A kormány nem enged kvótaügyben, és ezt egyértelművé tette az Európai Bizottsághoz eljuttatott válaszában is – jelentette ki az Igazságügyi Minisztérium (IM) európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Kecsmár Krisztián kiemelte: Magyarország korábban megtámadta a kvótahatározatot az EU bírósága előtt, ebben az eljárásban szeptember elején lesz ítélet, ezért kérdéses, hogy miért kellett elindítania a bizottságnak a kötelezettségszegési eljárást a kvótahatározat be nem tartása miatt az ítélet bevárása nélkül.
Az államtitkár azt mondta: a bizottság véleményére adott válaszában a kormány kifogásolta a kettős mérce és a szokatlanul rövid határidők alkalmazását. Kifejtette: a kettős mércét azért említette válaszában a kormány, mert annak ellenére, hogy szinte egyetlen tagállam sem tartja be a kvótahatározatot, csak hárommal szemben indult eljárás. Azok a tagállamok sem hajtják végre a határozatot, amelyek megszavazták azt, vagy a kvótaperben ellenérdekű félként léptek be, ellenük mégsem indul semmilyen eljárás – mutatott rá.
Az államtitkár kitért arra: a kormány kifogásolja továbbá, hogy sürgősségi eljárással folyik a kötelezettségszegési eljárás, és bár egy lassan két éve elfogadott, két évig alkalmazandó határozatról van szó, csak most indult eljárás a be nem tartása miatt.
Kecsmár Krisztián hangsúlyozta: a kormány elkötelezett, hogy a választók akaratát érvényesítse. Közölte, hogy a nemzeti identitás, szuverenitás vagy az egyenlő elbánás elve pedig olyan alapértékek, amelyekre az unió építkezik – írja az MTI.
A brüsszeli testület júniusban jelentette be, hogy kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság (EB) Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést.
Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos strasbourgi sajtóértekezletén közölte: úgynevezett hivatalos felszólítólevelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében.
Kijelentette, őszintén reméli, hogy a jogi eljárások megindítása nyomán az érintett országok kormányai felülvizsgálják majd az álláspontjukat, és végül „a józan ész mellett az európai szellem is felülkerekedik”. Hozzátette, ugyan ez nem büntetés, „nem ő most a legboldogabb ember a földön”, de már minden más módszert bevetettek a tanácsi döntés végrehajtatásáért.
Az Európai Unió Bírósága főtanácsnoka júliusban a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta a bíráknak szerdán közzétett állásfoglalásában a menedékkérők kötelező áthelyezésére vonatkozó európai uniós mechanizmus ellen indított perben.
Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, miután az EU bel- és igazságügyi tanácsa szeptember 22-én elfogadott határozata 120 ezer plusz 40 ezer menedékkérő szétosztásáról rendelkezett, akik közül kötelező kvóták alapján 120 ezer embert kellene szétosztani a tagállamok között. A minősített többséggel hozott határozat értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene átvennie Görögországból és Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozik, hogy a szóban forgó határozatból hiányzik a felhatalmazás, az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.
