Egyelőre nem épülhet semmilyen lakópark a Feneketlen-tó mögött

Újbuda fideszes többségű képviselő-testülete változtatási tilalmat rendelt el a botrányos beruházás területére.

Egyhangú döntéssel változtatási tilalmat rendelt el csütörtökön Újbuda képviselő-testülete a csak tervezett, de máris botrányossá dagadt Buda Gardens nevű lakópark területére. A XI. kerületi Feneketlen-tó mögött, Szentimreváros többhektáros – a közelmúltban gyanús körülmények között privatizált –, 23 ezer négyzetméteres volt állami területén hatalmas beépítést tervez egy befektető.

A Horizon Development Kft. 350 lakásos, 500 férőhelyes mélygarázsos ingatlant építene ide, ám ezt jelenleg az a szabályozási terv sem tenné lehetővé, amelyet még 2002-ben az MSZP-s Molnár Gyula polgármestersége idején fogadtak el. Az önkormányzat most azt közölte: „A hozzáértést nélkülöző előírás nem tartalmaz a környező utcák forgalmát csillapító korlátozást, a tulajdonosoknak 50 százalékos beépítést engedélyez, akár 20 méteres magasságot is lehetővé téve. Jelenleg a fejlesztők 37 ezer négyzetméter irodát és kereskedelmi célú ingatlant emelhetnek a területen, csupán a 20 százalékos zöldterületi arányt kell betartaniuk, amelyet akár egy növényekkel fedett tető megépítésével is elérhetnének.”

A Hoffmann Tamás fidesz–KDNP-s polgármester javaslatára elfogadott, a Villányi út – Dávid Ferenc utca – Diószegi utca – Tas vezér utca által határolt területre vonatkozó változtatási tilalom egy új, az újbudai polgárok érdekeit figyelembe vevő szabályozás elfogadásáig szól. A döntés célja, hogy megtartsák a kerületrész zöldövezeti, lakóházas jellegét. Az önkormányzat ezért párbeszédet szorgalmaz a beruházásról a fejlesztő és a lakosság között.

Hoffmann Tamás a Magyar Nemzet kérdésére még a döntés előtt azt hangsúlyozta, hogy minden más esetben nehéz helyzetbe kerülne az önkormányzat, s könnyen előfordulhatna, hogy milliárdos kártérítési pereket kapnának a nyakukba. Ezért nemcsak a lakossággal, hanem a befektetőkkel és az államigazgatás más szereplőivel is széleskörű egyeztetéseket kezdeményeznek. A változtatási tilalom elrendelése után is szerettük volna megszólaltatni a polgármestert, de többszöri megkeresésünkre sem értük el. 

Üdvözölte viszont az egyhangúlag elfogadott határozatot Gajárszki Áron (LMP) helyi önkormányzati képviselő, aki szerint ezzel a lépéssel mindenki időt nyert. – A befektető nyilván mielőbb fejleszteni szeretne, ugyanakkor szerintem létezik kompromisszumos megoldás. Mivel a cég eddigi munkái alapján képes arra, hogy luxuslakásokat építsen, így ha jóval kisebb számban alakít ki ilyen otthonokat, nem esne el bevételtől. Azt is megfontolhatnák, hogy éppen az általuk felhúzott épület alsó szintjein kaphasson helyet akár egy új bőlcsőde, óvoda, orvosi rendelő – mondta Gajárszki Áron, aki azonban szkeptikus a kerület fideszes vezetésének szándékával kapcsolatban, hogy mindenkivel egyformán egyeztetnének. Szerinte árulkodó, hogy a képviselő-testület novemberi közmeghallgatását a szokásos hétköznap délután öt óra helyet, reggel kilencre tervezik összehívni.

Az ügy közvetlen előzménye, hogy ellenzéki képviselők terveztek benyújtani a kormánypárti polgármesteréhez hasonló előterjesztést az ügyben, sőt demonstrációt is tartottak volna. A lakóparképítés ellen aláírásokat gyűjtenek a környéken élők, sőt augusztus végén neves jobboldali értelmiségiek, művészek – Entz Géza művészettörténész, volt államtitkár, Csányi Tamás karnagy, Hegedűs Péter építészmérnök, Makovecz Imréné Szabó Marianne, Nagy Gergely építész, Sipos Mihály zenész, a Muzsikás együttes tagja, Újbuda díszpolgára – írtak tiltakozó levelet Hoffmann Tamásnak. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a beépítéssel nemcsak a terület karaktere változna meg, de elviselhetetlenül megemelkedne az autóforgalom, az önkormányzatnak új bölcsődét, óvodát, az államnak iskolát kellene építenie. A tiltakozók kifejezetten óvtak attól, hogy szakmai szempontok helyett a pártpolitika érvényesüljön. 

A Heti Válasz írt arról elsőként, hogyan privatizálták, majd adták tovább a Miniszterelnökség alá tartozó Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit (ÉMI) Kft. ingatlanát. Különös zamatot ad a történetnek, hogy az ÉMI-t a magánosítás idején az a Henn Péter irányította, aki 2015 végéig a Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke is volt. A közbeiktatott cég többségi tulajdonosa pedig nem más, mint Henn bizalmasa, a cserkészszövetség volt nevelési igazgatója, Tekse Balázs.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az ügyben vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), majd azonnali hatállyal eltávolították azokat a felső vezetőket, akik a telket privatizáló korábbi vezérigazgató bizalmi körébe tartoznak. A fideszes politikus a csütörtöki kormányinfón közölte: „Már mindenkit elkaszáltunk, akit kellett, egyetlen egy személy sem dolgozik már az ÉMI-nél, akinek köze volt az ügylethez. A  Heti Válasz cikke alapján most azt várom a Kehitől, vizsgálja meg van-e bűncselekmény elkövetésének gyanújára utaló eleme a privatizációnak, kell-e feljelentést tenni.” Lázár János ugyanakkor cáfolta, hogy az állam visszavásárolná az újbudai ingatlant, mert mint mondta, az ÉMI máshová költözött, az államnak nincs szüksége erre a területre.