Pályakezdő szadisták is sokat tanulhatnának a Nimród vadászmagazin szeptemberi számában megjelent cikkből, amelyben a jagdterrier vadászkutya élő állatos betanításáról esik szó.
A szerző, Balogh János a legnagyobb természetességgel és szakszerűséggel ír arról, hogyan kell harchoz és ásáshoz szoktatni a kotorékebeket – a tréningnek pedig bevett része Balogh szerint, hogy élő prédát is felhasználnak hozzá, amelyet egy zárt, szűk helyre, például egy eternitcsőbe is bedughatnak az élethűbb küzdelem kedvéért. Az oktatóanyagot az Index vette észre.
„Ahogy kutyánk közeledik az egyéves korhoz, hozzá kell szoktatni a küzdelemhez és a fogóssághoz. Ehhez régen hörcsögöt, kölyökmacskát, kölyökrókát alkalmaztunk. Az első időben a fogások elsajátítása a cél, és ahogy növendékünk előrehalad a tudnivalókban, úgy nehezíthetjük a feladatokat. Ehhez sebzett kóbor macskát, rókát használjunk. Igyekezzünk a kutyát megvédeni a sérüléstől, akár úgy is, hogy szigetelőszalaggal rögzítjük a kiképzésbe bevont állatnak az állkapcsát” – írja Balogh.
Magyarán a szerző egy sebzett, lekötözött, csőbe dugott kisállatot ajánlgat prédaként; később, a disznóhajtó kutyák kiképzéséhez pedig kezdő lépésként azt ajánlja, hogy a feltüzelt állatot biztassuk támadásra egy békés házi sertés óljánál.
A módszerek bemutatása önmagában nem törvénysértő, legfeljebb hányingert keltő – gyakorlati kipróbálásuk viszont hároméves börtönbüntetést is érhet. Az állatkínzás ugyanis a Btk.-ban is szankcionált bűntény, amelynek legsúlyosabb formája, ha a kínzás „az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza”.
Kérdés, hogy ezzel tisztában vannak-e a Nimród magazin szerzői és szerkesztői, akik publikálták az ominózus cikket. Megkérdeztük a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elnökségével működő lap szerkesztőségét, hogy egyetért-e a szerzője által ajánlott módszerekkel, és tudja-e, hogy a cikkben leírtak megvalósítása bűncselekménynek számítana.
Az Állatvédőrség Alapítványnak, amelynek szintén szemet szúrt a cikk, a szerkesztőség azt válaszolta, hogy „a cikk szerzője a régi, német gyakorlatot ismertette, ez azonban sajnálatos módon nem eléggé domborodott ki az írásban”. Vagyis az ismertetett módszer a szerkesztőség szerint „történeti ismeretanyag”. Az Állatvédőrség tudomása szerint viszont a kotorékvadászat nem halt ki. Több olyan esetről is van vagy volt bejelentésünk, „ahol hivatásos vagy önjelölt vadászok háznál rókát vagy egyéb vadon élő/kóbor és kotorékozás betanítására alkalmazható állatot tartanak embertelen körülmények között”.
