A gyanú szerint 2012–2013-ban Kovács négy magánszeméllyel kötött gyakornoki szerződést, amely alapján Brüsszelben teljesítettek volna gyakorlatot. Valójában azonban ezek a személyek nem jártak Brüsszelben, így nem végeztek semmilyen érdemi munkát. Mindezzel a jobbikos képviselő jogtalan anyagi előnyt biztosított az álgyakornokoknak, megtévesztve az Európai Parlament illetékes szolgálatát, amely teljesítette a kifizetéseket, véli az ügyészség. Kovács Béla mentelmi jogát június elsején függesztette fel az Európai Parlament.
Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat. A mentelmi jog felfüggesztését követően a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Kovács Bélát 2016. december 4-én. A politikus panasszal élt, tagadta a bűncselekmény elkövetését, és érdemi védekezést is előterjesztett. A panaszt a Legfőbb Ügyészség elutasította.
A kémkedés és a költségvetési csalás gyanúja miatt elrendelt nyomozásokat a KNYF nemrég egyesítette, így amennyiben Kovács Bélát mindkét tényállásban elmarasztalják, a bíróság jóval súlyosabb halmazati büntetést szabhat ki vele szemben.
