A pedagógusi életpályamodell egyik tapasztalata az, hogy növekedett a tanári pálya attraktivitása – mondta Palkovics László oktatási államtitkár a Magyar Idők keddi számában.
Palkovics szerint az életpályamodell négy éve alatt nőtt a tanári hivatás becsülete: 170 ezer pedagógus dolgozik a magyar köznevelési rendszerben, és majdnem mindenhol tudták pótolni a 4000 nyugdíjba vonuló pedagógust – összegzi az interjú főbb megállapításait az MTI.
Az államtitkár szerint egyre többen választják hivatásuknak a tanári pályát, ami egyrészt a pedagógusi életpályamodell által teremtett kiszámíthatóságnak köszönhető, másrészt a Klebelsberg-ösztöndíjnak.
Az apróhirdetési oldalakon is tömegével megjelenő iskolai álláshirdetések azonban nem erősítik meg a Palkovics által elmondottakat: hiába indult el szeptember elején a tanítás, voltak iskolák, ahol akkor még nem volt meg a teljes pedagóguslétszám.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke éppen lapunknak beszélt arról, hogy már nemcsak a „rozsdaövezetekben”, de a nagyobb városokban is problémát jelent tanárt találni, egyre nagyobb gondot okoz a tanárhiány. Mindez a pedagógusok közismert túlterheltségének tudható be és annak, hogy a sokszor népszerűsített életpályamodell, az abban ajánlott fizetési lehetőségek nem jelentenek valós alternatívát a pályakezdő tanároknak.
Talán nem véletlen, hogy a Magyar Időknek adott interjúban Palkovics is hangsúlyozta, szeptembertől differenciálható lesz a tanárok béremelése, az új fizetési rendszer pedig a pluszteljesítményt is jobban díjazza.
Az államtitkár szerint a két fő cél a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése és a mindenki által hozzáférhető, minőségi oktatás feltételeinek megteremtése. Az előbbit támogatja a nemrég indult Koala-program, amelynek részeként 1500 iskola pedagógusainak adnak új módszertani eszköztárat a tanulási hátrányok leküzdésére.
Az interjúban elmondottak szerint oktatásra 270 milliárd forint fordítható a 2014–2020-as uniós támogatási időszakban, ebből 125 milliárd forintot infrastruktúra-fejlesztésre költenek. Iskolákat építenek, a meglévőket renoválják, és megújítják az oktatási intézmények eszközállományát is, 145 milliárd forintot pedig tartalomfejlesztésre szánnak, például digitális tananyagokra, az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozására és arra, hogy milyen módszereket kell alkalmazni ahhoz, hogy csökkenjen a végzettség nélküli iskolaelhagyás.
Az új NAT kidolgozásáról Palkovics elmondta, készül az első változat, Csépe Valéria miniszteri biztos irányítja a munkát. Ha a szakemberek végeztek, széles körű konzultáció kezdődik. Létrejött az Eszterházy Károly Egyetemen belül egy kutatóintézet, ennek kimondottan az alaptanterv támogatása a feladata – fejtette ki az államtitkár a Magyar Időkben.
A pedagógusok érdekvédelmi szervezetei nem a munka befejezése előtt, hanem közben szerettek volna konzultálni az oktatás reformjáról, de kihagyták őket az egyeztetési folyamatokból, az új NAT-ot pedig lapértesülés szerint száz nem nevesített szakértő fogja kidolgozni 2,4 milliárd forintos keretből.
