időjárás 12°C Helga 2022. október 3.
logo

Miniszteri biztosa már van a 2018-as választásoknak

Kósa András
2017.06.01. 17:11

Orbán elégedetlen volt a népszavazáson a határon túliak részvételével, ezt a hibát nem követik el újra.

Nem verte nagydobra a kormányzati kommunikáció, de már a 2018-as választásokkal foglalkozó miniszteri biztos is dolgozik az apparátusban. Szijjártó Péter ugyanis – mint az a külügy honlapjáról kiderül – még februárban „a külképviseleti választások lebonyolításáért felelős miniszteri biztossá” nevezte ki András Pált. Megbízása „kinevezés visszavonásáig – de legfeljebb 6 hónap időtartamra” szól, vagyis a nyár végén lejár, ha nem hosszabbítják meg. (Ez mondjuk rendszeresen elő szokott fordulni kormánybiztosok esetében.)

Sikerült utolérnünk András Pált, de azt mondta, csak a külügyminisztérium engedélyével nyilatkozhat, a minisztériumi sajtóosztály pedig cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a megkeresésünkre. Elsősorban arra lettünk volna kíváncsiak, hogy konkrétan mi a feladata a megbízottnak, milyen segítséget kap a munkájához, és mely külképviseleteken segíti a jövő évi választások lebonyolítását, elsősorban a környező országokban vagy esetleg Nyugat-Európában is azokon a helyeken, ahol mára jelentősebb számban élnek magyarok, leginkább Ausztriában, Németországban és Nagy-Britanniában. Elsőre az is furcsának tűnik, és kérdést vet fel, hogy a 2018-as, tavasszal tartandó parlamenti választásokkal foglalkozó miniszteri biztos mandátuma idén augusztusban lejár.

Válaszok hiányában kénytelenek voltunk két, a kormányzati külpolitikára rálátó forrásunkhoz fordulni. Egyikük szerint a miniszteri biztos elsődleges feladata, hogy elérje, minél többen regisztráljanak majd a 2018-as választásokra, és kevesebb legyen az érvénytelen szavazat.

Ezzel egybecseng, amit másik informátorunk mondott: ezek szerint „Orbán Viktor kifejezetten elégedetlen volt a tavalyi kvótanépszavazáson a határon túli magyarok szavazási aktivitásával és azzal is, hogy nagyon sok volt az érvénytelen voks, ezt a hibát úgymond nem szeretné a kormány még egyszer elkövetni, ezért jó előre fel akarja készíteni a határon túli magyar szervezeteket arra, hogy eredményesebben kampányoljanak majd a részvétel mellett.” Abban ugyanis nagyjából biztosak a kormányban, hogy azoknak a túlnyomó része, akik elmennek voksolni, a Fidesz mellé húzzák majd be az ikszet.

Ha a tavalyi kvótanépszavazás számait nézzük, akkor valóban van ok az „elégedetlenségre”. A 274 627 regisztrált választóból csak 130 356-an szavaztak is végül, ami 47,7 százalékos arányt jelent. Ez magasabb ugyan a magyarországi 43,9 százaléknál, de így sem érte el az 50 százalékos küszöböt. Ráadásul a 2014-es parlamenti választásokon jóval magasabb volt a részvétel, és mivel azóta a határon túli szavazók száma is jelentősen nőtt (2014-ben még csak 193 793-an szerepeltek a névjegyzékben, közülük 128 712-en szavaztak, ami 66,42 százalékot jelent, ebből viszont 122 ezren a Fideszre voksoltak), a tét is nagyobb. A parlamenti ellenzék évek óta követeli, hogy ne csak a határon túli magyarok, de a külföldön dolgozók is levélben szavazhassanak, hiszen nekik személyesen kell elmenni egy-egy nagykövetségre, konzulátusra. A külképviseleteken 2016-ban 11 231-en regisztráltatták magukat, ebből 83 százaléknyian, 9360-an szavaztak végül, közülük 7984-en érvényesen. Levélben voksolni egyébként elég bonyolult volt tavaly: lezárt borítékba kellett tenni a személyi azonosítót, mellette szintén lezárt borítékban kellett elhelyezni a szavazólapot. Bármilyen eltérés esetén a levélszavazat érvénytelennek minősült.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.