Különös magyarázattal próbálta cáfolni parlamenti válaszában a külügyminisztérium államtitkára, hogy a jövőben offshore cégekkel is szerződést köthetnének a külképviseletek egy készülő törvénymódosítás értelmében. Magyar Leventét a szocialista Tóth Bertalan kérdezte, miután kiderült, hogy egy salátatörvénybe csempészve olyan módosítást akar fű alatt elfogadtatni a kormány, amely – az alkotmányos tiltás ellenére – lehetővé teszi, hogy a magyar nagykövetségek ezentúl offshore hátterű cégekkel is üzletelhessenek.
Az államtitkár közölte, hogy mindez nem igaz. Magyar Levente válaszában leszögezte:„a külképviseletek nem offshore-oznak, a felvetés is nonszensz, hiszen a külképviseletek céget nem alapíthatnak”. Ugyanakkor – mint írta – a külképviseletek fűtésre, világításra és egyéb, a tevékenységükhöz szükséges alapszolgáltatásokra kötnek szerződéseket helyi vállalatokkal. Hozzátette, azt pedig belátható, hogy számos országban – a belső jogrend állapotából fakadóan – nem lehetséges a szolgáltató vállalatok tulajdonosi hátterének közhiteles nyilvántartások útján való ellenőrzése. Viszont fűteni, világítani, eseményeket szervezni ezen országokban is kell, ezekhez pedig helyi vállalatokat kell igénybe venni – nyomatékosított az államtitkár.
Figyelemre méltó, hogy közben arra is fény derült, hogy már korábban is kötöttek olyan cégekkel is szerződést a magyar külképviseletek, amelyekkel a Fidesz kormánytöbbsége által elfogadott alaptörvény szerint nem lehetett volna. Ráadásul ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium is elismerte – írta meg a minap a 24.hu. A portál szerint Bacskai József, a tárca helyettes államtitkára az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán azt mondta, „megpróbáltuk, de a jelenlegi előírásoknak nem mindig tudtunk megfelelni, a külképviseletek ezeknek érvényt szerezni nem tudtak”.
