Július végén a magyar kormány hazaküldte azt a Jerzan Kadesov nevű rabot, akire jogvédők szerint koncepciós per vár Kazahsztánban: a hazájában üldözöttnek és árulónak számító volt banki vezetőről azóta sincs hír – írja az Index az ügyet követő Open Dialogue Foundation (ODF) információira hivatkozva.
Kadesov mondhatni mellékszereplője a kazah diktátor, Nurszultan Nazarbajev és volt politikai riválisa, a BTA bankot irányító Muhtar Abljazov országokon átívelő csatájának: a férfi a BTA hitelezési részlegét vezette, és az Abljazov ellen indított leszámolás során kollégáihoz hasonlóan ő is elmenekült hazájából, 2012-ben pedig egy Ukrajnában tett kitérő után Magyarországra költözött családjával.
A BTA vezetőségét egy ötmilliárd dolláros sikkasztási üggyel vádolta meg a kazah állam, és 2014-ben Interpol segítségét is kérte elfogásukhoz: az egyebek között Franciaországban, Angliában és Spanyolországban menedéket találó kazah bankárok közel jártak a kiadásukhoz, de a menedéket kínáló államok felismerték az ügy politikai hátterét és azt, hogy a gyanúsítottakat otthon megkínozhatják vagy akár ki is végezhetik.
Az érintetteket a nemzetközi jognak megfelelően végül nem küldték haza, bár helyi letartóztatásuk továbbra is érvényben maradt.
Nem tett így a magyar kormány: a nálunk menedéket kereső Kadesovot az Interpol-körözés alapján letartóztatták, és nemzetbiztonsági ok miatt visszautasították menekültkérelmét – végül pedig két év után hazaküldték.
Az ügyet bonyolítja, hogy a férfi június közepén maga kérte hazaszállítását, de az Open Dialogue Foundation szerint ezt nyomás, megfélemlítés hatása alatt tehette. A Kadesov jogi képviseletével megbízott ODF munkatársait ugyanis a rab közelébe sem engedték a magyar hatóságok, a kazah kormány emberi viszont meglátogathatták, sőt hangfelvételeket is játszottak le neki.
Az esetről beszámoló Index többször is megkereste az ügyben a Belügyminisztériumot, de az nem válaszolt a kiadatással kapcsolatos kérdésekre.
Ha Kadesovot a kockázatok ellenére visszaküldték Kazahsztánba, azzal Magyarország egy második baltás ügyet vállalhatott magára – 2012-ben a kormány hazaengedte a Gurgen Margarjan örmény katonatiszt lemészárlása miatt akkor már nyolc éve rács mögött tartott azeri baltás gyilkost, Ramil Safarovot. Tették ezt úgy, hogy már a döntés időpontjában is egyértelmű volt: Azerbajdzsánban nem gyilkosként, hanem hősként tekintenek majd a férfira. Otthon azonnal elnöki kegyelemben részesítették, sőt szobrot is állítottak neki. Ráadásul borítékolható volt Örményország reakciója is, a gesztus hatására megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal.
A magyar kormány jelenleg is baráti, bár kevéssé gyümölcsöző viszonyt ápol Kazahsztánnal és Azerbajdzsánnal: idén márciusban például Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó is személyesen gratulált az azeri alelnöknek, Mehriban Aliyevának – akit férje, az azeri elnök nevezett ki erre a pozícióra.
