Nem mutogatják az oroszoknál javított helikoptereket

Szolnokon nem láthatta a sajtó a forgószárnyasokat, pedig már repültek a Dunántúl felett.

Nem büszkélkedett el Oroszországban frissen nagyjavított Mi–17-es helikoptereivel a honvédelmi tárca szerdán, amikor sort kerítettek a hazánkban egy hónapon át zajló, Fekete Hattyú fedőnevű nemzetközi kommandós hadgyakorlat bemutató napjára a szolnoki bázison. A rendezvényen, melyet Áder János köztársasági elnök is megtekintett, négy amerikai Black Hawk, valamint egy szlovén és két magyar felségjelzésű forgószárnyas szállította a különleges műveleti katonákat, akik a képzeletbeli ellenség által megszállt repülőtér ellen hajtottak végre rajtaütést.

A bemutatóról hiányzó, a repülőtér egyik távoli szegletében leponyvázva parkoló harmincéves gépek azok, melyekről lapunk írta meg, hogy a milliárdos munkálatok ellenére továbbra sem váltak túlélőképessé valós harci körülmények közepette, és csak néhányuk alkalmas éjjellátós repülésre, a még szocialista kormány idején, 2007–2008-ban végrehajtott modernizációnak köszönhetően.

A Honvédelmi Minisztérium annak ellenére nem mutogatta a Novoszibirszkből májusban hazaszállított gépeket, hogy értesülésünk szerint már lezajlott berepülésük és átvételük az orosz javítócégtől, és több helyütt – ironikus módon szerdán is, a Dunántúl felett – látták repülni ezeket. A gépek modernizációjának, illetve új nyugati gépek korábban ígért beszerzésének elmaradása azért is érthetetlen, mert Simicskó István honvédelmi miniszter épp a rendezvényen jelentette be, hogy a szolnoki 2. Vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Ezredet a jövőben dandárrá fejlesztik. Egy ilyen típusú alakulat eredményes alkalmazásának ugyanis a korszerű, különleges képességekkel rendelkező helikopterflotta a kulcsa, ennek hiányában más nemzetekre, jelen esetben az Egyesült Államok segítségére szorul a honvédség. Erre a közelmúltban volt már példa.

Az amerikai bábáskodással létrehozott szolnoki alakulat bővítéséről annak parancsnoka, Sándor Tamás ezredes válaszolt lapunk kérdésére. Eszerint „szeptember 1-i kezdéssel számolnak”, és a dandár egy speciális szervezeti struktúrában jönne létre, ami a hagyományos zászlóalj-század szervezeti felépítéssel való szakítást és a haderőnemhez jobban illő osztagok és kötelékek bevezetését jelenti. A lépés létszámban nem jelent radikális növelést: háromszáz fővel lesznek többen, velük olyan képességeket erősítenek meg, melyek feltétlenül szükségesek a sikeres feladat-végrehajtáshoz, például a műveletek felderítő támogatását.   

A bővítés bejelentése azért is meglepő, mert a szolnoki ezredet alig két éve hozták létre két előd alakulatból, a 34. Bercsényi Különleges Műveleti Zászlóaljból és a 88. Könnyű Vegyes Zászlóaljból. Szakmai körökből már akkor arra hívták fel a figyelmünket, hogy hadvezetés nincs tisztában az ehhez szükséges erőforrások nagyságával. A kérdés most is a levegőben lóg, hiszen nehéz elképzelni, hogy az 5-8 ezer fős létszámhiánnyal küzdő honvédségből hogyan lehet feltölteni egy még nagyobb különleges alakulatot, melyre kizárólag belső toborzás jöhet csak szóba. Az utcáról ide nem lehet felvenni szerződéses katonákat, mint a normál lövészalakulatoknál.

A Fekete Hattyú fedőnevű különleges hadműveleti gyakorlat a Európában állomásozó amerikai erők Saber Guardian hadgyakorlatának az egyik kísérő rendezvénye, és ez az első alkalom, hogy magyar vezetéssel – a komponensparancsnok szintén Sándor ezredes – kerül rá sor, nemcsak Magyarországon, hanem Romániában és Bulgáriában is. Ezek azok az Afganisztánban már élesben bevetett erők, melyeknek a NATO jelenlegi háborús tervei szerint helyt kellene állniuk az Ukrajnában is megtapasztalt orosz hibrid hadviseléssel szemben. Ezt szimbolizálja a gyakorlat forgatókönyvében helyett kapott Vörös kígyó, illetve Vörös hajnal néven emlegetett képzeletbeli ellenséges paramilitáris-terrorista szervezet is.