Rendeletben kötelezte a Zala megyei Esztergályhorváti önkormányzata a helyi szállásadókat, hogy ellenőrizzék, megvannak-e a faluban megszállni szándékozó menekültek kötelező oltásai. Szálláshelyet csak annak adhattak volna, aki igazolja, hogy be van oltva – hívta fel a figyelmet a rendeletre az Index.
A rendelet azonban mindössze egy napig, szeptember 6-ig volt hatályban, amit kimondottan a menekültek tervezett érkezésére időzítettek. Az ügyről elsőként lapunk számolt be, egy osztrák szemészorvos ugyanis felajánlotta az esztergályhorváti nyaralóját a Migration Aidnek, hogy ott menekülteket üdültethessenek. A falu polgármestere és több helybeli már korábban tiltakozott, mert nem látják szívesen a menekülteket.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint azonban a rendelet három szempontból is aggályos, mivel szembemegy a menedékjogról szóló törvénnyel – mondta a portálnak Léderer András. A menedékjogról szóló törvény ugyanis kimondja: csak törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg újabb kötelezettséget azokkal szemben, akik védettséget kaptak a magyar államtól. Helyi önkormányzati rendeletben nem hozhatnak ilyen megszorításokat – tette hozzá a szakértő.
Másrészt a Helsinki jogásza szerint a rendelet az alaptörvényt is sérti. Léderer rámutatott: az első cikk 3. bekezdése ugyanis rögzíti, hogy az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A rendelet tehát sérti a jogforrás-hierarchiát, mivel rendeletben korlátoz olyan adatokkal kapcsolatos szabályokat, amilyeneket csak törvényben lehet.
Ugyanakkor a rendelet diszkriminatív is, mivel észszerű magyarázat nélkül tesz különbséget magyar és nem magyar állampolgár közt. Léderer szerint bizarr vonzata a jogszabálynak, hogy még a külföldiek közt is ok nélkül differenciál, hiszen a turistákra és az oltalmazottakra nem vonatkozik a megszorítás.
