Abháziában gyógykezelik Kovács Bélát, a Jobbik EP-képviselőjét, így szinte biztos, hogy az ellene költségvetési csalás miatt indult ügyben nem tudják kihallgatni a magyar hatóságok – írja a Magyar Idők.
Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) helyettes szóvivője nem kommentálta a lap értesülését, azt azonban elárulta, hogy Kovács Béla még nem vette át az állandó lakcímére küldött, július 19-re szóló idézését, legalábbis a tértivevény hétfőig nem érkezett vissza a főügyészségre.
Abháziát északról Oroszország, nyugatról a Fekete-tenger, keletről, délkeletről Grúzia határolja. Oroszország kivételével csak hasonló státusú, szakadár országok ismerték el hivatalosan. A tartományba hivatalosan csak grúz engedéllyel lehet belépni.
A Magyar Idők hétfőn számolt be arról, hogy július 19-ére ismét gyanúsítottként idézte be a KNYF Kovács Bélát.
Korábban megírtuk, hogy az ügyészek jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt már június 23-án ki akarták hallgatni a politikust – akit egyébként kémkedéssel is gyanúsítanak –, ám ekkor nem jelent meg a nyomozó hatóságnál.
Ügyvédje akkor azt mondta, ügyfelét külföldön, kórházban kezelik. A kormánypárti lap szerint, ha Kovács Béla a fent említett időpontban sem jelenik meg és nem mutat hivatalos orvosi igazolást, a KNYF elrendelheti az elővezetését, ha pedig nem találják, kiadhatják ellene a nemzetközi elfogatóparancsot is.
Azonban a lap most azt írja, Abháziából meglehetősen körülményes volna hazahozni, a nemzetközi elfogatóparancsot ugyanis lehetetlen a térségben érvényesíteni.
Lukács László György, a Jobbik országgyűlési képviselője egy korábbi sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva közölte: tudomása szerint az EU csalás elleni hivatalának vizsgálata annyit állapított meg, hogy az EP-képviselő adminisztratív hibát vétett dolgozók helyének bejelentése kapcsán. Ezért őt az EP korábbi elnöke, Martin Schulz írásbeli megrovásban részesítette, és ezzel az az ügy lezárult – mondta, megjegyezve, hogy ezenkívül csak a kormány próbál ügyeket kreálni Kovács Béla körül.
A gyanú szerint 2012–2013-ban Kovács négy magánszeméllyel kötött gyakornoki szerződést, amely alapján Brüsszelben teljesítettek volna gyakorlatot. Valójában azonban ezek a személyek nem jártak Brüsszelben, így nem végeztek semmilyen érdemi munkát. Mindezzel a jobbikos képviselő jogtalan anyagi előnyt biztosított az álgyakornokoknak, megtévesztve az Európai Parlament illetékes szolgálatát, amely teljesítette a kifizetéseket, véli az ügyészség. Kovács Béla mentelmi jogát június elsején függesztette fel az Európai Parlament.
Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat. A mentelmi jog felfüggesztését követően a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Kovács Bélát 2016. december 4-én. A politikus panasszal élt, tagadta a bűncselekmény elkövetését, és érdemi védekezést is előterjesztett. A panaszt a Legfőbb Ügyészség elutasította.
A kémkedés és a költségvetési csalás gyanúja miatt elrendelt nyomozásokat a KNYF nemrég egyesítette, így amennyiben Kovács Bélát mindkét tényállásban elmarasztalják, a bíróság jóval súlyosabb halmazati büntetést szabhat ki vele szemben.
