Csökkent a magyar hatóságok által menekültként elismertek, de nőtt az oltalmazottként elismertek száma 2017 első felében. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint idén június végéig közigazgatási eljárásban 46 menekültet fogadtunk be, 2016 első felében ez még 87 ember volt. Az Iránból útra indultak közül 12 embert ismertünk el menekültnek, de 9-9 afgán és pakisztáni, valamint 7 iraki, 4 szír és 2 nigériai menekült is érkezett hozzánk.
Az oltalmazottak száma viszont 165-ről 275-re ugrott, főleg afgánok, szírek és irakiak kaptak ilyen státust a magyar hatóságoktól, de a listán kubai és azeri emberek is szerepelnek. Jelentősen csökkent a menekültügyi eljárások száma, ám a végső döntést tartalmazó papírra végül túlnyomó többségben az elutasítva pecsét kerül: az idei első fél évben 2417 ilyen határozat született, 1870 ügyet pedig egyszerűen megszüntettek.
Tavaly az év első felében közel 40 ezer eljárást szüntettek meg vagy utasítottak el. Egy év alatt mintegy 90 százalékkal csökkent a regisztrált menedékkérők száma is: 22 491-ről 1979-re. Az idén menedékjog iránti kérelmet benyújtók negyven százaléka afgán (812), majd az irakiak és a szírek következnek, de 26 török is beadta kérelmét. Ez utóbbi nyilván összefügg a tavaly nyári puccskísérlettel és az utána beindított Erdogan-féle tisztogatással.
A táborokba is egyre kevesebb ember érkezik, hiszen idén eddig 366 menekültügyi őrizetet rendeltek el, tavaly az első fél évben ez a szám még 1720 volt. Továbbra is afgánok, pakisztániak és irakiak érkeznek legtöbben a táborokba. A kiutasítási és kitoloncolási számok is nagy változást mutatnak, ennek egyik fő oka, hogy tavaly már lezárták azokat az eljárásokat, amelyek a Koszovóból kifejezetten gazdasági megfontolásból útnak indulók kapcsán indultak. A bíróság idén eddig 201 ember kiutasítását rendelte el, az idegenrendészeti hatóság pedig 346-ot: mindkét listát az ukránok vezetik 44 személlyel, de 41 kínai állampolgárral szemben is kényszerintézkedést kellett alkalmazni. Kitoloncolni pedig főleg algériaiakat és pakisztániakat kellett.
A rendőrségi statisztika szerint a magyar–szerb határszakaszon az elmúlt egy hónapban 1701 illegális belépési kísérlet történt. A legkevesebben július 29-én próbálkoztak átjutni a kerítésen: három embert megakadályoztak ebben, nyolcan pedig átjutottak, de a hatóságok visszakísérték őket szerb területre. A legtöbben pedig most kedden akartak az országba jutni: 119 kísérletből 24-et megakadályoztak, 95 embert pedig átkísértek az ideiglenes biztonsági határzár kapuin. A 2015-ös állapot azonban már rég a múlté, akkor 126 ezernél állt meg a statisztika, 2016-ban pedig 18 ezernél.
A menekülthullám lecsillapodása ellenére a rendőrségnél folyamatos a toborzás a határvadászképzésre Budapesttől Szegedig. A Police.hu-n 13 oldalon hirdetik az állásokat, a Készenléti Rendőrség szegedi és a nagykanizsai határvadász-bevetési osztályába is várják a jelentkezőket. Egyebek mellett járőrvezetőt, szolgálatparancsnokokat, raktárvezetőt is keresnek. Nagykanizsán a volt határőrlaktanyában helyezik majd el a határvadászokat, de előtte még felújítják az épületet. A létszám 310 fő körül alakul majd, fogda és egészségügyi ellátás pedig nem lesz a laktanya területén. A kormány még 2016 augusztusában döntött a Készenléti Rendőrség határvadászosztályainak – amelyek száma 7-ről 15-re nőtt – 3000 fős bővítéséről. Az országos toborzás szeptemberben indult, közösségi oldalakon, e-mailben és telefonon is buzdították a lakosságot; néhány hónapos képzés után szinte bárkiből határvadász lehet.
