Az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatra alkalmatlan, ezért új tárgyalás és új elsőfokú határozat lesz a Magyar Helsinki Bizottság kontra VIII. kerületi önkormányzat és Kocsis Máté perben – közölte a Magyar Helsinki Bizottság.
Felidézik, hogy Kocsis Máté Facebook-oldalán 2015. augusztus 5-én egyebek mellett azt írta, a II. János Pál pápa téren a „népvándorlók [ ] őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak”. Eközben a helyszínről készült tudósítások és a közterület-felügyelet vezetőjének nyilatkozatai alapján egyértelmű, hogy a téren tartózkodó menedékkérők nagy száma és ellátatlansága ellenére sem volt számottevő rendbontás a téren – teszik hozzá.
A Magyar Helsinki Bizottság közérdekű igényérvényesítésre jogosult szervezetként beperelte Kocsist és az általa irányított önkormányzatot. Az egyenlő bánásmód törvény ugyanis más hivatalosságok mellett a polgármestereknek is tiltja, hogy védett kisebbségi csoportokra megbélyegző, a velük szembeni előítéletek erősítésére, gyűlölet felkorbácsolására alkalmas, durván általánosító kijelentéseket tegyenek nyilvánosan. Az ilyen megnyilatkozásokat a törvény zaklatásnak minősíti – olvasható a közleményben.
Kocsis arra hivatkozott, hogy nem polgármesterként nyilvánult meg. Ezt már az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék sem fogadta el, abban viszont egyetértett az alperessel, hogy mivel a „népvándorlók” (migránsok, menekülők) ellátása nem tartozik a polgármester és az önkormányzat feladatköréhez, így a Facebook-bejegyzés nem tartozott az egyenlő bánásmód törvény tárgyi hatálya alá. Ezért tavaly novemberben az első fokú ítélet a zaklatás érdemi vizsgálata nélkül elutasította a Helsinki Bizottság keresetét, a civil szervezet viszont fellebbezett.
„A most kézbesített végzésből kiderül, hogy a másodfokú bíróság megállapította: a Facebookon Kocsis polgármesterként nyilvánult meg, és bejegyzései pontosan arra utaltak, hogy az önkormányzati törvényben biztosított rendelkezési jogosultsága alapján milyen intézkedéseket tett a migránsok vonatkozásában. A polgármester eleve reprezentatív, protokolláris feladatot lát el akkor, amikor ilyen minőségben a sajtóban, más médiumban publikál, nyilatkozik, interjút ad. Tehát az egyenlő bánásmód törvény alapján az első fokú bíróságnak igenis vizsgálnia kellett volna érdemben a zaklatás kérdését” – írja a Magyar Helsinki Bizottság. A Fővárosi Ítélőtábla így hatályon kívül helyezte az első fokú döntést, és a per újraindul. Az első tárgyalási nap augusztus 31-én lesz a Fővárosi Törvényszéken.
