Összeveszett a tolmáccsal a tárgyaláson a „halálkamion”-per fővádlottja

Bábeli zűrzavar urakodott a kecskeméti per első napján.

Hatalmas sajtóérdeklődés mellett, pastu, arab és bolgár szinkrontolmácsolással kezdődött a Kecskeméti Törvényszéken annak a nemzetközi embercsempész bandának a büntetőpere, amelyet a vádhatóság a hetvenegy halálos áldozatot követelő pándorfalvi tragédiáért tesz felelőssé.

A szerdai tárgyaláson az elsőrendű vádlott rögtön az elején tört magyarsággal jelezte, nem mindent ért abból, amit a két pastu szinkrontolmács mond, mert más nyelvjárást beszélnek. Hozzátette: a nyomozás során másfél évig volt egy olyan tolmács, akit nagyon jól értett. A bíróság erre közölte, hogy a vádlott tolmácsot nem választhat, a kirendelt tolmács anyanyelvi szintű jártassággal és vizsgával rendelkezik. A férfi ügyvédje hangsúlyozta, Afganisztánban mintegy harminc nyelvjárás van, emiatt védence az apróbb finomságokat nem érti, ez pedig törvényességi problémákat vethet fel. A tolmácsok fülkéjéből kihallatszott, amint egyikük kikéri magának, hogy megkérdőjelezik nyelvismeretét.

A tárgyalás ezen kívül is nehézkesen indult. A bíróság megpróbálta megtudni, hogy a megjelentek hozzájárulnak-e, hogy a sajtó kép- és hangfelvételt készítsen róluk. Az elsőtől harmadrendű vádlottig eleinte hozzájárultak, később azonban ketten meggondolták magukat, mondván félreértették a kérdést.

Az ötödrendű vádlott úgy nyilatkozott, kizárólag az osztrák és német sajtó képviselői számára ad ilyen engedélyt.

A vádirat ismertetése közben az elsőrendű vádlott megint azt kifogásolta, hogy a pastu tolmács szerinte nem anyanyelvi, mert ő ismeri a vádiratot, és annak a fordítása is hibás, abban ugyanis a vádirat szó helyett szerinte az szerepel, hogy „háború forma”. A női tolmácsot ezzel ismét felháborította: ő elismételte, ez az anyanyelve, és Kabulban diplomázott. A vádlott ezt is megkérdőjelezte, szerinte nincs is olyan oktatási intézmény Kabulban, ahol ilyen végzettséget lehet szerezni.

Ezen a tolmács még inkább megbotránkozott, heves vita alakult ki köztük. A vádlott a bírónak azt mondta, a tolmács a vita során megfenyegette, hogy rosszul fog járni. 

Egy a nyelvet értő olvasónk jelezte, egy külföldi tévécsatornán látta a jelenetet, és állítja, a nő dari nyelven valóban durván szidta, fenyegette a terheltet.

Később erről megkérdeztük a tolmácsot, aki tagadta, hogy bármi ilyet mondott volna. 

A zsúfolt és meleg tárgyalóteremben a zűrzavart tovább fokozta, hogy a hallgatóság soraiban a német sajtósoknak is fordítottak saját tolmácsaik. Különösen ironikus volt, hogy miközben az ügyész a rakterek hőségében és levegőtlenségében szenvedő migránsokról beszélt, a bíróság egy alkalmazottja a vádlottaknak hűsítő vizet osztott. 

A vádirat ismertetéséből kiderült, az afgán elsőrendű vádlott évekkel ezelőtt maga is illegálisan érkezett Magyarországra, itt oltalmazotti státust kapott. 2015-től kezdve embercsempész-hálózatot szervezett, amihez gépjárműveket vásárolt, és sofőrök toborzására utasította a bolgár másodrendű vádlottat. Nemritkán maga is részt vett az illegális migránsok járművekbe szállításában, vagy éppen felvezető autót vezetett – úgynevezett előfutóként. Egy középkorú bolgár-libanoni férfi – az ötödrendű vádlott – ideiglenes rendszámok beszerzésével működött közre. 

Az ügyész minden vádpont esetében kiemelte, hogy a migránsokat

személyszállításra alkalmatlan gépjárművekkel, kényelmetlen testhelyzetben, szellőzés nélküli rakterekben, megállás nélkül, egészségügyi szükségleteiket is figyelmen kívül hagyva

szállították, amivel különös testi és lelki gyötrelmet okoztak nekik. Már az első fuvarok között is volt több olyan, ahol a szállított migránsok közül egy-egy személy elájult.

