A tinédzsereknek is választójogot adna az LMP

A Jobbik a választójog korlátozásával, az LMP a tágításával állt elő. Szavazhassanak-e a tanulatlanok vagy a 16 évesek?

Az LMP ifjúsági szervezete, a Lehet Más a Jövő műveltségi cenzus helyett bővítené a választásra jogosultak körét: már 16 éves kortól szavazati jogot adna minden magyar állampolgárnak, és fejlesztené az állampolgári ismeretek terjesztését. Az LMP ifjúsági szervezete első lépésben az önkormányzati és az EP-választáson, valamint a helyi népszavazásokon adna lehetőséget a részvételre. Egyben elutasítják a Jobbik műveltségi cenzusát.

Apostol Klaudia és Páli Zoltán, a Lehet Más a Jövő társelnökei szerint nemzetközi tapasztalatokkal összhangban a választójogi korhatár lecsökkentését fokozatosan terjesztenénk ki a választásokra: első lépésként az önkormányzati és az európai parlamenti választáson, valamint helyi népszavazásokon vehetnének részt a 16 év feletti állampolgárok. Egy ciklussal később pedig az országgyűlési választásokon és az országos népszavazásokon is szavazhatnának. A választhatóság feltétele nem változna, jelöltként tehát továbbra is csak nagykorú állampolgárok indulhatnának.

Lapunknak Páli Zoltán a kezdeményezéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az ötletet felkarolta a Lehet Más a Politika is, és az őszi parlamenti időszakban a párt be is nyújtja az erre vonatkozó javaslatot a parlamentnek. Jelen pillanatban nem foglalkoznak azzal, hogy a kormánytöbbség támogatja-e őket, inkább megvárják a szavazást. Remélik, hogy a parlamenti pártok megértik, Magyarország akkor lehet jobb hely, ha minél többen szólnak bele a közügyekbe. Ezzel egyben reflektálni kívántak a Jobbik múlt heti felvetésére is, miszerint iskolai végzettség alapján szűkíteni kellene a szavazásra jogosultak körét.

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa az LMP javaslatát illetően elmondta, Ausztriában már gyakorlat, hogy aki betöltötte a 16. életévét, szavazhat. Az ilyen törvénykezésnek szerinte az lehet a célja, hogy növelje a választási részvételt és közelebb vigye a politikát a fiatalabbakhoz. Vitatéma lehet a felvetés, amely, úgy látja, nem ördögtől való.

A Jobbik javaslatát azonban politikai öngólnak látja, mivel a javaslat megvalósítására semmilyen esély nincs. Egyrészt mert a Jobbikon kívül nincs, aki támogatná, másrészt mert választási jogelvekkel áll szemben a felvetés, például az általános választójog elvével, ami a 21. századi demokratikus jogállam sarokköve. 

Nagy Attila Tibor szerint egyébként, ha a Fidesz politikai hasznot látna a Jobbik javaslatában, talán el is gondolkodna rajta, de a párt jelenleg nem ért szót a fiatalokkal a felmérések szerint, míg a Jobbik köztük erős. Korábban egyébként a kormánypártoktól sem volt idegen az az ötlet, hogy adminisztratív eszközökkel korlátozzák a választójog gyakorlását, pont erről szólt az előzetes választói regisztráció. Ezt 2012-ben fogadták el, szakítva a korábbi gyakorlattal, amely szerint a választói névjegyzéket automatikusan, a népesség-nyilvántartás alapján állítják össze. A regisztráció végül az Alkotmánybíróságon vérzett el: Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére a testület úgy találta, hogy a regisztráció korlátozza a választójogot.

A parlamenti pártok részéről egyedül Gréczy Zsolt kívánt reagálni a felvetésre, ő elmondta, a Demokratikus Koalíció elnökségének napirendjén ezek a kérdések nem szerepelnek, és álláspontjuk szerint szerencsésebb lenne, ha a demokratikus ellenzék arra összpontosítaná az erejét, hogy az egészségügy és az oktatás válsága megoldódjon. Gréczy Zsolt elmondta, ennek a vitának semmi értelme nincsen, hiszen semmi nem kényszeríti a Fideszt, hogy nyolc hónappal a választások előtt a kérdéssel foglalkozzon.