztráltatták magukat, ebből 83 százaléknyian, 9360-an szavaztak végül, közülük 7984-en érvényesen. Levélben voksolni egyébként elég bonyolult volt tavaly: lezárt borítékba kellett tenni a személyi azonosítót, mellette szintén lezárt borítékban kellett elhelyezni a szavazólapot. Bármilyen eltérés esetén a levélszavazat érvénytelennek minősült.
Miniszteri biztosa már van a 2018-as választásoknak
Orbán elégedetlen volt a népszavazáson a határon túliak részvételével, ezt a hibát nem követik el újra.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!