Ennek azért van jelentősége, mert az embercsempészés bűntettének minősített esetét valósítja meg, ha a csempészett személy sanyargatásával követik el. A bűnszervezet legalább harmincegy alkalommal összesen ezerkétszáz embert juttatott illegálisan Nyugat-Európába 2015. februártól augusztusig. Júniustól szinte napi rendszerességgel indultak a fuvarok. Az üzleten az elsőrendű vádlott a nyomozati információk szerint mintegy háromszázezer eurót keresett.

Jó néhány bolgár sofőr lebukott a szállítások során, főleg Németországban, de ez a bűnszervezetet nem hátráltatta abban, hogy új sofőröket toborozva újabb fuvarokat indítson. A járművezetők közül azóta többen letöltendő szabadságvesztést kapott a német bíróságtól. 

A vádirat szerint az első- és a másodrendű vádlottak is részt vettek a hetvenegy elhunyt migráns hűtőkocsiba szállításánál, miközben pontosan tudták, hogy a harmad- és negyedrendű vádlott által vezetett tehergépjármű raktere légmentesen zár. Miután értesültek a vezetőfülkében helyet foglaló bolgároktól, hogy a sértettek dörömbölnek, kiáltoznak, a szervezők azt az utasítást adták, hogy ne álljanak meg – állítja a vádirat, hozzátéve, az elsőrendű a telefonon úgy fogalmazott:

Dögöljenek meg!

Ennek ellenére az ügyészség rámutatott, az elkövetők a sértettek halálát nem egyenes, csak eshetőleges szándékkal kívánták, ami azt jelenti, hogy nem ez volt a céljuk, ugyanakkor belenyugodtak ebbe az eredménybe.

A fentieknek megfelelően az elsőrendű vádlottat üzletszerűen, a csempészett személyek sanyargatásával, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntettével, valamint felbujtóként, több ember, részben tizennégy éven aluli személyek sérelmére, különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolják.

Az elsőrendű vádlott egyébként a tárgyalóterembe érkezve, illetve onnan távozva egy pastu nyelven írott táblát tartott a kezében, amelynek felirata – úgy tudjuk – ezt jelenti:

Én muzulmán afgán vagyok, sem sanyargató, sem gyilkos. Nem értek semmit. Jogom van a tisztességes eljáráshoz. A legfőbb ügyészhez, a Legfelsőbb Bírósághoz fordulok, hogy érvényesüljön az igazam.

A büntetőper csütörtökön a vádlottak meghallgatásával folytatódik. 

A halálkamion útjai

A médiában csak halálkamionként emlegetett hűtőkocsi belülről nem nyitható rakterébe 2015-ben, a mórahalmi déli határszakasz közelében zsúfolták be a több tucat migránst, akik a szellőzés hiánya miatt három órán belül – még magyarországi területen –, gyötrelmes körülmények között megfulladtak. Az áldozatok hiába dörömböltek, a vád szerint a huszonöt éves bolgár sofőr – főnökeik telefonos utasítására – nem vett erről tudomást, és az ausztriai Pándorfalufig hajtott a teherautóval. Ott a következményektől tartva az A4-es autópálya leállósávjában hagyta az addigra már csak az ötvenkilenc férfi, nyolc nő és négy gyermek holttestét szállító járművet, és a felvezető autót vezető bűntársával együtt Magyarország felé elmenekült. A legfiatalabb áldozat 10 hónapos volt.

A hálózat könyörtelenségét mutatja, hogy már másnap hajnalban, szintén Mórahalom közelében újabb hatvanhét migránst szállított be egy szintén zárt hűtőkocsiba, őket az ausztriai Gálosig vitték. A bezárt emberek ez esetben ki tudták rúgni a kamion rakterének ajtaját, így senki sem halt meg.

Korábban is lebonyolítottak számos olyan fuvart, amelynek során a szállított személyek a szellőzés nélküli raktérben végezték el szükségleteiket. Volt, hogy a migránsok letépték a raktérajtó gumi tömítését, vagy kivágták a ponyvát, hogy levegőhöz jussanak. Így is több esetben lettek rosszul, ájultak el a csempészett emberek.