Egyre több császármetszést végeznek Magyarországon: a szülések közel 40 százalékánál alkalmazzák ezt a módszert, míg mintegy fél évszázada mindössze az öt százalékában éltek vele – írta a kormánypárti Magyar Idők pénteken.
Száz élveszülésre 2015-ben 38,7 császármetszés jutott; a magyarországi császármetszési arányok 8,5 százalékponttal haladják meg az EU- és 7,3 százalékponttal az OECD-tagországok átlagát – idéz a lap A magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelése című kiadványt, amely az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) gondozásában jelent meg.
A műtétek aránya 12 százalékkal nőtt 2011 és 2015 között, és a hátrányos helyzetű településeken 9,5 százalékponttal kisebb arányban szülnek császármetszéssel a nők, így az ÁEEK szerint „feltételezhető, hogy a császármetszések előfordulását az anya gazdasági státusza és kifejezetten a császármetszés iránti kérelme is befolyásolhatja”.
Miközben e műtét leggyakoribb indikációja a fenyegető méhen belüli oxigénhiány, az elmúlt 40 évben a veleszületett agykárosodás előfordulása annak ellenére sem csökkent, hogy a császármetszések aránya a sokszorosára nőtt – emelik ki a kiadványban, amely szerint szakmailag a beavatkozást a szülések 15-25 százalékánál tartják indokolhatónak.
Az egészségügyi államtitkár szakmai tanácsadó testületének számító szakmai kollégium titkára szerint Írországban például a nemzetközi átlagnál ritkábban segítik világra ily módon az újszülötteket, az ugyancsak erősen katolikusnak mondott Olaszországban, Spanyolországban vagy Portugáliában viszont szintén magas a beavatkozások aránya. Észak-Európában jellemzően a természetes szülést preferálják, Brazíliában viszont vannak olyan szülészetek, ahol gyakorlatilag a babák száz százaléka császármetszéssel születik – mondta a lapnak Csákány M. György.
