Kijelentette, őszintén reméli, hogy a jogi eljárások megindítása nyomán az érintett országok kormányai felülvizsgálják majd az álláspontjukat, és végül „a józan ész mellett az európai szellem is felülkerekedik”. Hozzátette, ugyan ez nem büntetés, „nem ő most a legboldogabb ember a földön”, de már minden más módszert bevetettek a tanácsi döntés végrehajtatásáért.
Az Európai Unió Bírósága főtanácsnoka júliusban a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta a bíráknak szerdán közzétett állásfoglalásában a menedékkérők kötelező áthelyezésére vonatkozó európai uniós mechanizmus ellen indított perben.
Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, miután az EU bel- és igazságügyi tanácsa szeptember 22-én elfogadott határozata 120 ezer plusz 40 ezer menedékkérő szétosztásáról rendelkezett, akik közül kötelező kvóták alapján 120 ezer embert kellene szétosztani a tagállamok között. A minősített többséggel hozott határozat értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene átvennie Görögországból és Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozik, hogy a szóban forgó határozatból hiányzik a felhatalmazás, az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.
